A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tevékenységét felügyelő parlamenti bizottság írásos beszámolót kért a szolgálattól Klaus Iohannis államfőnek azon kijelentéseivel kapcsolatban, amelyek szerint az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) „Erdély kiárusításáról” kötött titkos megállapodásokat – közölte kedden Marian Cucsa, a bizottság alelnöke.
Klaus Iohannis (Fotó: Beta/AP)
A testület ülését követő sajtóértekezletén a szociáldemokrata politikus rámutatott: az elnök kijelentései rendkívül súlyosak, ezért mielőbb tisztázni kell az igazságot a nyilvánosság előtt.
„Az elnök által felvetett probléma nemzetbiztonsági jellegű, Románia területi épségére vonatkozik. Ezért állásfoglalást kértünk az ügyben a SRI-től, és felkértük a szolgálatot, hogy bocsássa a parlamenti bizottság rendelkezésére a PSD és a budapesti vezető közti feltételezett megállapodásra vonatkozó adatokat” – mondta Cucsa.
Hozzátette: a testület jövő heti ülésén elemzi majd, a szolgálat válaszát, hogy rendelkezett-e ilyen információkkal, tájékoztatta-e az elnököt, és mit hozott tudomására. A bizottság ugyanebben az ügyben a képviselőházat elnöklő Marcel Ciolacu szociáldemokrata pártvezetőtől is állásfoglalást kért.
FELJELENTETTÉK USZÍTÁSÉRT
Klaus Iohannis, a szász származású román államfő, pártja, a jelenlegi román kormányt adó Nemzeti Liberális Párt népszerűségének meredek zuhanását látva a koronajárvány időszakában, a múlt héten elővette a magyar kártyát, és magyar nyelvű köszöntéssel gúnyolódva azzal vádolta meg szociáldemokrata politikai ellenfeleit, hogy oda akarják adni Erdélyt a magyaroknak, és feltette a kérést: vajon mit ígért Orbán Viktor magyar miniszterelnök cserébe a megegyezésért? Iohannis akkor arra reagált, hogy a szociáldemokrata párt vezetője által elnökölt képviselőházban nem vitatták meg a határidő eljárta előtt a Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénytervezetet, amelyet így hallgatólagosan elfogadottnak nyilvánítva kellett továbbküldeni a szenátusnak. Iohannis hétfőn ismét a „magyar veszélyre” hívta fel a figyelmet: az RMDSZ közigazgatási törvénytervezetének hallgatólagos szenátusi elfogadása kapcsán azzal vádolta a PSD-t, hogy a szakbizottsági véleményezésben olyan törvénytervezetet támogatott, amely a Székelyföld autonómiájához vezet. Az államfő szerint ugyanis az RMDSZ „párhuzamos közigazgatási kódexe” kötelezővé teszi a magyar nyelvet Erdély egyes területein.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) a román legfelsőbb bíróságon feljelentette uszításért Klaus Iohannis román elnököt – közölte kedd délután Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája.
Az EMNT és az SZNT jogi hátterét biztosító Siculitas Egyesület Kincses Előd ügyvédi irodáját kérte fel a feljelentés megfogalmazására. A beadvány szerint a román államelnök április 29-ei televíziós beszédében gyűlöletre és diszkriminációra uszított, ezt pedig a törvény bünteti.
A feljelentés a román büntető törvénykönyv 369. cikkelyére hivatkozik, amely tiltja a polgárok uszítását bármilyen módon arra, hogy gyűlöljék vagy hátrányosan megkülönböztessék az emberek valamely csoportját. A feljelentők úgy vélték: jelen esetben a romániai magyarok, a legnagyobb ellenzéki párt tagjai, valamint Magyarország állampolgárai ellen irányult az uszítás. A jogszabály 6 hónaptól 3 évig tartó börtönbüntetést ír elő azok számára, akik az említett bűncselekményt elkövetik.
IOHANNIS SZÍVE VÁGYA SZERINT
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke álhírnek, összeesküvés-elméletnek, színtiszta idegengyűlöletnek és gyűlöletszításnak minősítette a román államfő hétfői kijelentését, miszerint az RMDSZ „párhuzamos közigazgatási törvénykönyve” kötelezővé tenné a magyar nyelvet Erdély egyes területein. Az RMDSZ elnöke a kezdeményezők nevében szólalt fel a bukaresti képviselőház szerdai ülésén, annak a – kisebbségi anyanyelvhasználatot is szabályozó – közigazgatási kódex-tervezetnek a vitáján, amelyet tavaly ősszel terjesztett az RMDSZ a parlament elé.
Az RMDSZ elnöke felidézte, hogy az RMDSZ azért nyújtott be egy saját törvényjavaslatot a teljes központi és helyi közigazgatást egységes keretbe foglaló törvénykönyvre vonatkozóan, mert – miután a parlament által két éve megszavazott kódex formai hibák miatt elbukott az alkotmányossági kontrollon – Viorica Dancila kormánya tavaly nyáron egy hiányos változatot léptetett hatályba. Az RMDSZ tervezete tehát csak kijavítja a „Dancila-kódexet”, és a kisebbségi anyanyelvhasználatról szóló része gyakorlatilag azonos azzal, amit 2018-ban nemcsak az akkor kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD), hanem a jelenleg kisebbségben kormányzó jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) egy része is megszavazott – érvelt Kelemen Hunor. Hozzátette: az államfő már két éve is alkotmányossági kifogást emelt a kódexbe foglalt anyanyelvhasználati rendelkezések ellen, de az alkotmánybíróság ezeket nem találta megalapozottnak, legalábbis nem ezek miatt bukta el a normakontrollt a parlament által két éve kidolgozott eredeti közigazgatási kódex.
„Két hete egymással versengve próbálják bebizonyítani, hogy a romániai magyarok és a magyar nyelv veszélyeztetik Romániát és a románokat. Tudják, hogy nem igaz: ez butaság. Könyörögve kérem: állítsák le magukat! (…) Több évtizedes diktatúra után az utóbbi harminc évben demokratikus eszközökkel igyekszünk biztosítani a magyar kisebbség etnikai és kulturális identitása megőrzését szolgáló intézményes keretet. Ne tegyék tönkre, amit építettünk!” – kérte román képviselőtársait az RMDSZ elnöke.
Kelemen Hunor kérése ellenére a bukaresti képviselőház tegnap elvetette az RMDSZ kisebbségi anyanyelvhasználatról is szóló, a román államfő által nyilvánosan bírált közigazgatási törvénytervezetét. Törvényjavaslatával az RMDSZ egyebek mellett azt akarta elérni, hogy ne csorbuljanak a magyar közösség szerzett, érvényben lévő jogai azokon a településeken, ahol a magyarság számaránya a 20 százalékos nyelvhasználati küszöb alá csökken a következő népszámláláskor, így például Kolozsváron se vehessék le a magyar helységnévtáblát a 2021-es népszámlálást követően.
Az RMDSZ közigazgatási törvénykönyv-tervezetét a szenátus korábban hallgatólagosan elfogadottnak nyilvánította, mivel kifutott a megvitatására előirányzott határidőből. A végső döntést meghozó képviselőházban a szerdai szavazáson 287-21 arányban vetették el az RMDSZ tervezetét, három törvényhozó tartózkodott.
