2024. április 25., csütörtök

Sínre került a gyorsvasút magyar szakaszának ügye

Megszavazták a Budapest–Belgrád vasútfejlesztést elősegítő törvényt

Egyszerűsödhetnek a Budapest–Belgrád vasútfejlesztés hatósági jóváhagyási folyamatai, így csökkenhet a projekt tervezési és kivitelezési ideje annak a törvénynek köszönhetően, amelyet 133 igen szavazattal, 58 nem és 3 tartózkodás mellett fogadott el a Ház. A jogszabály biztosítja, hogy a projektum magyarországi szakaszához szükséges források rendelkezésre álljanak.

A kiemelten közérdekű beruházás Budapest–Kelebia közti szakaszát 15 százalékban a magyar fél finanszírozza, 85 százalékban a kínai fél biztosítja a forrásokat. A hitelt a Kínai Export Import Bank folyósítja, ezen hitelszerződés megkötését teszi lehetővé a törvény.

A jogszabály rendelkezik a környezeti védettség garanciájáról is, mert kimondja, hogy a projekt kivitelezése során a környezet és a természeti területek védettsége nem sérülhet.

Az Országgyűlés 2016-ban foglalta törvénybe a Magyarország és Kína között aláírt egyezményt a vasútfejlesztésről, a keleti nyitás stratégia részeként. A beruházás által Magyarország a régió elsőszámú logisztikai központjává válhat.

A vasútvonal az európai törzshálózatnak is része, ezért kötelezettség is azt 2030-ig korszerűsíteni. A fejlesztés után a vonal kétvágányú lesz, azon 160 kilométer/óra sebességet engedélyeznek majd, terhelhetőbb lesz a pálya, és korszerű kommunikációs és irányító rendszerekkel is ellátják a vonalat.

ELLENZÉKI ELLENZÉS

A témáról szóló keddi parlamenti vita során az ellenzéki képviselők felszólalásaikban nyíltan bírálták a projektumot. Többek szerint a kormánynak inkább a munkahelyek védelmére és teremtésére kellene fordítania azt a pénzt, amit a vasútfejlesztésre költ. Ezen a véleményen volt Ander Balázs, a Jobbik és Keresztes László Lóránt, az LMP képviselője. Az előbbi szerint nem látni, mi az a sürgős indok, amiért most meg kell valósítani ezt az – mint állította – ezermilliárd forintos beruházást, az utóbbi pedig föltette a kérdést: érdemes-e ebbe az útvonalba fektetni, és nem inkább Olaszországra, a trieszti kikötőre kellene fókuszálni.

Az MSZP és DK szónoka az ország eladósítása miatt fejezte ki aggodalmát, ami abból az okból kifolyólag is érdekes, hogy Magyarország államadóssága a statisztika tanúsága szerint valójában 2002 és 2010 között kezdett el meredeken növekedni, amikor az MSZP adta az ország miniszterelnökét, többek között Gyurcsány Ferenc, a DK jelenlegi elnöke személyében.

Szakács László (MSZP) szintén inkább a munkavállalókra költené a projektumra szánt összeget. Hozzászólásában az ország eladósítása rémképét idézte fel, szerinte a kormány nem ódzkodik ettől, ráadásul a két legnagyobb hitelezője Oroszország és Kína, nekik és a multinacionális vállalatoknak van lekötelezve.

Varju László szerinte mindannyian tudják, hogy ez a tervezet nehezen védhető, ezért az ellenzék következetesen felhívja a figyelmet, hogy elfogadhatatlan a projekt. Azonban a politikai döntés már megszületett, hogy ezermilliárd forint hitelt felvesznek, ezzel a magyar embereket megterhelik, a családoknak adósságot halmoznak fel – közölte. Azt mondta, a beruházás nem jelent bővülést a személyszállításban, hanem a meg nem álló vonatok haladását teszi zavartalanná, elsősorban gazdasági érdeket, a kínai kereskedelem érdekét szolgálja.

BUDAPEST MINT LOGISZTIKAI KÖZPONT

Nacsa Lőrinc, a kisebbik kormánypárt, a KDNP képviselője megismételte a projektum megvalósítása mellett szóló, már sokat hangoztatott érveket. Az MTI tudósítása szerint felszólalásában kiemelte: Magyarországnak van egy különleges geopolitikai helyzete, amelynek sokszor a kárát láttuk, de most végre ki kellene használni az előnyeit is, a javunkra kellene fordítani, hogy Észak és Dél, Kelet és Nyugat között vagyunk. Ez a vasútvonal arról szól, hogy logisztikai központtá váljon Budapest, illetve Magyarország, kihasználjuk a földrajzi helyzetünket, a magyar gazdaság és a magyar emberek végre a nyertesei legyenek ennek a pozíciónak – mondta. Hozzátette: ráadásul válság idején minden beruházásra szükség van.

Megjegyezte: az ellenzék megkapta a válaszokat, de ez nem érdekli őket, csak politikai véleményt hangoztatnak.

A kormány részéről Schanda Tamás, az ITM parlamenti és stratégiai államtitkára többek között a jelentős utazási idő csökkenésére hívta fel a figyelmet a beruházással összefüggésben. Kitért arra is, hogy ezáltal még szorosabb együttműködés valósulhat meg a két ország, Magyarország és Szerbia, valamint Budapest és Belgrád között. Kiemelte, hogy a beruházás a zöld szempontokat is maximálisan képviseli.

A kivitelezési árral kapcsolatos bírálatokra azt válaszolta: egy nyílt verseny során alakították ki az árat, az uniós közbeszerzési irányelvnek megfelelően történt a pályáztatás. A beruházást végző zrt. előzetes piaci konzultációra biztosított lehetőséget, ismertették a projektet. Azt kérte az ellenzéki képviselőktől, hogy fogadják el ennek az eljárásnak az eredményét.

„Szó nincs arról, hogy idén 140 milliárdot fordítanak erre a fejlesztésre, ez az összeg 85 milliárd forint lesz. A beruházás új munkahelyeket teremt, magyar emberek megélhetését teszi lehetővé” – hangsúlyozta az államtitkár.

„Semmi különleges dologról nincs szó a titkosítással összefüggésben sem” – tette hozzá. „Magyarországnak és Kínának is vannak külgazdasági és külpolitikai érdekei, amikor erre igény van, a magyar fél – figyelembe véve a kínai álláspontot –, dönthet úgy, hogy a titkosítástól eltekint – fejtette ki Schanda Tamás.