2024. április 20., szombat

Újabb béremelések az év végéig?

Az államvezetőség bízik a válságból való gyors kilábalás lehetőségében – Nem romlottak a foglalkoztatottsági adatok

Nem lesznek elbocsátások Szerbiában, sőt, ezzel ellentétben arra törekszik majd az állam, hogy még az év vége előtt növelje a fizetéseket, amennyiben ezt megengedik a gazdasági mutatók – jelentette ki Aleksandar Vučić államfő a Kolubara szénbánya új felszíni fejtőhelyének, az Észak-Radljevónak az átadásán ma, amelytől azt várják, hogy a következő hatvan évre elegendő szenet szavatol. Úgy fogalmazott: nehéz feladat áll előttünk, melyhez meglehetősen nagy energiával és lelkesedéssel kell hozzálátnunk, ez a munka pedig az ország gazdasági felépülését fogja eredményezni. Meggyőződésének adott hangot: országunk első az idén lesz Európában a gazdasági fellendülés tekintetében. Emlékeztetett arra is, hogy a nemzetközi pénzintézetek egybehangzó véleményének számít: Szerbia könnyebben át fogja vészelni a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásait, mint más országok. A járványhelyzet ideje alatt 9 ezren maradtak munka nélkül, de 9700 személy jutott új munkához, a legtöbben a feldolgozóiparban. Pontatlannak nevezte azokat az információkat, amelyek szerint húszezren vesztették el munkájukat Szerbiában.

A járvány ideje alatt 9 ezren maradtak munka nélkül, de 9700 személy kapott új munkát (Ótos András illusztrációja)

A járvány ideje alatt 9 ezren maradtak munka nélkül, de 9700 személy kapott új munkát (Ótos András illusztrációja)

– Meg szeretnénk a polgárokat győzni arról, hogy Szerbia szilárd lábakon áll, szükség van új optimizmusra. Éppen ezért az állam az eddiginél is több beruházást hajt majd végre, nem hagyunk fel az utak építésével, a vasút korszerűsítésével, de többet költünk az egészségházak, klinikai központok fejlesztésére is. Az állami beruházásokkal nemcsak a gazdaság felépülését segíthetjük, hanem a magánszektort is abban a szándékában, hogy mielőbb erőre kapjon a járványhelyzet után – állapította meg Vučić.

Megjegyezte, hogy a gazdasági serkentőintézkedések folytatódnak, júniusban ismét megkapják a kis- és közepes nagyságú vállalatok a foglalkoztattak után járó minimálbéreket, illetve azok értékének 50 százalékát a nagyvállalatok.

A köztársasági elnök kitért azokra a bírálatokra is, amelyek az ország állami kötvények kibocsátása okozta eladósodására vonatkoznak. Vučić azt mondta, egyetlen pénzintézet sem mondja azt, hogy rosszabb lesz emiatt az ország gazdasági és fiskális helyzete más államokénál, ráadásul ezeket a bírálatokat azok mondják ki, akik 2008-ban olyan kedvezőtlen hitelekkel verték adósságba az államot, amelyet csak nagy nehézségekkel tudott Szerbia a későbbiekben kifizetni, elsősorban a végrehajtott reformoknak, megtakarításoknak köszönhetően. Szerinte nem lehet rossz az, ami a lehető legjobb volt az eddigiekben.

GYEREKEINK NEM FOGJÁK FIZETNI

– Akár a Nemzetközi Valutaalap, akár a Világbank, akár az Európai Bizottság vagy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank adatait vesszük alapul, azt láthatjuk, az előrejelzések csak abban különböznek, hogy a szerbiai gazdasági növekedés az első vagy a második legjobb lesz-e Európában. Ezt semmiképp sem nevezném kedvezőtlennek. Abban is egyetértenek, hogy a szerb államadósság teljesen ellenőrzés alatt áll. A tartozás sosem fogja átlépni a bruttó hazai termék 60 százalékát, ami maastrichti kritériumnak számít, s melyen felül már gondokat okozhat a közfinanszírozás fenntartása. Tekintet nélkül arra, hogy értékpapírokat bocsátunk-e ki vagy „roll-over” (gördülő) hitelt veszünk fel, az eladósodás mindig követi a GDP növekedését, a pénzt pedig olyasmibe fektetjük, ami megmarad az országnak – elsősorban infrastruktúrába, gyárakba, termelési vonalakba. Nem hagyunk a gyerekeinknek több tartozást, mint amennyivel jelenleg rendelkezünk, s ez nagyon fontos kritérium – fogalmazott az államfő a Kolubarán.

FENNTARTJÁK A 900 EURÓS BÉREK ÍGÉRETÉT

Siniša Mali pénzügyminiszter szerint is győztesként kerül majd ki az ország a jelenlegi krízisből. Mint mondta, a világon általános jelenség a munkahelyek elvesztése, a gyárak bezárása, a termelés szinte teljes leállása. Szerencsére hasonló körülményekkel itthon nem kell a jövőben szembenéznünk – jelentette ki. Emlékeztetett, hogy az állam 5,1 milliárd eurós csomaggal segíti a cégeket, ami a GDP 11 százalékának felel meg. Nem kevés támogatási összegről beszélünk tehát, ezzel összhangban jogosan elvárjuk az eredményeket is. Ismertette, hogy az idén az első negyedévet a szerb gazdaság ötszázalékos bővüléssel zárta, miközben az eurozóna már 3,3 százalékos visszaeséssel számolt, de az Egyesült Államok gazdasága is mínuszban volt. Fontosnak nevezte annak az ötéves tervnek a megvalósítását is, melyre 14 milliárd eurót irányoztak elő, s melynek az a célja, hogy az ország 2025-re elérje a 900 eurós átlagbéreket.

13 MILLIÓ TONNA ÉVENTE

A kolubarai új felszíni fejtésbe mintegy 500 millió eurót fektetnek, a szénkitermelés innen 2022-ben veszi kezdetét. Évente 13-13,5 millió tonna szénre számítanak. A Kolubara vállalatban 14.300 személyt foglalkoztatnak, s itt sem terveznek elbocsátásokat – hangzott el a helyszínen.

NÉGYÉVENTE VANNAK VÁLASZTÁSOK, VAGY MÉG HAMARABB

A választások témakörét sem lehetett elkerülni a mai kolubarai látogatás során. Aleksandar Vučić államfő reagált azokra az ellenzéki feltételezésekre, melyek szerint „siet megtartani a szavazást”, mert megígérte Richard Grenell amerikai különmegbízottnak, hogy az év végéig rendezik a koszovói kérdést. Az államelnök kifejtette, sehova sem siet, a törvények és az alkotmány azonban teljesen világos határidőket szab meg a választások megtartására. Így hazánkban a választásokat négyévente, és nem négy és félévente szokták megejteni. Arra van csak példa, hogy – rendkívüli voksolás esetén – még ezt a négy évet sem várják ki a parlament feloszlatása esetén. Már 2013 óta hallgatja azokat a megjegyzéseket, melyek szerint el kell ismernie Koszovót, s emiatt iparkodik mindennel. Semmilyen párbeszéd nem folyik jelenleg Koszovóval kapcsolatban, s egyetlen megoldási javaslat sincs az asztalon – tette világossá Vučić.

Nyitókép: A járvány ideje alatt 9 ezren maradtak munka nélkül, de 9700 személy kapott új munkát (Ótos András illusztrációja)