2024. április 19., péntek

Új nemzeti konzultáció kezdődik

Magyarország azért védekezett sikeresebben, mint a nyugat-európaiak, mert minden döntés - például a veszélyhelyzet, az iskolalátogatási tilalom és a határzár elrendelése - időben született

Nemzeti konzultáció kezdődik a koronavírusról és a gazdaság újraindításának intézkedéseiről – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a 180 perc című műsorban a Kossuth rádió stúdiójába (Fotó: MTI)

Orbán Viktor magyar miniszterelnök interjút ad a 180 perc című műsorban a Kossuth rádió stúdiójába (Fotó: MTI)

Közölte: a kérdőív nagy része elkészült, és várhatóan már pénteken délután meg is indítják a konzultációt. Jelezte, hogy arról a Soros György-féle tervről is meg fogják kérdezni az embereket, amely adósrabszolgaságot eredményező, lejárat nélküli örökkötvények kibocsátásáról szól.

A kérdéssort postán küldik el, a kormányfő pedig arra kért mindenkit, töltse ki és juttassa vissza.

A JÁRVÁNY NEM MÚLT EL

A koronavírus-járványról szólva a miniszterelnök az elmúlt tíz év egyik legjobb döntésének nevezte a rendkívüli jogrend bevezetését, mert járvány idején a gyorsaság a legfontosabb, és a rendkívüli jogrendben a kormány rendeletekkel módosíthat törvényt.

Miután azonban a járvánnyal szembeni első csatát megnyertük, már nem szükséges a helyzet kezeléséhez rendkívüli jogrend, ezért a parlament döntése után a kormány nem hozhat többé rendeletet olyan ügyben, amelyben törvényt kell alkotni – mondta.

Hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy a járvány nem múlt el, és a professzorok szerint nagy valószínűséggel őszre várható egy második hullám, az pedig – mondta – nem érhet bennünket úgy, mint az első, fel kell rá készülni. Ezért fenntartják a járványügyi készültséget, ami azt jelenti, hogy folytatódik az operatív törzs működése, fennmarad a kórházak járványügyi irányítási rendszere, a tisztifőorvos pedig megerősített jogköröket kap – ismertette.

Orbán Viktor úgy értékelt: Magyarország azért védekezett jobban, sikeresebben, mint a nyugat-európaiak, mert minden döntés – például a veszélyhelyzet, az iskolalátogatási tilalom és a határzár elrendelése – korábban, vagyis időben született meg, köszönhetően a rendkívüli jogrendnek.

Közölte ugyanakkor: arra is fel kell készülni, hogy egy-egy lokalizált térben – például idősotthonban vagy kórházban – most, a járvány enyhülésének időszakában is „felszaporodhatnak” a fertőzések. Ezért az operatív törzset egy úgynevezett bevetési egység létrehozására utasította: ha bárhol az országban megnő az esetszám, ez az egység megjelenik ott, és lokalizálja a fertőzést.

VOLT, VAN LESZ?

Az ellenzéki bírálatokra ironikusan reagált a kormányfő, azt mondta: a baloldal szerint már 2010 óta diktatúra volt, de ez mind semmi, mert a rendkívüli jogrenddel még egyszer bevezették a diktatúrát, és most, a jogkörök visszaadásakor jön a harmadik diktatúra.

A következő hétéves EU-s költségvetésre vonatkozó európai bizottsági tervezetet is kommentálta

EURÓPA-KÖTVÉNY ÚJRATÖLTVE

Orbán Viktor, kifejtette: a koronavírus-járvány miatt tervezett gazdasági helyreállítási alapba szánt 750 milliárd eurót nem munkával hoznák létre, hanem hitelből, amelynek visszafizetésére közösen vállalnának garanciát. Úgy értékelte, hogy ez valójában az Európa-kötvény konkrét megvalósulása, és mivel 30 évre akarják felvenni, még „az unokáink feje fölött is ott lebeg majd az a lehetőség, hogy ha nem a magyarok, hanem valaki más nem tudja visszafizetni a hitelét, akkor majd nekik kell helyettük”.

Közölte, nem utasítja el azonnal a tervet, de berzenkedik ellene az ösztönvilága, ezért azt javasolja, hogy higgadtan tanulmányozzák, majd döntsék el, akarnak-e ilyen útra lépni.

A tagállamok közötti pénz elosztására vonatkozó megoldási javaslatot viszont abszurdnak és perverznek minősítette, mert több forrást juttat a gazdagoknak, mint a szegényeknek.

TÍZ ÉV KORMÁNYZÁS

Második kormánya hivatalba lépésének 10. évfordulója alkalmából Orbán Viktor arról is beszélt, hogy 1990-ben nem sikerült olyan változást elérni, amely meg tudta volna újítani az országot. „A kommunistákat lenyomtuk, a szovjeteket kiszorítottuk, a magyarok pedig kezükbe vették az ország jövőjét, de a régi rezsim és az új világ képviselői közötti harc nem zárult le az első antikommunista, Antall József vezette kormánnyal, hanem az ellenfél óriási támadásba ment át. A baloldal újjászervezte magát, és megkezdődött egy hosszú harc: 20 éven át hol a jövő nyert, hol a múlt” – fejtette ki.

„A 2010-es kétharmados választási győzelme után azonban biztos volt abban – folytatta –, hogy ezt a küzdelmet le kell zárni, a jövőnek nyerni kell, ez volt az elképzelése. Ezért megalkották az új alkotmányt, az alkotmányozó elnök Schmitt Pál érdemei elévülhetetlenek.”

A miniszterelnök azt is felidézte, hogy 2010-ben egy súlyos pénzügyi válság kellős közepén volt Magyarország, de nem akart úgy válságot kezelni, mint a szocialisták, akik minden terhet áthárítottak a családokra: elvettek egyhavi nyugdíjat, egyhavi bért, adót emeltek, elvették a családtámogatási rendszert, és a devizahitelekkel adósrabszolgaságba kergették családok millióit. Ezzel kapcsolatban megemlítette Matolcsy György – a 2010 és 2013 közötti nemzetgazdasági miniszter, jelenlegi jegybankelnök – nevét, akinek az volt az álláspontja, hogy van más közgazdasági út, mint a liberálisoké.

Végül hangsúlyozta, kormányzásának magasabb rendű célja, hogy minden magyar úgy érezze, összetartozunk, egy nemzet vagyunk, ez egy nagy nemzet.

„Összességében arra megyünk, amerre szerettünk volna. Minden magyar – szerintem – jobban érzi magát a bőrében” – mondta Orbán Viktor, kiemelve azt is, hogy Magyarország ma Európa talán egyetlen munkaalapú társadalma.