Elkészült annak a 2017–2018-ban végzett finn kísérletnek az eredménye, amelynek lényege az volt, hogy véletlenszerűen kiválasztott kétezer munkanélkülinek két éven keresztül havi 560 eurót juttat a finn állam. Finnország az első európai ország, amely nemzeti szinten vitt véghez egy hasonló szociális kísérletet. A személyek adatait és véleményét a mintegy 170 ezer főből álló, alapjövedelemben nem részesülő munkanélküliek kontrolcsoportjának adataival vetették össze. Jelentős különbséget csak mentális szinten tapasztaltak az alapjövedelemben részesülők. A teszt legnagyobb tanulsága, hogy egy fejlett országban havi 560 euró feltétel nélküli juttatása csökkenti a stresszt. Természetesen Finnországban ebből az összegből nem lehet kényelmesen megélni, az alapjövedelemből részesülőknek mégis az öt százaléka állította, hogy „nagyon jól” érezte magát, és két százalékkal többen mondták azt, hogy „jól” vannak. A kísérlet elsődleges célja azonban munkaerőpiaci volt, azt szerették volna mérni, hogy a munkábaállási hajlandóság és lehetőség hogyan változik. Ebben viszont elég vegyes eredmények születtek. Voltak olyanok, akik a 560 euró biztonságában hajlandóak lettek volna rosszabb munkakörülményeket és alacsonyabb fizetést is vállalni. Sokan viszont a munkavállalás szabadságát emelték ki, hiszen megtehették, hogy visszautasítanak egy számukra nem kedvező állást, vagy egyáltalán nem is keresnek munkát. Másoknál egyáltalán nem befolyásolta a havi juttatás a hozzáállást, hiszen a havi 560 eurót azután is megkapta mindenki, ha esetleg munkát talált. Összességében azonban az alapjövedelemben részesülők a kísérlet két éve alatt átlagban csak hat nappal dolgoztak többet, mint az adatfelvételkor nyilatkozó, akkor éppen munka nélkül lévő személyek, de ez az állam szempontjából elhanyagolható különbség. Finnországban azonban továbbra is támogatják az ötletet, hogy legyen valamilyen feltétel nélküli alapjövedelem. De nemcsak a finnek vannak így ezzel. A spanyol kormány még áprilisban bejelentette, hogy minél előbb bevezeti a feltétel nélküli alapjövedelmet a legszegényebb háztartásokban, így körülbelül 2,5 millióan részesülhetnének a juttatásból. Skóciában pedig május elején jelezték, hogy a járvány okozta válság bizonyította, hogy szükség van az alapjövedelem bevezetésére. A politikusok elsősorban azt szeretnék tudni, hogy az alapjövedelem bevezetése gazdaságilag kifizetődő-e. Erre mutatott rá Bernhard Neumarker, a freiburgi közgazdaságtan professzora, aki támogatja a bevezetését.
– A politikusok bizonytalanok, azzal érvelnek, hogy az alapjövedelem bevezetésével mindenki ellustulna, és ezt nem lehetne finanszírozni. Ezzel véget is ér minden vita – közölte Neumarker. A szakember úgy véli, hogy csak az állami nyomás vezethet változáshoz, különösen a járvány okozta válság idején.
– A válság megmutatta a hagyományos és az elavult gondoskodó állam problémáit. A megfelelően szervezett alapjövedelem a digitalizáció és a válság közepette a modern piacgazdaság ígéretes és fenntartható modellje lehet – tette hozzá Neumarker.
