Május 6-án a múltban a sport terén olyan sok érdekes dolog történt, hogy kár lenne csak egyet kiemelni. Ráadásul nem csak ismert sportolók születésének vagy elhalálozásának dátuma a mai, így más történések közül ragadtunk ki kettőt. 1915-ben a mai napon ütötte például az első home runt minden idők leghíresebb baseballjátékosa, Babe Ruth, 39 esztendővel később pedig a brit Roger Bannister lett az első ember, aki az egy mérföldes távot 4 percen belül futotta le.
A német származású ifj. George Herman „Babe” Ruth 1895. február 6-án született Baltimore-ban, és 53 éves korában, 1948. augusztus 16-án New Yorkban torokrákban halt meg. A villámhárító-szerelő, villamosvezető, majd bártulajdonos apja gyorsan kifogyott az ötletekből, hogyan nevelje a minden rosszra hajló fiát, aki csavargásban, a szomszédok ablakainak megdobásával és hétévesen már sörözéssel töltötte idejét. Apja beleegyezett, hogy fiát a St. Mary’s keresztény iskolába adja be, ami tulajdonképpen javítóintézet volt. Ott a tanulás mellett gyorsan elsajátította a szabó- és asztalosszakma alapjait, Herman atya pedig a sportra is irányította, a volt baseballjátékos Matthias atya pedig bevette a csapatba. Hamar kiderült, hogy a balkezes George nagyszerű dobó lehet, s 19 éves volt, amikor az iskola egyik meccsén a helybeli Orioles csapatának az edzője felfigyelt rá, és szerződtette, de onnan gyorsan átkerült a híres Boston Red Soxhoz. Az első idényben igazi alkalmat nem, csak két gúnynevet kapott. Az első a Négerajkú volt, a másik pedig az újoncok körében nem ritka Babe. A második idény első meccsét ugyan elrontotta, a másodikon viszont a New York Yankees ellen nemcsak kiválóan dobott, hanem az utolsó játékban egy óriási és a meccset eldöntő home runt – a kerítésen túlra ütött labdával – jegyzett. Pár évre rá megunta a dobást, mezőnyjátékos lett, és a 21 profi idényben (1920-ban erősen vitatott döntéssel a Yankeesnek adták el) a kimondottan laza életformája ellenére számos hosszú életű csúcsot állított fel.
A Helsinkiben megtartott 1952-es olimpián a brit Roger Gilbert Bannister szoros befutóban csak negyedik lett a 800 méteres távon, de 3:46,3 perces eredménnyel országos csúcsot állított fel. Ekkor véglegesedett benne, hogy képes lehetne a britek számára oly fontos egy mérföldes világcsúcsra, és hogy első legyen, aki az 1609 méteres távot 4 percen belül futja le. Addigi legjobbja 4:07,8 volt, amit keményebb edzéssel 1953-ban már 4:02,2-re faragott le. 1954. május 6-án Oxfordban tartottak futamot, de az erős szél miatt Bannister vissza szándékozott lépni. Röviddel a rajt előtt az idő lecsendesedett, 3000 néző előtt futottak, a BBC rádiónak pedig az 1924-es olimpián aranyérmes Harold Abrahams (róla szól a Tűzkerekek című film) közvetített. A részidők csúcsot ígértek, s csak az volt a kérdés, hogy Bannister – aki végig az első-második helyen futott – az utolsó körben, a megszokottnál erősebb iram miatt, képes-e lesz 59 másodpercen belüli időre. Nagy volt az izgalom, s amikor a hangosbemondó jelentette, hogy a győztes ideje hármassal kezdődik, akkora üdvrivalgás tört ki, hogy sokan csak a másnapi lapokból tudták meg, az új csúcs 3:59,8-at tesz ki.
Bannister az évben 1500-on lett Európa-bajnok Bernben, majd felhagyott a futással, és élete további részét az orvostudománynak szentelte. Számos tudományos munkát írt neurológus volt, és ezt fontosabbnak tartotta a négyperces álomhatár áttörésénél.
