A szerbiai falvak újjáélesztésével foglalkozó nemzeti munkacsoport befektetési lehetőségeket kínál a külföldről visszatért szerbiai állampolgároknak. A koronavírus-járvány miatt visszavándoroltakat arra biztatják, hogy maradjanak az országunkban, élesszék újjá az elődeiktől örökölt gazdaságokat, vagy alapítsanak újakat. A munkacsoport felmérése szerint ugyanis a falusi turizmus és a zöldségtermesztés eddig kihasználatlan lehetőségeket nyújt mindazoknak, akik itthon szeretnének boldogulni.
FALUSI TURIZMUS = SZERB TENGERPART?
A falusi idegenforgalom immár nem csak a gazdaságok mellékágazataként élhet meg Szerbiában – állítja Milan Krkobabić regionális fejlesztéssel megbízott tárca nélküli miniszter.
Jelenleg több mint 1000 gazdaság foglalkozik falusi turizmussal Szerbiában. Ezek a családi vállalkozások az össz hazai idegenforgalmi bevétel 10 százalékát valósítják meg. A falusi idegenforgalom iránt viszont folyamatosan nő a kereslet, egyre több külföldi érdeklődik a szerbiai falvak faházikóinak nyugalma iránt, de a vajdasági tanyavilág is vonzza a külföldieket. A legtöbb látogató Izraelből és Törökországból érkezik, de az utóbbi időben a kínai turisták is szívesen választanak a falusi családi vállalkozások kínálatából.
A temerini Antero szállás tulajdonosai hét éve foglalkoznak falusi turizmussal (Fotó: Tóth D. Lívia)
A szerbiai falvak újjáélesztésével foglalkozó nemzeti munkacsoport felmérése szerint országunk természeti adottságai révén gazdag idegenforgalmi kínálatot lehet biztosítani. Számos olyan terület van azonban, amely nem rendelkezik szálláslehetőségekkel. Épp ez az, amit a befektetésben gondolkodó családok ki tudnak használni – emelik ki a munkacsoport jelentésében. Hangsúlyozzák, hogy állami és önkormányzati támogatásokkal ezen befektetések nagyon könnyen megvalósíthatók: becsléseik szerint azoknak, akik már rendelkeznek épülettel és bizonyos eszközökkel, akár 15 ezer eurós befektetés is elegendő ahhoz, hogy jól jövedelmező családi vállalkozásba kezdjenek. A nemzeti munkacsoport a jövőben a falvak infrastruktúrájának fejlesztését is szorgalmazza, hisz jelenleg ez az egyetlen akadálya a falusi idegenforgalom felvirágzásának országunkban – emelték ki a szakemberek.
A falusi turizmus fejlesztésével megóvhatóak és továbbfejleszthetőek a falusi közösségek is – tette hozzá a miniszter, aki szerint megfelelő tömörülések által a falusi idegenforgalom éppoly szerepet tölthet be Szerbia idegenforgalmában, mintha tengerpartja lenne országunknak.
ZÖLDSÉGFÉLÉKBEN A JÖVŐ!
A szerbiai falvak újjáélesztésével foglalkozó nemzeti munkacsoport jelentésében kiemelik a zöldségtermesztésben rejlő lehetőségeket is.
Országunkban jelenleg 14 ezer zöldségtermelésre szakosodott gazdaság működik. A többnyire családi vállalkozások 150 ezer hektáron foglalkoznak termeléssel. A piacra dobott termékek összértéke tavaly 43,7 milliárd dinár volt, ami az össz mezőgazdasági termelés 8,7 százalékát tette ki. Az ágazathoz kapcsolódó külkereskedelem is nyereséges volt: a kivitelre szánt termékek értéke 116 millió euró volt, ami 18 millió euróval több volt a behozott zöldségfélékre fordított eszközöknél – írja az Agrosmart mezőgazdasági hírportál.
A temerini Sárga Tanya három év alatt teljesen megújult (Fotó: Tóth D. Lívia)
Jelenleg jelentős mennyiségű paradicsomot, vörös- és fokhagymát, babot, zöldbabot és krumplit importálunk. A hazai piac hiányának pótlása mellett kivitelben is lehet gondolkodni, ugyanis a külföldi kereslet meghaladja azt a mennyiséget, amelyet pillanatnyilag exportál országunk – állítják a szakemberek. A szerbiai falvak újjáélesztésével foglalkozó nemzeti munkacsoport szerint a zöldségtermelésben olyan lehetőségek rejlenek, amelyeknek a kihasználásával a külföldről visszatérők hosszú távon jövedelmező családi vállalkozásokat alapíthatnak.
A munkacsoport felmérései szerint nyílt földterületen való termelés esetén már 3–5 hektáron való gazdálkodással is biztosítható egy négytagú család megélhetése: állításukat megfelelő öntözőrendszerrel ellátott első- vagy másodosztályú földek művelésére alapozták. A fóliasátras termelésnél 30–50 árnyi terület megmunkálására van szükség egy család jólétéhez – tették hozzá a szakemberek, akik a zöldségtermesztést a hazai mezőgazdaság egyik legbiztosabb befektetési ágazataként értékelték.
SZÖVETKEZETEKBEN AZ ERŐ!
A szerbiai falvak újjáélesztésével foglalkozó nemzeti munkacsoport álláspontja szerint a családi vállalkozások leghatékonyabban szövetkezetekbe tömörüléssel tudnak fejlődni. Krkobabić kiemelte, hogy az egyesülések mind a turizmus, mind a zöldségtermesztés területén is kiváló eredményeket biztosíthatnak. A szövetkezetek ugyanis átvállalják a szervezési feladatokat, segítséget nyújtanak a pénzügyi megoldásokban és megfelelő propagandahátteret is biztosítanak a szolgáltatások népszerűsítésére és a termékek értékesítésére. „A szövetkezeteken alapuló gazdaság a szolidaritáson alapul, és elsődleges célja a tagok jövedelmének optimalizálása, azaz a közös érdekek képviselete” – emelte ki a pozitívumokat a tárca nélküli miniszter, aki szerint a társulások jelentőségét az 500 szövetkezetet 500 faluba elnevezésű akció is bizonyítja. A mezőgazdasági csoportosulások újjáélesztésének céljából elindított kezdeményezés által ugyanis az utóbbi három évben 701 újonnan megalapított szövetkezetet jegyeztek be, így jelenleg több mint 1800 csoportosulás működik országunkban.
A szerbiai falvak újjáélesztésével foglalkozó nemzeti munkacsoport a vajdasági, illetve a szerbiai mezőgazdasági csoportosulások szövetségével együttműködve a közeljövőben szakmai látogatásokat szervez az országunkban működő legsikeresebb szövetkezetekbe. Az érdeklődők ilyen módon betekintést nyerhetnek a falusi turizmusra és/vagy a zöldségtermesztésre szakosodott csoportosulások munkájába. A kezdeményezés időpontjáról a www.zssrbije.org és a www.zasav.org.rs internetoldalakon értesítik majd az érdeklődőket.
