2024. március 29., péntek

Újraindulás, de miként?

Nagy viták előtt az Európai Unió – Négy tagország ellenjavaslattal él a német–francia helyreállítási alappal szemben

Ausztria, Svédország, Dánia és Hollandia alternatív javaslatot nyújtott be a koronavírus-járvány kedvezőtlen gazdasági hatásainak ellensúlyozására a múlt hét elején ismertetett, német–francia kezdeményezésű helyreállítási alappal szemben. A magukat takarékos négyeknek nevező országok egy olyan rendkívüli alap létrehozását javasolták két évre, amely olcsó hitelekkel lendítené fel a koronavírus hatásait szenvedő európai gazdaságot. A pénz az Európai Bizottság pénzpiaci közvetítésével kerülne a tagállamokhoz. A hiteleket a gazdaság és az egészségügy jövőbeli ellenálló-képességének javítására, illetve gazdasági újjáépítésre lehetne fordítani.

A négy ország megerősítette: ellenzi a német–francia javaslatot, amely az adósságok közösségi megosztásával és az uniós költségvetés emelkedésével járna.

Enzo Amendola olasz Európa-ügyi miniszter szombati Twitter-bejegyzésében azt írta, hogy a „takarékos négyek” javaslata „nem megfelelő”. A súlyos recesszió „becsvágyó és innovatív javaslatokat” kíván meg, mert a belső piac és annak az európaiak által élvezett előnyei vannak veszélyben – fogalmazott a tárcavezető. „A »takarékos« országok irata defenzív és nem megfelelő” – írta. Az Európai Bizottságnak a témával foglalkozó május 27-ei ülésén „nagyobb bátorságot” kell mutatnia – vélekedett Amendola.

Németország és Franciaország hétfőn egy 500 milliárd eurós európai uniós alap felállítását ajánlotta a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására. A német–francia felvetés szerint az alap forrásait az EU-s szerződések módosítása nélkül, a közös költségvetésről szóló szabályoknak megfelelően teremtené elő, és az alapot az EU 2021-ben kezdődő hétéves költségvetésébe – úgynevezett többéves pénzügyi keretébe – ágyazva működtetnék.

Ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság a tagállami kormányok felhatalmazásával felvesz 500 milliárd euró hitelt, amelyet a ciklus első éveire összpontosítva költenének el, hogy a gazdaság minél hamarabb túljusson a válságon.

A hitelt a tagországok közösen, több ciklusra elnyújtva törlesztenék, megemelt költségvetési befizetés formájában. A törlesztési terheket ugyanolyan arányban kellene megosztani, mint eddig a költségvetési befizetéseket, a hitelfelvétellel szerzett forrást viszont rászorultsági alapon osztanák el, vagyis a válságot leginkább megszenvedő tagországok és ágazatok kapnák a legtöbb támogatást, amelyet esetenként vissza sem kellene fizetniük. A terv megvalósításához mind a 27 európai uniós tagállam beleegyezése szükséges.

Sebastian Kurz osztrák kancellár határozottan bírálta a francia–német felvetést.

„Időbeni korlátozást követelünk, hogy valóban korona-gyorssegélyről legyen szó, ne pedig a hátsó ajtón besurranó adósságunióról” – mondta Kurz a német közszolgálati rádiónak szombaton.

Az Európai Bizottság feladata az, hogy egy mindenkinek megfelelő modellt alkosson a javaslatokból. A bizottság május 27-én ismerteti a 2021–2027-es költségvetési időszak újratervezett verzióját, amely magában foglalja majd a koronavírus-járvány miatt mélyrepülésbe került gazdaság beindítására vonatkozó terveket.