2024. március 29., péntek

A koronavírus tanításai

Hadd bocsássam előre, hogy nem hiszek semmilyen összeesküvés-elméletben, mert nem tudok ilyesmiről. Egyszóval csak adottságnak veszem a koronavírust, ami véletlenül éppen most találta el a bolygónkat. Megpróbálok tanulságokat levonni az egészből. A fő tanulság, hogy a vírus kedvenc közege a tömeg, és a terjedésének legfontosabb tényezője a gyors, tömegben való mozgás.

0. Az ember mint nem állhatatos lény

0. Az emberek felelősségteljes viselkedésére soha nem szabad számítani.

0.1. Az embert mindig az ösztönei fogják irányítani, bárki, bármit is mondjon.

0.2. Ha nem lehet kielégíteni az emberek ösztöneit, vesztett az ügy.

0.2.1. Ha megkérik az embert, hogy ne menjen ki, akkor kimegy, ha megparancsolják, hogy ne menjen ki, és büntetik, akkor talán otthon marad.

1. Az ember és a világ

1. Ne higgyük azt, hogy ellenőrizhetjük a világot.

1.1. Ha ismered a vírus logikáját, akkor használd azt. Elég egy lépéssel a vírus előtt járni, viszont ha egy lépéssel mögötte jársz, az olyan mintha száz lépéssel járnál utána.

1.2. Nem biztos, hogy a történelmileg kialakult régiók kialakulása esetleges és unintelligens, például ezek a keretek védelmet adhatnak a vírus ellen.

2. Az ember és a tömeg

2. Az ember nem arra alkalmas, hogy tömegben legyen és éljen, alaphelyzetben is arra kell törekedni, hogy ne jöhessen létre tömeg.

2.1. Nem kell sajnálni a fizetést az unatkozó hivatalnoktól, vagy attól, aki éppen semmit nem csinál a tolóablak mögött, ha készen áll bármelyik pillanatban végezni a dolgát.

2.1.1. Minél több a robotot kell működtetni, így kevesebb munkanapon annál kevesebbet kellene az embernek dolgoznia. A tőke logikáját viszont nem szabad érvényre juttatni, mert ez azt jelentené, hogy több lesz a munkanélküli.

2.2. Az ember számára vannak létezési körök, ezek az emberiség, a kulturális, vallási, nemzeti közösség, a lakóhely szerinti közösség, a család szerinti közösség, és az egyén magánya.

2.2.1. Ezért kell törődni az emberiséggel,

2.2.2. ezért kell hagyni és bátorítani a kulturális, vallási, nemzeti közösségeket,

2.2.3. ezért kell törődni a helységek kohéziójával,

2.2.4. ezért kell hajlékot biztosítani a családoknak, és a magányosoknak.

2.2.5. Amíg egy hontalan is van, az emberiség negatívra vizsgázott.

2.2.6. Az állatokat sem szabad tömegbe kényszeríteni.

3. A gazdaság

3.1. A biztonság fontosabb a hatékonyságnál.

3.1.1. Az ószövetség ajánlása az, hogy az ember őrizze és művelje a kertjét. Mivel ilyen sokan vagyunk, az egész világot a kertünknek kell tekintenünk, vagyis őriznünk és művelnünk kellene.

3.1.1.1. A juhokat akkor lehet nyírni, ha enni is adunk nekik. Ma az őserdők, és óceánok elpusztítása folyik, mindent kivesznek belőlük, amit lehet, de semmit sem adnak vissza, csak szennyet. Pedig a tengereket, óceánokat is őrizni és művelni kell(ene).

3.2. A gazdaság természetes állapota a stagnálás, és ezt kellene célként kitűzni, vagyis a 0%-os növekedést, és a 0%-os csökkenést.

3.3. A gazdaságnak működnie kell, globális, regionális (nagy, közepes, és kis régiók) és lokális szinten is. Az emberek egymás iránti felelősségük miatt kötelesek fenntartani a gazdaság rendszerét.

3.4. Csak azokat a dolgokat kell globálisan intézni, amelyeket nem lehet nagy térségben elvégezni.

3.5. Csak azokat a dolgokat kell nagy térségben intézni, amelyeket nem kell globálisan intézni, de nem lehet közepes térségben intézni.

3.6. Csak azokat a dolgokat kell közepes térségben intézni, amelyeket nem kell nagy térségben intézni, de kistérségben nem lehet.

3.7. Csak azokat a dolgokat kell kistérségben intézni, amelyeket nem kell közepes térségben intézni, de helyileg nem lehet.

3.8. A gazdaságot egyszerre kell a tőke, a józan ész és az emberek akaratának irányítania.

3.9. 6. A defláció nem tragédia, az infláció sem, azonban egyikre sem kell törekedni.

3.10. Egy racionálisan működő gazdaságnak nem lehet a verseny az alapja, hanem az együttműködés.

3.10.1. A verseny az erők elpocsékolása, és mindig több a vesztese, mint a nyertese.

4. A rendészet

4.1. A határátkelésnek a jövőben 3 részből kell állnia.

a.) Személyazonosság megállapítása

b.) Lázmérés

c.) Vámellenőrzés

4.1.1. Ezek közül csak a lázmérésről nem szabad lemondani, a másik kettőről igen (pl. Schengeni övezet)     

4.2. A határátkelőhelyeken sokan kell hogy dolgozzanak, hogy gyors legyen az átjutás.

4.3. Az nem elfogadható, hogy bármelyik kapu zárva legyen, amelyet egyszer megnyitottak, inkább unatkozzon benne a határátkelőn a rendvédelmi hivatalnok.

4.5. Sokkal kevésbé kell az embereknek és az áruknak mozogniuk, mint az információknak.

4.5.1. Lehetővé kell tenni, hogy bármilyen technikai eszközt (az autótól a golyóstollig) elő lehessen állítani, minden 10 000 lakost meghaladó városban (multifunkcionális robotok 3D másolók).

4.5.2. Meg kell tiltani az informatikai óriáscégeknek, hogy egymással versenyző kommunikációs csatornákat hozzanak létre. Minden digitális kommunikációnak kapcsolódnia kell(ene) minden digitális kommunikációhoz.

4.5.3. Az eszközök javíthatóságára kell törekedni, nem pedig a cseréjére.

4.5.4. Az új eszközök vásárlására nagyobb adót kell kiszabni, hogy megfontolandó legyen a régi eszköz (golyóstoll, mosógép, autó) javíttatása.

5. A társadalmi környezet

5. A párhuzamosságokat fenn kell tartani. A bankok nem lehetnek lassúak.

5.1. Bizonyos kor felett kegyetlenség olyan rendszerekre átállni, amit az idősebbek nem             ismernek. Ha azt akarják, hogy komputert használjanak, először adjanak nekik számítógépet, ha azt akarják, hogy az e-bankingot használják, akkor azt először tanítsák meg nekik.

5.2. Aki nem kíván belépni a kártyásan fizetős rendszerbe, annak meg kell hagyni a készpénzzel történő fizetés gyors rendszerét, nem baj az, ha emiatt tolóablakokat kell fenntartani, nem baj, ha valaki valamelyik tolóablaknál unatkozik.

5.3. Vissza kell(ene) állítani a készpénzben történő kifizetést, ugyanis a bankok visszaélnek monopol helyzetükkel, és ahelyett, hogy kamatot fizetnének, az emberek pénzéből minden hónapban levonnak kezelési költséget.

5.3.1. A bankok ne fizettessenek szolgáltatási költséget, ha az ügyfél azzal tiszteli meg őket, hogy rájuk bízza a pénzét.

5.4. Minden megnyitott tolóablaknál és minden kasszánál kell hogy legyen valaki, nemcsak a tulajdonos profitja fontos, hanem az emberek munkahelye, és a vásárlók gyors kiszolgálása is. (Kerülni kell az ad hoc tömeg kialakulását a vírus után is.)

6. Az utópiák és a realitások a munka világában

6. 0. A szocialisták követelései már nem aktuálisak. A nyolc óra munka túl sok, ha utána, közben levelezni kell, szelektíven szemetet gyűjteni, gyermeket nevelni, sorokat várni. Akkor a pihenés már nem 8 óra.

6.1. A munka világában rosszul vannak beosztva a váltások. Egy éjszakai váltás nem lehetne hosszabb 3 óránál. Egy éjszakai váltás nem éjfélkor vagy este nyolckor kellene hogy kezdődjön, hanem egy fiziológiailag elfogadhatóbb időpontban, pl. egy 02 órai váltás amely 5 óráig tartana sokkal emberibb lenne. Az éjszakai rövidített munkavégzésért ugyan annyit kellene, hogy fizessenek mint a nappaliért, a hosszra való tekintet nélkül. A nap közbeni váltásokat sem mechanikusan, hanem súlyozva kellene kezelni.

7. Az oktatás

7.1. Az iskolák, és az óvodák szakszerű gyerekmegőrzőkként is kell hogy működjenek, mert a szülők egy része dolgozik (tervezhetetlen időpontokban kezdve és fejezve a munkát).

8. Média

8.1. A tájékoztatás és a szórakoztatás ugyanolyan fontos.

8.2. A közszolgálati TV szórakoztatási feladatokat is el kell hogy lásson, az is közügy.

8.3. El kell érni, hogy a régi és az új filmek bemutatása egyensúlyban legyen.

8.4. El kell érni, hogy a péntek esti és a szombat esti műsorok legyenek a főműsorok, ugyanis a vasárnap estét már munkára való előkészületnek kellene tekinteni.

8.5. Közszolgálati TV nem mutathat be reklámokat.

8.6. A kereskedelmi TV nem élhet vissza anyagi erejével.

8.7. Az internet szolgáltatók profitjuknak egy részét arra kell hogy fordítsák, hogy gyorsítsák az internet szolgáltatást.

8.7.1. Minden országnak arra kell törekednie, hogy a lehető leggyorsabb rendszer működjön náluk.

8.7.2. A leggyorsabb rendszerből nem lenne szabad kizárni a szegényeket.

9. A reklám

9.0. A reklám, a közjó, és a személyes jó elleni támadás. A reklámra fordított pénzt tájékoztatásra kell fordítani, és a tájékozódást soha sem az eladó, hanem a vevő kezdeményezi.

9.1. A reklámok sűrűségét a reklámokért fizetett adókkal lehetne szabályozni.

9.2. A műsorok beharangozásának a terhe, ugyan akkora kell, hogy legyen, mint a reklámoké.

9.3. Külön TV csatornák kellene hogy működjenek, ahol csak reklámokat sugároznak, és hasonlóan külön internetes portálok, hogy lehessen az interneten célzottan is keresni reklámokat.

10. Globalizáció lokalizáció

10.1. A Globalizációnak és a lokalizációnak egyensúlyban kell lennie.

11. Akkor van vége, amikor vége van, és nem akkor, amikor mondjuk.