Alig egy hete számos médium szenzációs bejelentést tett, miszerint középkori erődítmény romjaira bukkantak a zombori zöldségpiac fölújítása során. Lapunk is foglalkozott a témával, jelezvén, hogy a zombori Városi Múzeum régészei, valamint az éppen minap kitüntetett helytörténész, Milan Stepanović figyelmeztetett, csínján kell bánni a szenzációhajhászással, a lelet bármilyen építészeti maradvány lehet, pontosan majd csak a szakmai vizsgálat állapíthatja meg mivoltát. Szakértői vizsgálat nélkül felelőtlenség az 1,3 méteres mélységből kifordított, méretes téglák kapcsán török kori várromról, vagy a 15. századból származó leletről beszélni, ami esetleg a települést alapító Czoborok által emelt erőd része lehetett.
Nincs miért leállítani a rekonstrukciót (Fekete J. József felvétele)
A Tartományi Műemlékvédelmi Intézet, valamint a helyi múzeum szakemberei a lelet föltárását követően nyomban elvégezték a helyszíni szemlét, megejtették az elsődleges vizsgálatokat, és eloszlatták a feltételezéseket. Véleményük még nem számít hivatalos közleménynek, de úgy tűnik, valójában egy, a 17. és 18. század fordulója tájáról származó építési anyagot fordított ki a talajból a kotrógép. Nagy bizonyossággal állítható, hogy a Szentháromság plébániatemplom mögött talált téglák egy istállóknak és iparos műhelyeknek helyt adó épület maradványai, egyetemben az egykori városi csatornarendszer maradványaival.
Ez a szakvélemény elhárította a bizonytalanságot, hogy folytathatók-e a földmunkák a zöldségpiac területén vagy sem, hiszen a régészek igényt tartottak a teljes leletfeltárásra. A piac rekonstrukciója folytatódhat, de a régészeti szakemberek állandó felügyelete mellett, nehogy bármilyen értékes lelet elkallódjon a rekonstrukció során.
