Trump belebukhat a koronavírus-járványba? Ezt kérdésként, és nem állításként közölte a Le Monde francia napilap, de azzal a meggyőződéssel, hogy a kérdésre igen a válasz. Az Egyesült Államokban ugyanis második szakaszába érkezik a novemberben esedékes elnökválasztás előtti kampány. Gyakorlatilag már megvan a két jelölt, akik közül az egyik elnök lesz a polgárok szavazataival. Kezdődhet tehát a vetélkedésük Öfelsége a Választópolgár kegyeiért. És itt nemcsak a Le Monde-nak, hanem a sajtó többi munkatársának is az a véleménye, hogy ebbe a vetélkedésbe a járvány is beleszólhat. De nézzük miről is van szó?
Mint mondtuk: a választási kampány első szakasza gyakorlatilag lezárult. A két párt – a republikánusok és a demokraták – jelölt állító gyűlekezete még nem mondta ki, de már tudni lehet: a republikánusok elnökjelöltje Donald Trump, a jelenlegi elnök, a demokratáké pedig Joe Biden, aki harmadszor tesz kísérletet az elnöki poszt elnyerérésére és közben alelnöke volt Obamának.
A demokratáknál februárban Iowában és Nebrascában még 11-en voltak a porondon, a következő sorozatra már csak nyolcan maradtak és amire ötre maradtak Bidennek meg volt a megválasztáshoz szükséges delegátus támogatója. (Csak kuriózumként elmondjuk, hogy a szavazatok annyira megoszlottak, hogy Bernie Sanders Iowában a szavazatok 26,54 százalékával lett az első és Biden legnagyobb diadala a szavazatok 53,24 százalékát jelenti.) A republikánusoknál pedig alig kellett előválasztást tartani, de ahol volt, ott Trump a szavazatok 96-98 százalékával győzött a három jelölttel szemben.
Eldőlt tehát, hogy az elnökválasztáson Trumpra vagy Bidenre lehet szavazni. Mivel a választással egyidejűleg parlamentet, a szenátus és a kormányzók egy részét is választják, Trump a tőle szokásos önbizalommal már a kampány kezdetén kijelentette: „Visszaszerezzük a parlamentet, megtartjuk a szenátust és a Fehér Házat”. (A parlamentet azért kell visszaszerezniük, mert ott jelenleg demokrata többség van és csak a szenátus akadályozta meg, hogy Trumpot alkalmatlannak nyilvánítsák, mert magánérdekből nyomást gyakorolt Volodomir Zelenszkij ukrán elnökre.)
Nem elégedett meg azonban a nagyhangú nyilatkozatokkal, hanem mindent meg is tett annak bizonygatására, hogy nemcsak a legalkalmasabb, de csak ő képes következetesen érvényesíteni az amerikai érdekeket, képviselni az „Amerika mindenekelőtt” jelszót. Az amerikaiak elégedetlenek, hogy annyira kiszorítják őket a kínai termékek, erre pedig vámot vetett ki a kínai árucikkekre. Azzal sem törődve, hogy ezzel hármas kárt okoz az amerikaiaknak. Megfosztja őket az olcsóbb termékektől, kárt okoz az amerikai termékeknek, amelyekre válaszként Kína vett ki vámot és a kínai árut nagyon sokszor amerikai cégek gyártják.
Ezt a politikát megismételte a csendes-óceáni országokkal és az amerikai államokkal kötött egyezmények felmondásával, sőt annak érdekében, hogy mentse az amerikai szénbányákat felmondta a klímaegyezményt. A külpolitikában pedig annak érdekében, hogy kedveskedjen a tőlük fegyvereket vásárló szövetségeseknek felmondta az Iránnal kötött atomegyezményt is.
Ezek a lépések hozzájárulnak ahhoz, hogy az amerikaiak az ő érdekeik leghőbb és legerélyesebb képviselőjének tartsák Trumpot. És ezért rá szavaznak az elnökválasztáson. Ezen felül még két dolog könnyíti a dolgát. Az egyik, hogy az amerikaiak ritkán buktatják meg a második mandátumért induló elnököt. (Már volt rá példa, sőt arra is, hogy az aktív elnök nem indult második fordulóban, mert biztosra vette bukását. De ez ritkaság. A két mandátumhoz azonban a demokrácia biztosítékaként ragaszkodnak, amióta George Washington, a függetlenségi háború hőse visszautasította a harmadik mandátumot.)
Trump dolgát könnyíti az is, hogy Biden elég vérszegény jelölt. Nemcsak azzal gyanúsítják, hogy a szenilitás első jeleit mutatja és hogy nők zaklatásával vádolható. Ezen felül programját (a szakértők szerint jogosan) sokan méregdrágának, elnagyoltnak és megvalósíthatatlannak tartják. Ennyi erőfeszítést, az előnynek ezt a sok formáját mind semlegesítheti a koronavírus és Trump tényleg elveszíheti az elnökválasztást?
Persze csak jósolgatni lehet. De három dolog biztos. Az egyik, hogy Trump irritálja az amerikaikat azzal, hogy állandóan túlbízakodó, irreális nyilatkozatokat ad a járvány helyzetéről, azt bizonygatja, hogy túl vannak a nehezén, amikor az amerikaiak látják, hogy a helyzet mind szörnyűbb. Sőt beveti azt az eszközt, amit a kormányok mindig igénybe vesznek valahányszor csökkenteni kívánják felelősségüket vagy el akarják terelni a figyelmet: leggyakrabban másra probálják hárítani a felelősséget. A kínaiakat vádolta meg azzal, hogy a vírus az ő művük. Közben saját titkosszolgálata megállapította, a vírus nem emberi alkotás.
Még inkább Trump ellen fordul az a két dolog is, ami másutt is annyi gondot okoz valamennyi kormánynak. Az egyik, hogy az Egyesült Államokban tényleg szörnyű a helyzet és semmi jele annak, hogy a romlás megáll. Náluk ugyanis május 14-én 1 430 348 fertőzött és 85 197 halott volt.
A másik dolog, hogy a járvány talán még jobban visszaveti a gazdaságot, mint bármely másik államnál. Náluk ugyanis a gazdaság máris 4,8 százalékkal visszaesett, a tartós fogyasztási cikkek termelése 7,5, a vendéglátóipari szolgáltatás 10,4, az autógyártás 16, a közlekedés 20,8 százalékkal csökkent, 26 millió a munkanélküli. Elképzelhető, hogy ez hatástalan marad?
