2024. március 29., péntek
VÁLASZTÁSOK 2020

Bojkott, vagy önös érdek?

Az ellenzéki pártok még mindig nem döntöttek, egyesek csak a helyhatósági választásokon indulnak, mások minden szinten állítanak listát

A Romák Demokratikus Uniója felhagyott a parlamenti választások jelöltlistájának aláírásgyűjtésével, hiszen mint azt a szerb médiának kijelentették, aktivistáik nyomás alatt dolgoztak, fenyegették őket a terepmunkájuk során.

A roma politikai szervezet által kiadott közleményében kiemelték, Pećinciben a községháza előtt egy személy azzal fenyegette meg azokat az embereket, akik aláírásukkal kívánták támogatni a Romák Demokratikus Uniójának jelöltlistáját, hogy aki ezt megteszi, megvonják tőle a szociális segélyt. Rámutatnak ugyanakkor, hogy Nagykikindán, Zomborban és más településeken is a roma párt aktivistái különböző nyomás alatt voltak kénytelenek politikai tevékenységet folytatni.

Támadásról számolt be Sergej Trifunović is. A Szabad Polgári Mozgalom vezetőjét aláírásgyűjtés közben támadták meg Belgrád központjában. Elsősorban verbális összecsapásra került sor, majd pedig az illető, akivel Trifunović szócsatát vívott, majd aki anyjának az üdvözletét küldte, hátulról egy csapást mért a politikus színész fejére. Trifunović a támadással a választásokat bojkottáló egyik párt képviselőjét vádolta meg.

A támadás kapcsán a belügyminisztérium egy személyt előállított.

TÖRÉKENY DEMOKRATIKUS ÉRTÉKEK

Gordana Čomić, az Egyesült Demokratikus Szerbia képviseletében az N1 Televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy a törékeny demokratikus értékek megőrzése éppen a választásokon való részvételben rejlik, hiszen véleménye szerint ahányszor valaki a joguralom ellen vét, annyiszor kötelessége a politikai pártoknak harcba menni annak védelméért.

Boris Tadić, a Szociáldemokrata Párt vezetője a FoNet hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, listát indítanak minden önkormányzatban, ahol sikerül nekik listát állítaniuk, hiszen véleménye szerint minden helyhatósági választáson alkalmat kell adni a szabad polgári véleménynek. És bár az elsődleges cél a köztársasági szintű győzelem, szavai szerint addig, amíg nem lesz egyenlő esély minden induló számára, a választás sem lehet igazságos, ez viszont nem gátolhatja meg őket abban, hogy kisebb győzelmekre törjenek.

A Néppárt alelnöke, Zdravko Ponoš szerint a köztársasági választásokat bojkottálni kell, ugyanis véleménye szerint bárkire is adják a polgárok a voksukat, minden esetben a jelenlegi hatalmat támogatják majd. Szavai szerint lehetővé kell tenni, hogy a polgárok a választások során az eszük és a szívük szerint hozzák meg döntéseiket.

Kritikát intézett azok az ellenzéki pártok felé, amelyek részt vesznek a választásokon. Szavai szerint csak a jelenlegi hatalmat erősítik. Prózainak nevezte azoknak a pártoknak az indokait, amelyek szavai szerint a pártfinanszírozás, a fizetések, az üzlethelyiségek megtartása miatt vesznek részt a helyhatósági választásokon, míg a köztársasági parlamenti választásokon már nem indulnak.

SZELEKTÍV BOJKOTT?

Az Elég volt mozgalom közleménye szerint 10.400 támogató aláírást gyűjtöttek össze, hogy ők is indulhassanak a köztársasági parlamenti választásokon. További hat önkormányzatban már állítottak listát, de további önkormányzatokban is gyűjtenek, illetve tartományi szinten is listát szándékoznak állítani, így június 5-éig (a listák átadásának végső határidejéig) eleget szeretnének tenni a kitűzött céljaiknak.

Felszólították ugyanakkor az ellenzéket, amely bojkottálja a választásokat, hogy ne legyenek képmutatók, és ne szelektálva politizáljanak, hiszen a bojkott minden szintre kiterjed. Az Elég volt mozgalom a napokban hozza meg végső döntését, a támogató aláírások begyűjtése után dönt arról, hogy részt vesz-e a választásokon, vagy sem. A közleményben kiemelték, a bojkott eszköz, de nem a hatalomváltásra, hanem az igazságos választási feltételek megteremtésére. Ám a küzdelem mit sem ér, ha az ellenzéki pártok nem egységesek ennek a célnak az elérésében.

Čedomir Jovanović, a Liberális Demokrata Párt elnöke elemezve a jelenlegi politikai helyzetet, elmondta, hogy a belgrádi hatalom a Szerbia határain kívüli politikai vezetők túsza. Kiemelte, amíg ezek a vezetők a kilencvenes években a belgrádi politika áldozatai voltak, most fordított a helyzet. Szavai szerint Szerbia a kulcsfontosságú kérdésekben ugyanabban a helyben topog, mint 20 évvel ezelőtt: nem született megoldás Koszovóra, nem fogalmaztuk meg, milyen államot szeretnénk, hogy annak megfelelő politikát folytassunk és kiépítsük azokat az intézményeket, amelyekre szükségünk van.

Aleksandar Šapić, a Győzelem Szerbiáért lista vezetője a SPAS információs szolgálata közleménye szerint arra mutatott rá, hogy a politikusok sokszor elfelejtik, miért foglalkoznak politikával, inkább személyes harcokat folytatnak, hogy kielégítsék a saját igényeiket. Kihangsúlyozta, ha ő nem tud a népe és az állam, a társadalom hasznára lenni, felhagy a politikával.

Amíg az ellenzék egy része egymást morzsolja, Miljan Damjanović a Szerb Radikális Párt képviseletében a szerb médiában kiemelte, pártja a mezőgazdasági termelőket helyezte figyelmének középpontjába. Szavai szerint komolyabb támogatásra van szükségük, hogy könnyebben érvényesüljenek a piacon.