Katona Marianna topolyai hitoktató az általános iskolákban tanít hittant elsőtől nyolcadik osztályig.Az online oktatás során szerzett tapasztalatairól kérdeztük.
– A felkészülés, bár egyszerűbbnek tűnik, de talán még nehezebb, mint eddig, hiszen a hittan egy olyan tárgy, ahol a személyes kontaktus, a párbeszéd nagyon fontos. Szerencsére a közösségi médiaháló lehetővé teszi a személyes kapcsolattartást, ha nem is a megszokott módon. A Viberen, Facebook-csoporton és a Messengeren keresztül napi kapcsolatban vagyok a diákjaimmal és a szüleikkel. Olyan digitális anyagokat készítek, prezentációk formájában, amelyekkel könnyebben megérthetik a tananyagot.
A hitoktatók támogatják egymást ebben a helyzetben?
– Nagyon nagy segítséget jelent, hogy szinte a veszélyhelyzet első pillanatában létrejött egy szoros összefogás a vajdasági és az anyaországi hitoktatók között. Megosztjuk egymással az elkészített anyagainkat, forrásokat, így közösen sokkal magasabb színvonalú, sokoldalúbb órákat tudunk összeállítani diákjaink számára.
Hogyan tartja az órákat?
– A Csáki Lajos Általános iskolában, ahol a legtöbb órát tartom, szinte minden osztályban a Google Classroom használatával tartjuk az órákat. A megszokott órarend szerint töltjük fel a termünkbe az anyagokat, legyen az PPT-bemutató, YouTube-videó vagy Word-dokumentumban megszerkesztett feladatlap. Emellett a Messengeren folyamatosan tartjuk a kapcsolatot, ami azt jelenti, hogy bármikor írhatnak, kérdezhetnek, a gyerekek és a szülők is. Érdekes volt megtapasztalnom, hogy a mai gyerekek számára ez a fajta kommunikáció mennyire beválik. Olyan beszélgetések is kialakulnak, zárkózott, visszahúzódó tanulókkal, amelyek normál körülmények között talán létre sem jöttek volna. Ezzel az is megmutatkozott, hogy Isten segítségével minden rosszból tud jó is lenni. Az eddig agyonszidott közösségi médiát most kezdjük a jóra használni.
A diákok mennyire aktívak a tanórákon?
– A gyerekek és szülők egymásnak bátorító üzenetet tartalmazó linkeket küldözgetnek, felajánlják segítségüket. Büszke vagyok minden egyes diákomra, mert elmondhatom, hogy hősiesen helytállnak, szinte kivétel nélkül nagyon aktívak, sőt még a szülők is bekapcsolódtak a tanulási-tanítási folyamatba. Kérdeznek, és biztató szavaikkal megerősítenek abban, hogy ők is érzik, mennyire fontos, hogy ebben a kétségekkel és aggodalommal teli időszakban Jézus örömhírével megerősítse bennünk a reményt és a hitet, hogy a szeretet által segítségére tudjunk lenni egymásnak.
Mennyire igénylik a hittanórákat a fiatalok?
– Örömmel tölt el, hogy a szülők és a gyerekek is igénylik a hittanórákat, és megosztják velem gondolataikat, időnként kétségeiket is, imát kérnek és küldenek. Azt gondolom, hogy ezzel alátámasztják azt, hogy a szülők többsége érzi, látja, milyen fontos feladatot tölt be a hitoktatás a lelki érettség, az érzelmi intelligencia fejlesztése terén. Ezúton is szeretném megköszönni nekik is, kollégáimnak is azt a sok támogatást, amelyet ebben a nehéz helyzetben nekünk nyújtanak.
Mi a legnehezebb a távoktatásban?
– Mi a legnehezebb számomra a távoktatásban? Hiányoznak a diákjaim. A mosolyuk, a nevetésük, a közös játék izgalma, és igen, a csintalanságuk is. De hiszem, hogy az a sok szeretet, összefogás, amely most is összefűz minket, segít mindannyiunknak, hogy legyőzzük a nehézségeket, és hamarosan megerősödve, még nagyobb hittel és reménnyel a szívünkben folytassuk életünket, éljük hivatásunkat – mondta végül Katona Marianna topolyai hitoktató.
