Úton Oromhegyes felé arról beszélgettünk Randovics Lejlával, hogy milyen nevezetességei vannak a falunak, amelyeket mindenképpen érdemes megmutatni a nagyvilágnak.
A különleges kert megnyugvást ad, meghálálja a törődést (Puskás Károly felvétele)
Szóba került a Csákó-halom, amelyet többféleképp is neveztek az idők folyamán, a Járás, a Paradicsom, a templom és megannyi épület, ember és Oromhegyes természeti adottságai folytán sok látnivaló van. Az ő kertje is ezek közé tartozik, igaz, az nem kizárólag a természetnek köszönhető, hanem az ő keze munkájának és ötleteinek, illetve elszántságának és a növények és a szép iránti szeretetének is. A mintegy 1,2 hektáron fekvő területet mára már szinte teljesen beültette különböző fákkal, cserjékkel, virágokkal, utat hagyva a feltörő és megkapaszkodó életnek, így nem ritka a pipacssokaság sem a kertjében, amely 2016-ban a Szerbia legszebb kertje címet is elnyerte. Azóta még tovább szépült, bővült a kert és mára már látogatókat is fogad. Az ökológiai módszerekkel fenntartott kert Oromhegyes kellős közepén, családi házuknál van, ahová bárki betérhet, aki szereti a szépet pásztázni, mert itt aztán el lehet bolyongani akár egy egész napot is, útközben megpihenve a nagytata által kovácsolt padokon, székeken.
– Idestova nyolc éve, hogy építgetem a kertet. Kezdetben csak egy kis, 200 négyzetméteres részt virágosítottam, majd a ház melletti ezer négyzetméteres területet is nagyobb kertté szerettem volna alakítani, amihez először újságokból merítgettem ötleteket. A kertészeti főiskolán épp a gyakorlati részből maradtam ki, így szinte autodidakta módon láttam hozzá a munkához. Palántáltam, a piacról hoztam az újdonságokat, akármerre utaztam, valamilyen különleges növénnyel tértem haza, így szép lassan alakult a kert. Kísérleteztem a növények szaporításával, ami sikerült is, így értem el a harmonikus beültetést. Ezzel párhuzamosan a biolomtrágyákkal foglalkozó vállalkozásunk is haladt, így ezeket felhasználva ápoltam a kertet. Nagyon sokat tesznek a jó tápanyagok, mert a növények hamarabb megnőnek, dúsabbak, egészségesebbek. Miután már lehetőségem adódott arra, hogy többet rááldozzak, szerbiai kertészeteket körbejárva újabb és újabb növényeket hoztam Oromhegyesre – mesélt a kezdetekről Lejla, akitől megtudtuk azt is, hogy nemcsak a növények beszerzésekor kell sokat rászánni a kertre, hanem az öntözésre is.
Fotó: Puskás Károly
– Van költsége, de minek nincs? Eddig csak kiadásunk volt, de ha jobban belegondolok, és összeszámolom az apró kis bevételeket, akkor jön visszafelé is. Nem régóta, de annál nagyobb érdeklődés mellett kertlátogatásokat szervezek. Jöttek az ország minden területéről csoportok, sőt még Magyarországról is! – hangsúlyozta Lejla, akinek szavait édesanyja egészíti ki azzal, hogy még New York-i látogatóval is büszkélkedhetnek. Lejla kertjének híre tehát most már messze földre is eljutott, sőt a világ további szegleteibe is eljuthat, mert egyre szaporodnak a kertlátogató csoportok, a szaporított íriszkülönlegességeket pedig már árulja is. Hogy munkájának látványos gyümölcse bizalomra ad okot, az is megerősíti, hogy a Magyarkanizsa központjában felújított tér virágágyásainak és zöldövezetének kialakítását is ő végzi nagy szeretettel és szakértelemmel, az ott élők és odalátogatók szemének kedvezve, amihez természetesen saját kertje volt a referenciája.
– A kertem gyűjteményes kertnek nevezhető, ugyanis lágyszárú növények, fák, bokrok és virágok is találhatóak benne. Biztos sok minden van, amivel bővíteni lehet, azok a növények azonban, amelyek a környékünkre jellemzőek, javarészt megtalálhatóak, például a tuják és a cédrusok több fajtája, a fenyők, ugyanakkor van díszalma, díszkörte, sokféle írisz, amiből már szinte gyűjtemény alakult ki és számos egyéb növény is, amelyeket felsorolni is lehetetlen lenne. Nagy hatással volt rám az Oroszországi zengő cédrusok, amely az egyhektáros családi birtokokról szól, amelyek veteményest, gyümölcsöst, erdőt, mezőt, virágost és tavacskát foglalnak magukba. Így mondhatjuk, hogy orosz ihletésre épült Lejla kertje, amely soha nem fog elévülni, hiszen akármilyen rendszerek is jönnek, ez örökre megmarad. A pénz sem amortizálódik benne, sőt! – emelte ki Lejla, aki saját elmondása szerint segítőivel naponta legkevesebb 2-3 órát tölt a kerttel való törődéssel, még a hidegebb időszakban is, mert a kert folyamatos gondozást igényel.
– Egyáltalán nem kész még a kert, tervben van a járófelület kiépítése, padokat is kellene még kirakni. Ez a falusi turizmus egyedi képviselőjének is tekinthető, úttörő vagyok ebben. Több órát is el tudnak itt tölteni az emberek. Aki szeretné megnézni, nyugodtan keressen fel a Facebookon, ott hirdetek dátumokat kertlátogatásra – hívta fel rá a figyelmet Lejla, majd elmondta, a kert több minden szimbóluma, egyebek között a léleké is. Neki a kiteljesedést jelenti a saját kertje.
– Rá is csodálkozom néha, hogy tud ennyire szép lenni egy kert. Menekülő utat is jelenthet az elénk tolt felesleges információáradattól. A kertben nem érnek el azok a hírek, amelyekkel nem is kell foglalkoznunk, a védőburok alatt megnyugvást ad, meghálálja a törődést és megmutatja az örökérvényű értéket – fogalmazott Lejla.
