1920. április 16-án a szabadkai vasútigazgatóság magyar vasutasai sztrájkba léptek a készülő igazságtalan békeszerződés ellen. A sztrájkot a hatóságok április 22-én törték le, úgy hogy a had- és tengerészetügyi miniszter rendelete alapján valamennyi vasutast katonai szolgálatra rendeltek be. Sajnos a szabadkai magyar vasutasoknak további retorziókkal is szembe kellett nézniük. Elbocsájtás és kiutasítás lett a sorsa azoknak, akik városunkban munkabeszüntetéssel tiltakoztak a trianoni békeszerződés ellen.
A retorziók a vasutasok ellen mindjárt a vasutassztrájk letörése után megkezdődtek. A Bácskai Hírlap április 26-ai számában a következőt olvashatjuk erről:
„A legutóbbi vasutas-sztrájknak s a vasutasok oppozíciójának az lett a vége, hogy az Üzletvezetőségen működő igazgatóság elbocsájtott rengeteg vasutast. Még a mult héten mindjárt a sztrájk befejezése után huszonhét vasutast kiutasítottak Szabadkáról s átvitték őket a határon. Majd katonai szolgálatra rendelték be valamennyi vasutast és szigoru utasításokat adtak nekik a további magatartásukra.
Azóta folyton revideálják a vasutasok lisztáját s ennek eredményeképen a vasuti szolgálatból elbocsájtottak 450 subotica–szabadkai vasutast és mindegy 1100 olyan vasutast, akik a subotica–szabadkai Üzletvezetőség (Igazgatóság) vonalain teljesítenek szolgálatot. Az elbocsájtás igen egyszerű: minden felmondás nélkül május elsejével bocsáttatnak el a MÁV szolgálatából a nem tetsző vasutasok, ugy hogy azok akik megtudták, hogy az elbocsájtottak közt vannak, már nem is teljesítenek szolgálatot s nem is járnak ki az állomásra. Hogy mi lesz ezen elbocsájtott vasutasok további sorsa, arról még nem történt intézkedés.”
A szabadkai napilap arról is értesült, hogy az elbocsájtott vasutasok többsége kézhez kapta a kiutasítási parancsot, amely szerint 48 óra alatt el kellett hagyniuk a város területét. Erről egy részletesebb tudósítást a Bácskai Hírlap május 1-jei számában találunk:
„Az igazgatósági rendeletnek különösen a kiutasításra vonatkozó része nagy zavarba hozta a vasutasokat, akik hosszas tanácskozás után elhatározták, hogy a rendőrséghez fordulnak fölvilágosításért. A vasutas küldöttséget, amelynek Ignácz Gyula vezénylő tiszt, Wagner Béla vizsgáló főkalauz, Oppolcer Antal kalauz és Osztrogonácz Konstantin fékező voltak a tagjai, ma délelőtt fogadta Grigorievics rendőrkapitány, aki igen megnyugtató kijelentéseket tett a vasutasok kiutasítási ügyében.
A rendőrkapitány kijelentése szerint csak a nem subotica–szabadkai illetőségűeknek kell elhagyni a város területét. Azok a vasutasok, akik itt születtek vagy pedig huzamosabb itt tartózkodásukkal megszerezték a subotica–szabadkai illetőséget és ezt igazolni is tudják, saját maguk dönthetnek a tekintetben, hogy átmenjenek e Magyarországba vagy pedig itt maradnak-e továbbra is.”
Május 18-án a napilap arról adott hírt, hogy újabb 750 vasutast bocsájt el a szabadkai vasútigazgatóság. A lap értesülései szerint azokat a vasutasokat, akiket nem bocsájtanak el, arra kötelezik, hogy nyilatkozatot tegyenek arról, hogy hajlandóak-e jugoszláv szolgálatba lépni, majd a nyilatkozat után esküt kell tenniük.
A Bácskai Hírlap május 21-ei számában a Nem katonák már a vasutasok cím alatt arról olvashatunk, hogy a hatóságokat „a vasutasok példás fegyelme és komoly munkássága” arra késztette, hogy a had- és tengerészetügyi minisztériumtól kérjék a vasutasok katonai szolgálatának megszüntetését, amely intézkedést a sztrájk letörésére hoztak meg. A feloldó rendelet május 20-án meg is érkezett, így a vasutasok nem tartoztak már a katonai fegyelem és törvények alá.
