2024. április 19., péntek
VÁLASZTÁSOK 2020

Kincsként őrzik az aduászt

Bojan Klačar: A tartományi és a helyhatósági választások a köztársasági választások áldozatai

Alig egy hét és lejár a választási listák átadásának határideje. Köztársasági szinten eddig 12 választási listát hirdettek ki, tartományi szinten pedig hatot. A június 21-én megtartandó általános választásokat megelőző kampány a járvány miatt a korábbiakhoz képest jóval eseménytelenebb, míg az általános „kampánybetegségek”, mint amilyen a médiapluralizmus hiánya, vagy a mindent befedő és mindenhová beszivárgó, személyeskedéseken alapuló gyűlöletköd, ezúttal is kifejezésre jutnak. A kampány eddigi jellegéről, a pártok érdemi megmutatkozási kapacitásáról és hajlandóságáról, továbbá az ellenzék térfelén jellemző mozgolódásokról Bojan Klačar, a Központ a Szabad Választásokért és Demokráciáért (CeSID) végrehajtó igazgatója nyilatkozott lapunknak.

Az eddigi értékelések szerint a folyamatban lévő választási kampány egyik legnagyobb hiányossága az, hogy a politikai tömörülések nem juttatják kellőképpen kifejezésre választási programjukat, másik pedig a médiatartalmak egyoldalúsága. Mielőtt a politikai pártokat – elsősorban az ellenzékieket – ostoroznánk a programok hiánya miatt, érdemes feltenni a kérdést, hogy a médiatér beszűkültségének és a járványhelyzet okán lehetőségükben állna-e egyáltalán érdemben megismertetni a polgárokat terveikkel?

A kampány folytatását a feszültség, a felek közötti konfliktusok, továbbá az éhségsztrájk határozta meg, míg a programok és a politikai pozíciók ismertetése valóban háttérben maradtak. Csak az elmúlt néhány napban történt ebben a vonatkozásban előrelépés, azzal, hogy párbeszéd kezdődött a programokról és a képviselt ideológiáról, a korábbiakhoz képest kevésbé polarizáltan és kevésbé feszült hangnemben. A kampány továbbra is meglehetősen langymeleg, visszafogott és monoton. A választásokon magukat megmérettető politikai csoportosulások feltehetőleg a kampány utolsó felvonásáig őrzik aduászaikat. Mindez részben azzal magyarázható, hogy bizonyos ellenzéki csoportosulások anyagi lehetőségei korlátozottak, de arról se feledkezzünk meg, hogy egyes csoportosulások még nem adták át választási listáikat és a támogatói aláírásokat. Másrészről valóban a médiapluralizmus hiánya játszik kulcsszerepet abban, hogy a kampányt az előbb említett attribútumok jellemzik. A járvány okán továbbra sincsen lehetőség tömegesebb rendezvények megszervezésére, ez szintén korlátozza a politikai csoportosulások megmutatkozási lehetőségét. A hatalmi párt akkor tenne tanúságot a legnagyobb felelősségről, ha az ellenzéki tömörülések előtti nyitásra kérné a médiumokat.

Az előbb részletezett körülményekre, elsősorban a járvány jelképezte korlátozásra való tekintettel ezúttal mennyire lehet célszerű a választási kampány, elsősorban azoknak a szavazópolgároknak a tekintetében, akik még nem döntöttek, hogy kit támogatnak szavazatukkal?

Értékelésem szerint a kampány a körülmények ellenére is célszerű lehet. A tapasztalat azt mutatja, hogy hatalmas a száma azoknak, akik a kampány ideje alatt, vagy akár a kampánycsönd néhány napja alatt döntenek arról, hogy kit támogatnak szavazatukkal. Ezért az idei kampány is érdemi fontosságú az egyelőre határozatlan szavazók tekintetében. A legnagyobb különbség az, hogy a kampány elsősorban a médiatérben zajlik, ami, ahogyan arra már rámutattunk, elsősorban az ellenzék helyzetét nehezíti meg. Az ellenzék számára továbbra is lehetőségként jelenik meg a virtuális tér és a közösségi oldalak, ezeken korlátozások nélkül kommunikálhatnak a szavazópolgárokkal, mindenekelőtt a fiatalokkal. Ezzel az ellenzék lehet az, aki megteszi az első lépést a jövőbeni kampányok jellegének megreformálása céljával.

Milyen folyamatokat indított el a Szabad Polgárok Mozgalma az ellenzéki közegben azon döntésével, hogy mégis részt vesz a választásokon?

Döntésével a Szabad Polgárok Mozgalma csorbát ejtett a választások bojkottja témájában indított kampányon, és jelentősen degradálta a bojkott-kampány jelentőségét. Egyébként az ellenzék térfelén jellemző megmozdulásokra a 2022-es elnökválasztásra való felkészülésként tekinthetünk. Az ellenzék tudja, hogy a most következő választásoknak a kimenetelét már nem tudja befolyásolni, ezért a kampányt a két év múlva esedékes választáson való jobb pozíció kiharcolására használja ki. Persze a Szabad Polgárok Mozgalmának döntése azt is jelenti, hogy ha sikeresen szerepel a választásokon, Szerbia kap egy újabb releváns ellenzéki tömörülést.

Mekkora a valószínűsége annak, hogy Boško Obradović éhségsztrájkját követően a Szövetség Szerbiáért egységes marad a bojkottban, beleértve Obradović Dveri mozgalmát?

A Szövetség Szerbiáért kitart a bojkott mellett, és azt sem hiszem, hogy a Dveri megmásítja ezzel kapcsolatos döntését. Felmerül a kérdés, hogy mennyire valós a Demokrata Párt pálfordulásának a lehetősége. A párt főbizottsága május 31-én ülésezik és egyértelmű, hogy a DP tagságának egy része a párt a választásokon való részvétele mellett száll síkra. A Dveri megmozdulásai egyéni aktivitások, amelyekről értékelésem szerint nem egyeztet a pártszövetség vezetőségével. A Dveri minden valószínűség szerint már most azon dolgozik, hogy bizonyos mértékben a választások után is megőrizze pozícióját, hiszen a bojkottal elveszíti parlamenti státuszát és az állami finanszírozást.

Mennyire kifejezett ezúttal a tisztségviselői kampány?

Nagyon, még akkor is, hogy a pártközi párbeszéd ajánlásaival összhangban a hatalmi párt mindent megtesz azért, hogy csökkentse ilyen jellegű szereplését. A tisztségviselői kampány kérdése mindig is problematikus volt, hiszen nehéz felmérni, hogy egy-egy esetben a tisztségviselő milyen pozícióból tevékenykedik. Ideális esetben a kampány ideje alatt az állami tisztségviselők csak akkor vállalnának tisztségükre visszavezethető közszereplést, ha az elkerülhetetlen.

Úgy tűnik, hogy a helyhatósági és a tartományi választások még a korábbiaknál is kifejezettebben a központi választás árnyékába szorulnak. Mire számít a helyhatósági választások tekintetében?

A tartományi és a helyhatósági választások a köztársasági választások és témák áldozatai. A hatalom különböző szintjein megtartandó választások összevonása kedvezőtlen üzenetet hordoz magában és negatívan befolyásolja úgy a regionális és a helyi demokráciát, mint a helyi politikai elit kialakulásának a folyamatát. Az idei választások tekintetében jellemző feszültség és polarizáció java részt a bojkott témájára vezethető vissza és ez arra is kihatással van, hogy a tartományi és a helyhatósági választások háttérbe szorulnak. Helyi szinten értékelésem szerint kifejezett fragmentáltság lesz jellemző, a legtöbb helyen számos lista megméretteti majd magát a választásokon, és biztosan sok lesz a polgári csoportosulások által állított lista. A helyi választásokban esélyt látok arra, hogy új politikai szereplők jelenjenek meg. A választási küszöb csökkentése pozitívan befolyásolta kapacitásukat, hogy kellő választási eredményt produkáljanak.