Fontos telefonszámok Vajdaságban

Vajdasági Közegészségügyi Intézet 021/4897-800, 064/8028-894 és 064/8028-895 Zombori Közegészségügyi Intézet 025/412-888 és 062/1956-866 Pancsovai Közegészségügyi Intézet 013/322-965 és 062/886-9721 Mitrovicai Közegészségügyi Intézet 022/610-511, 064/8092-911 és 064/8092-938 Szabadkai Közegészségügyi Intézet 024/571-333 és 064/1009-276 Nagykikindai Közegészségügyi Intézet 0230/421-102, 062/8833-841 és 062/8833-877 Nagybecskereki Közegészségügyi Intézet 023/566-345 és 069/210-1102

Bővebb információkért kattintson ide

AMERIKAI ZAVARGÁSOK

Trump a hadsereg bevetésével fenyegetőzik

Több rendőrt lőfegyverrel sebesítettek meg – Obama exelnök elutasítja az erőszakot

(szerkesztőségi összefoglaló)

2020. június 2., 08:00 >> 2020. június 3., 13:11

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria 

A hadsereget is bevetné az amerikai elnök, hogy véget vessen a múlt szerda óta tartó hatalmas tüntetéssorozatnak és lázongásnak az országban. Donald Trump állítja, hogy rendet tesz; a katonák segítségével gyorsan megoldja a problémát mindenütt, ahol a tagállamok és az érintett városok vezetése erre képtelen.

Intézkedő rendőrök Minneapolisban, ahonnan az országos tiltakozási hullám elindult (Fotó: nptelegraph.com)

Intézkedő rendőrök Minneapolisban, ahonnan az országos tiltakozási hullám elindult (Fotó: nptelegraph.com)

A rendőrség munkáját már 23 államban és Washingtonban egy fegyveres testület, a Nemzeti Gárda is segíti, ám látványos eredményt még nem ért el. Pedig már 40 városban kijárási tilalom van érvényben.

A tüntetések tegnap folytatódtak; néhol békésen, másutt erőszakosan. A vandálok és garázdálkodók közül már legalább 7200 személyt vettek őrizetbe 43 településen.

Chicagóban ketten életüket vesztették a hétfő esti megmozduláson; a városban több üzletet kifosztottak a tiltakozók. Las Vegasban egy rendőrt lőfegyverrel sebesítettek meg, St. Louisban négy rendfenntartó sérült meg utcai lövöldözésekben, a New York állambeli Buffalóban szervezett tüntetésről pedig két egyenruhást kellett kórházba vinni, mert egy autós szándékosan nekik hajtott.

New Yorkban fosztogatásba torkolltak a hétfői megmozdulások: tüntetők csoportokba verődve boltokat raboltak ki. Másutt is változatlan hevességgel folytatódnak az erőszakos megmozdulások. Washingtonban a biztonságiak hétfőn este könnygázzal oszlatták szét a demonstrálókat a Fehér Ház környékén. A kaliforniai Los Angelesben pedig ismét üzleteket fosztottak ki és autókat gyújtottak föl fékevesztett emberek.

Trump határozott fellépésre ösztökéli az általa többségében gyengekezűnek tartott kormányzót az erőszak, azaz – miként megjegyezte – a „belföldi terrorcselekmények” ellen. Több erélyt követelt tőlük az erőszakoskodókkal szemben. Hangsúlyozta: jogi eszközökkel kell fellépni a randalírozók ellen. Igazságügyi minisztere, William Barr szerint az erőszakos cselekményeket szélsőségesek követik el.

AZ ELNÖK RETORIKÁJA A VÉTKES?

A kormányzókkal tartott hétfői telekonferenciáján Trump ismét a radikális baloldalt és a magát antifasisztának nevező Antifa anarchista mozgalmat okolta a kialakult helyzetért. Az erőszakos tüntetéseket a háborúhoz hasonlította. A tagállamok elöljáróit és a rendfenntartó erőket pedig felkérte: gátolják meg az agressziót és a fosztogatásokat.

Több kormányzó ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a tüntetők békések, bár vannak köztük lázítók is. J. B. Pritzker, Illinois állam demokrata párti vezetője viszont azt mondta: őt inkább az elnök retorikája aggasztja, mert az „ront a helyzeten”.

A GÓCPONTBAN CSILLAPODIK A HELYZET

A tüntetések egy színesbőrű férfi, a 46 éves George Floyd múlt hétfői halála utáni második napon kezdődtek, majd erőszakba torkolltak, s az ország nagy részére kiterjedtek.

A fegyvertelen Floyd ellen csekkhamisítás gyanúja miatt intézkedett egy – fehérekből álló – rendőrjárőr Minneapolis elővárosában, ahol megbilincselték, a földre fektették, majd egyik egyenruhás percekig a nyakán térdelt. Az életéért könyörgő gyanúsított belehalt a hatósági intézkedésbe. A minneapolisi rendőrség ezek után – gyilkosság vádjával – őrizetbe vette Derek Chauvint, aki Floyd nyakára térdelt.

A haláleset miatt demonstrációhullám kezdődött a Minnesota állam legnépesebb városának számító Minneapolisban, ahol kezdetben már-már háborús állapotok alakultak ki. A településen időközben alábbhagyott a tüntetések heve.

ÁTFOGÓ VIZSGÁLAT JÖHET

Elégedetlen, főként színesbőrű fiatalokból álló tömegek másutt is rendszeresen utcára vonulnak. A történtek hatására országszerte széleskörű tiltakozás bontakozott ki a faji diszkrimináció és a(z elsősorban feketéket érintő) rendőri erőszak, túlkapások ellen.

Randalírozók csoportja alig néhány saroknyira a washingtoni Fehér Háztól (Fotó: nptelegraph.com)

Randalírozók csoportja alig néhány saroknyira a washingtoni Fehér Háztól (Fotó: nptelegraph.com)

Az utcai megmozdulások több helyen zavargásokba, gyújtogatásokba, fosztogatásokba csaptak át. A hatóságok több tucat településen rendeltek el kijárási tilalmat, hogy felszámolják a tüntetéseket, a gyújtogatásokat, rombolásokat és az erőszakhullámot. Hasonló intézkedésre 1968 óta nem volt példa az USA-ban.

Trump az elmúlt napokban többször is elítélte a Floyd elleni rendőri erőszakot. Felhívta az áldozat családját is, hogy együttérzését fejezze ki, majd külön felkérte az igazságügyi minisztériumot és a Szövetségi Nyomozó Irodát (FBI) a történtek átfogó kivizsgálására.

KÜLÖNBÖZNEK A BONCOLÁSI JEGYZŐKÖNYVEK

A Floyd család kérésére másodszor is felboncolták az áldozatot. Az eredmény szerint a férfi a hatósági intézkedésnek esett áldozatául. Halálát fulladás okozta, amit a 8-9 percig a nyakán térdelő rendőr idézett elő.

A múlt héten nyilvánosságra hozott hivatalos halottkémi jelentésben még az állt, hogy a holttest „nem mutatott olyan fizikai bizonyítékot, amely alátámasztaná a trauma miatti fulladás vagy fojtogatás diagnosztizálását”. A rendőrség által kiadott dokumentum szerint Floyd halálához „hozzájárulhatott korábbi egészségi állapota, beleértve a koszorúér-betegségét és a magas vérnyomást”.

A hivatalos magyarázkodás nem sokat segített, és nem is sokan hitték el, főleg azután, hogy a tragédia másnapján már mind a négy rendőrt elbocsátották, egyiküket (Chauvint) pedig letartóztatták, s gyilkosság gyanúja miatt vádat emeltek ellene.

RÉGI PROBLÉMÁKRA VÁLASZOLNAK

Barack Obama, az USA előző, egyszersmind első afroamerikai elnöke közleményben reagált a helyzetre. Békés és hatékony cselekvésre szólította föl a demonstrálókat, akiknek haragját igazolhatónak nevezte. Közölte: a tűntetőknek muszáj még erőteljesebben tudatosítaniuk az igazságtalanságokat. Elutasította viszont az utcai megmozdulásokon tapasztalható erőszakot és fosztogatásokat.

 Elismerte ugyanakkor, hogy a tüntetések olyan régóta fennálló problémákra válaszolnak, amelyekkel a korábbi választott tisztségviselők sem foglalkoztak. Konkrétumok említése nélkül, igazi változásokat sürgetett az országban szerinte létező folyamatos és bomlasztó rasszizmus ellen.

Az Obama-kormányzat idején is voltak véres megmozdulások, amelyek során az afroamerikaiak a rendőri erőszak ellen tiltakoztak. A színesbőrűekből álló Black Lives Matter (a Fekete életek számítanak) radikális csoport, amely gyakran nyúlt az erőszak eszközéhez, éppen Obama mandátuma alatt vált aktívvá.
Obama volt alelnöke, Joe Biden azonban a jelenlegi kormányzatot és Trumpot okolja a kialakult helyzetért, az egyenlőtlenségekért és a rasszizmusért.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége