Tovább mérgezheti a kiélezett amerikai–kínai viszonyt a Hongkongra vonatkozó törvény, amelyet tegnap fogadtak el Pekingben. A jogszabály ellenzői szerint az új paragrafusok megnyirbálják, sőt akár meg is szüntethetik a város autonómiáját. A hatalom nem ennyire borúlátó, sőt alaptalannak tartja az aggodalmakat.
A menetrendszerű tüntetéseken a hongkongiak nagyobb autonómiát követelnek (Fotó: AP via Beta)
A hatalmat gyakorló kommunisták utasításai alapján működő kínai parlament tegnap elfogadta a nemzetbiztonsági törvényt, amely az utóbbi egy hétben már javaslatként is heves utcai tiltakozásokat váltott ki Hongkongban. A Pekingben összeállított új jogszabály ugyanis kizárólag a jelentős autonómiával rendelkező, különleges státusú területre vonatkozik. (Ennek ellenére város parlamentjének megkerülésével szavazták meg.)
A törvény tiltja a kínai kormány ellen irányuló, s általa felforgatónak minősített cselekményeket, Hongkong elszakadásának követelését és a lázadást. A hongkongi vezetés számára pedig előírja, hogy új intézményeket hozzon létre a szuverenitás védelmére, valamint engedélyezze Pekingnek, hogy belátása szerint járjon el a városban.
Carrie Lam kormányzó szerint a törvény nem csorbítja a hongkongiak jogait. Sokan nem értenek vele egyet, amit az is jelez, hogy vasárnap óta ezrek tiltakoztak a változtatás ellen, sőt összecsaptak a rendőrökkel. Lamhoz hasonlóan több helyi tisztségviselő is támogatja a jogszabályt, azzal érvelve, hogy terrorveszély miatt van rá szükség.
Az „újítás” bírálói szerint Kína a törvénnyel föl akarja számolni a város autonómiáját, és az egész területet a saját befolyása alá akarja vonni. Peking 2003-ban is próbálkozott ezzel, ám a kísérlet akkor megbukott a helyiek ellenállásán.
A 7,5 millió lakosú Hongkong 1997-ben került vissza Kínához brit fennhatóság alól. Az átadásról aláírt megállapodás értelmében az „egy ország, két rendszer” elve alapján 2047 végéig kiterjedt autonómia illeti meg. A helyiek szerint e jogkörök most veszélybe kerültek, mert Peking – a nemzetbiztonsági törvénnyel – szigorúbban akarja ellenőrizni a várost.
Hongkong kormányzója alaptalannak tartja az aggodalmakat. A Peking pártfogását élvező Lam kijelentette: a törvény csak egy maroknyi bűnöző ellen irányul, és a lakosság elsöprő többségének védelmét szolgálja, következésképpen a jogállamiság, az igazságszolgáltatás függetlensége és a szabadságjogok ezután sem sérülnek. Persze azt is megjegyezte, hogy „a jogok és a szabadság nem korlátlanok”.
Hszi Feng, a kínai külügyminisztérium hongkongi ügyekért felelős biztosa meg azt bizonygatta, hogy a jogszabály csak a bajkeverőkre veszélyes, vagyis azok ellen irányul, akik nemzetbiztonsági fenyegetést jelentenek Kínára.
A hivatalos magyarázatok ellenére a világ több állama is bírálta a törvényjavaslatot. A legvehemensebben az Egyesült Államok tiltakozott. Elnöke, Donald Trump erőteljes amerikai válaszlépéseket is kilátásba helyezett arra az esetre, ha Pekingben megszavazzák a jogszabályt.
Washington arra is figyelmeztette Kínát, hogy a változtatás korlátozza Hongkong autonómiáját, ez pedig kedvezőtlenül befolyásolja majd az amerikai–kínai viszonyt. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter szerint a törvény elfogadásával Hongkong elveszítette autonómiáját, s ezért már nem jogosult különleges (kereskedelmi) elbánásra az USA részéről. Ennek komoly gazdasági következményei lehetnek a városra és Kínára nézve is.
