2024. március 28., csütörtök

Karanténmajális

A közmondás szerint ember tervez, Isten végez. Mindez napjainkban különösen érvényes, hiszen e sorok szerzője egy tavaly ősszel érkezett visszautasíthatatlan ajánlatnak köszönhetően egészen március közepéig abban a hiszemben élt, hogy a lábát az Ohridi-tóba lógatva, Szkopje, Észak-Macedónia fővárosának utcáin barangolva tölti el az elmúlt hétvégét. „Természetesen” mindez az időközben kitört világjárvány miatt füstbe ment terv lett, ugyanígy nagyon sokak számításait keresztülhúzták a járvány elleni intézkedések, még akkor is, ha azokon az utolsó pillanatban enyhítettek is az illetékesek.

Az idei majális így azzal a némi dühvel vegyített találgatással kezdődött, hogy a betegség elleni harcot koordináló válságtörzs, illetve a szerb politikusok hűek maradnak-e első bejelentésükhöz, miszerint több mint százórás kijárási tilalmat rendelnek el, vagy megesik a szívük azokon, akik május elsejét, a munka, a szent grillezés és a pljeszkavica, illetve a csevap ünnepét méltóképpen, természetesen a közösségi távoltartás szabályait betartva, bográcsozással, grillezéssel, italozással és piknikezéssel szándékozzák megünnepelni. A legtöbben megrohamozták az önkiszolgálókat, hogy beszerezzék az ehhez elengedhetetlen kellékeket. Miután csütörtök délelőttre kiderült, hogy a válságtörzs mégsem vezeti be a maratoni hosszúságú kijárási tilalmat, az élelmiszer-kereskedésekben még erőteljesebb lett a karanténzsongás, vagyis az a jelenség, amikor a vásárlók egymás hegyén-hátán – a legtöbben maszkok nélkül és a közösségi távolságtartás szabályaira fittyet hányva – úgy vásárolják a hústermékeket, alkoholos és alkoholmentes italokat, mintha az életük függne tőlük. Mire mindez lecsillapodott, az égiek gondoltak egyet, és mintha csak meghallották volna a mezőgazdasági termelők fohászait, kiadós esővel ajándékozták meg őket, megmentve így az idei hozamukat, a piknikezni vágyók egy részének pedig keresztülhúzva a terveit.

Ettől függetlenül mindazok, akik megtehették, Zenta község területén is gyümölcsösükben, családi házuk udvarán bográcsozással és sütögetéssel ünnepelték meg május elsejét, a legmerészebbek pedig a Halászcsárdán lévő hétvégi telkükön próbáltak egy időre megfeledkezni a világjárványról, illetve a válságtörzs tagjainak a televízióban naponta megjelenő arcáról.