Amikor az utolsó keresztes lovagokat is elűzték a pogányok a Szentföldről, Isten angyalai felkapták Szűz Mária szülőházát és Dalmáciába vitték. Innen egy olaszországi babérligetbe kerültek a kövek, 1294. táján pedig egy Loreto melletti dombra. Az Adriai-tenger partján található olasz kisváros ma Itália legnagyobb Mária-kegyhelye. Évente csaknem 5 millió zarándok látogat el azokhoz a falakhoz, ahol Mária fogant és nevelkedett.
Az ateisták, de még a vallásos szkeptikusok sem hisznek az angyali történetben. Földtani elemzések viszont már régen megállapították, hogy olyan összetételű kövek és föld, amilyen a ház és környéke, nem található a csizma azon vidékén, de a nabateus falazási technikával épült falak származhatnak a Közel-Keletről. Továbbá a ház szerkezete, építészeti stílusa és alakja idegen a Római Birodalom akkori építészeti jegyeitől. A technológia fejlődésével egyre meggyőzőbb bizonyítékok születnek arra vonatkozóan, hogy a ház falai nem olaszországi és nem dalmáciai terméskőből készültek. Akkor pedig hogyan kerültek oda? A válasz már ezer éve ismert: a keresztes lovagokat szállító flották hazafelé jövet egzotikus keleti fűszereket hoztak. Az egyik hajón voltak kövek is, egy epirusi gazdag kereskedő lányának a hozománya. A hajónapló szerint ezek az „Isten Anyja, Szűz Mária házából hozott megszentelt kövek” voltak.
Mária Názáretben, a mai Izrael területén született egy barlangban. E barlang felett magasodik ma az Angyali üdvözlet bazilika. Szokás volt abban az időben, hogy a barlang elé megformált kövekből egy helyiséget építenek, hogy nagyobb lakóteret kapjanak. Ez a barlanghoz hozzáépített három fal került izgalmas úton Olaszországba és Santa Casa (Szent Ház) néven vált ismertté. A 9 méter hosszú, 4 méter széles és ugyanilyen magas épület fölé templomot emeltek. A Szent Házat ma egy XV. századi bazilika védi az időjárás viszontagságaitól. Minden olasz származású pápának szívügye volt a Szent Ház környékének csinosítása. Több száz tonna márványt és sok kilogramm aranyat építettek be a bazilikába. Értékes része az épületnek a három bronzkapu, a mozaikok és a freskók. Az akkori kor leghíresebb freskófestői, kő- és fafaragóinak művei díszítik még ma is Mária házát. A reneszánsz mesterei márványba vésték Mária életének legfontosabb pillanatait: születését, eljegyzését, Jézus megszületését, Jézus megkeresztelését és Mária mennybevételét. Freskói a keresztény világ legrégebbi bűnbánati imájának, a loretói litániának a jeleneteit és a szeplőtelen fogantatás dogmáját ábrázolják. A 100x60 méteres monumentális Basilica della Santa Casa belsejében Mária szülőháza ma egy kápolna. Oltárán cédrusfából faragott, elefántcsonttal és arannyal díszített Madonna-szobor áll. A keresztény hagyomány szerint az első Madonnát még Lukács evangélista faragta és 1921-ig az a szobor állt a Szent Ház oltárán, de egy tűzvészben a szobor megsemmisült.
Pontosan 100 éve a loretói Madonna a légi utasok, a légi utaskísérők és a pilóták patrónusa. A Loretói litánia egyike a katolikus egyház öt könyörgő imájának. Máriát 48 alkalommal szólítja meg:
Angyalok királynéja, könyörögj érettünk!
Béke királynéja, könyörögj érettünk!
Magyarok Nagyasszonya, könyörögj érettünk!
