2024. április 25., csütörtök

Krónikusból fertőző betegségbe

Raša Nedeljkov: Lehetetlen a közösségi oldalakon ellensúlyozni a televíziószereplések tekintetében jellemző egyensúlyhiányt

A választások előtti időszakban fokozódik a szabad véleményformálás alapfeltételei megteremtésének a fontossága, hiszen ha a szavazópolgár nem ismerkedhet meg a különböző politikai szereplők programjával, megkérdőjeleződik a voksolás napján kifejezésre juttatott akaratának szabadsága. Mindennek okán egyáltalán nem mindegy, hogy egy-egy politikai szereplő mekkora teret kap a médiában. A Crta, egyebek mellett a választások megfigyelésével foglalkozó civil szervezet, a közelmúltban felmérést készített a politikai pártok sajtójelenlétének arányosságáról a rendkívüli állapot ideje alatt. Ehhez persze azt is meg kell jegyezni, hogy ebben az időszakban formálisan szünetelt a választási folyamat és a kampány, ám a politikai szereplők számára az is egyértelmű volt, hogy előbb-utóbb folytatódik. A felmérés eredményéről és az egyéb kapcsolódó kérdésekről Raša Nedeljkovval, a szervezet programigazgatójával, választási megfigyelési küldetésének vezetőjével beszélgettünk.

Mi a felmérés eredménye, és milyenek a mutatók a korábbi, hasonló adatokhoz képest?

A Crta különböző felmérései huzamosabb ideje a hatalmi és az ellenzéki politikai csoportosulások médiaszereplése közötti egyensúly megbillenésére mutatnak rá. Az aktuális mutatók értelmében a rendkívüli állapot ideje alatt a hatalmi koalíciót alkotó politikai szereplők jelenléte volt domináns az országos lefedettségű televíziócsatornák (SZRTV1, Pink, Happy, B92) műsorában, főműsoridőben a politikai témákra előirányzott sugárzási idő összesen 91 százalékában szerepeltek. Ebben az időszakban az államfő hét, a kormányfő pedig három alkalommal szólt az országhoz rendkívüli műsorok, illetve nyilatkozatok keretében. A 2019. október 14-e és 2020. március 4-e közötti időszakban a politikai témákra előirányzott műsoridő 75 százalékában szerepeltek a hatalmi politikai szereplők. Az említett időszakban a választások bojkottja mellett állást foglaló ellenzéki politikai szereplők a műsoridő 15 százalékában szerepeltek, a választásokon indulni tervező ellenzéki politikai csoportosulások pedig a műsoridő 10 százalékában. A rendkívüli állapot ideje alatt jellemző médiatartalmak milyenségére szintén fontos rámutatni. Ebben az időszakban a hatalmi koalíció tagjait elsősorban pozitív fényben tüntették fel, vagy esetleg semleges hangnem jellemezte a róluk szóló médiatartalmakat, míg a választásokat bojkottáló ellenzéki politikai csoportosulások negatív kontextusban, a választásokon indulni tervező ellenzékiek pedig semleges megközelítésből kerültek említésre.

A jelentés értelmében az ellenzéki politikai szereplők a hatalmiakhoz képest négyszer aktívabbak a különböző közösségi oldalakon. Mennyire pótolhatják a virtuális térben az ellenzéki politikai csoportosulások a „hagyományos médiában” nem uralt teret?

Szinte lehetetlen a közösségi oldalakon ellensúlyozni a televíziószereplések tekintetében jellemző egyensúlyhiányt. A televízió Szerbiában továbbra is a véleményformálás egyik legdominánsabb eszköze. Ezt közvélemény-kutatások bizonyítják. A szerbiai polgároknak a 80 százaléka leggyakrabban a televízióból és a rádióból tájékozódik a politikai és a társadalmi témákról, 40 százalékuk pedig kizárólag a televízióból és a rádióból. Csupán a polgároknak a 20 százaléka szerez elsősorban a közösségi oldalakon politikai és társadalmi jellegű témákban értesüléseket. Mindemellett ne feledkezzünk meg arról, hogy a közösségi oldalakat és a televíziót nem szabad összehasonlítani. A közösségi oldalon a politikai szereplő maga dönti el, hogy mennyire lesz aktív, az országos lefedettséggel sugárzó televíziócsatornák tekintetében viszont nem ez a helyzet. Utóbbiakat törvényes előírások kötelezik a közérdekű, a valósághű és az objektív tájékoztatásra.

Értékelése szerint elveszettnek minősíthetjük-e bizonyos szempontból az aktuális választási folyamatot, és ha igen, akkor ez a mostanában minden problémáért felelőssé tett koronavírusra vagy esetleg a szerbiai politikai rendszer krónikus betegségére vezethető vissza?

Annyi biztos, hogy ez a választási folyamat különleges, és a járvány okán kiszámíthatatlan. A választási folyamat folytatódott, ám továbbra sem tudjuk, hogy a polgárok egészsége megőrzésének céljából milyen intézkedéseket foganatosítanak. Elsősorban a Köztársasági Választási Bizottság feladata egyértelmű útmutatást megfogalmazni a járvány kapcsán javasolt magatartás tekintetében. A kiszámíthatatlanságot tovább fokozta az államfő napokban tett kijelentése, hogy amennyiben a járványhelyzet rosszabbá válik és növekszik a fertőzöttek száma, akkor nem a választások, hanem az emberek egészsége élvez prioritást. Másrészt hazai választási megfigyelési küldetésként két választási ciklus között bizonyos problémák gyarapodását és ezzel egyidejűleg az intézmények tehetetlenségének a növekedését tapasztaltuk. Példaként említhetem a köztisztségekkel és állami forrásokkal való visszaélést a kampány ideje alatt, de azt is, hogy a média folyamatosan ignorálja a pluralizmus és a közérdek alapelveit. Ezeket tartom a választási folyamat legsúlyosabb betegségeinek, de persze továbbra is megválaszolatlanok a választókra nehezedő nyomásgyakorlással vagy a szavazatvásárlással kapcsolatos állítások. A világjárvány kiváltotta válság csak fokozta a közvéleménynek a választási folyamat minősége iránti bizalmatlanságát, valamint az intézmények kapacitását, hogy igazságos és szabad légkörben szervezzék meg a választásokat.

A választások a járvány miatti további elhalasztásával kapcsolatos követelések mennyire veszítették értelmüket azt követően, hogy például az Európai Bizottság a nemzetközi megfigyelők tevékenysége feltételeinek a megteremtésére kérte az államvezetést?

Szervezetünk nem foglalhat állást az Európai Bizottság nevében, ám ez a felkérés mindenképp arra utal, hogy a soron következő választások fontosak a bizottság számára, de Szerbia európai uniós csatlakozásának tekintetében is lényegesek.