A koronavírus-járvány alakította helyzet felborította a hétköznapjainkat. A napról napra változó rendeletek, ajánlások, hírek és álhírek terjedése bizonytalanság-érzetet kelthetnek a felnőttekben, és a gyermekek érzelmi világát is befolyásolhatja. Pap Ágota szabadkai iskolapszichológust arról kérdeztük, hogyan beszéljünk a gyerekekkel a koronavírusról.
– A bezártság alatt a gyerekek jobban érzik magukat, mint a felnőttek, mert ők könnyebben alkalmazkodnak az új helyzetekhez. A tudatukban sincs jelen a járvány következménye, amennyire csak lehet, védjük őket ezektől az információktól. Ne hallgassunk sok híradót napközben, a felnőttek is telítődnek egy idő után, már megvan, hogy melyik információforrásból tájékozódunk és mikor. Rengeteg álhír van, amik azért jöttek létre, hogy valamilyen érzelmeket váltsanak ki belőlünk, emiatt ezeket fontos a megfelelő módon kiszűrni. A hírek nem a gyermekek nyelvén íródtak, viszont már ők is ismerik a korona vagy a COVID-19 kifejezéseket. Sok, különböző korosztályoknak megfelelő tájékoztató jellegű kisfilm is készült a fiataloknak, amiket le is vetíthetünk nekik. Általánosságban a gyerekek már sok mindent hallottak a betegségekről, és maguk is voltak már betegek. Fontosnak tartom magyarázatot adni nekik mindenre, például arra, hogy a nagymama és a nagytata miért vannak most távolabb, miért nem mehetnek ki a játszótérre. Nem kell túlmagyarázni, csak a gyermek korához képest olyan információkat átadni, amelyek számára fontosak lehetnek. Ne érezze azt, hogy valamiről nem lehet beszélni, mert titok, mert annak következtében ő maga kezd el kutatni a válaszok után. A gyerekek egyre ügyesebbek az internethasználatot illetően, és ráfuthatnak olyan, nem a koruknak megfelelő oldalakra, amik rémisztő tartalmakkal vannak tele. Korban, nyelvezetükhöz és felfogásukhoz képest kell őket tájékoztatni. Ha rákérdeznek esetleg arra, hogy bele lehet-e halni ebbe a betegségbe, akkor válaszoljunk igenlően, magyarázzuk el nekik a tüneteket, nyugtassuk meg őket az eljárásokról, a megfelelő lépésekről. Vannak gyakorlatias szülők, akik a gyermeküknek megtanítják azokat a legfontosabb szerb szavakat, amiket a kórházba kerülés esetén kérdezhetnek tőle. Ezt egy jó megoldásnak tartom – részletezte a szakember.
Eddig azt magyaráztuk a gyerekeknek, mennyire fontos a mozgás és a szabad levegőn való hosszas tartózkodás, most azonban ennek ellenkezőjét kell velük elfogadtatnunk.
– Fontos a mozgásigény kielégítése, ezért aki kertes házban él, az természetesen jobb helyzetben van. Szerintem most sok szülő azzal szembesül, hogy a gyermeke jobban igényli a mozgást, mint korábban, hisz van egy energiafeleslegük, amit le kell valahol vezetniük. Nem lehet kizárólag logikai játékokkal lekötni őket. A gyerekek egy idő után telítődnek és elegük lesz a számítógépből, nem lesz nekik elég a mesefilm, a játék. Ami most a leginkább segíthet, az egy egyszerű napirend kialakítása. A gyerekeknek mindig kell egy szabályokkal teli keret. Ezek lehetnek célok is és feladatok is, amiket teljesíteni kell. Ez ott kezdődik, hogy meghatározzuk, mikor van az ébredés, a lefekvés ideje, vagy az online tanulás kezdete az iskoláskorú gyermekek esetében. Óvodásoknak is adhatunk feladványokat vagy kézműves feladatokat. Ezzel a struktúrával tervezhetővé tesszük a mindennapjainkat. A kötelezettségek után adhatják magukat át a játéknak. Az effajta napirenddel is óvatosan kell bánni, mert a szülő nem mindig tud ugyanakkor jelen lenni a gyermek életében, különösen akkor, ha több, különböző korosztályú gyermek van. Azok, akik eddig kevesebbet voltak a családdal, a műszakjuk vagy más miatt, most több időt töltenek a szeretteikkel, ami összekovácsolhatja a kis közösséget. Az online oktatás megjelenésével minden szülő belemélyült a tanító szerepébe, így ez a két szerep most kicsit összekeveredett. Rá kell hangolódni a gyermekre. Én például a saját gyermekemnek elfelejtettem szünetet tartani az órák között. Meg kell figyelni, hogy meddig tart a gyerek figyelme, hogyan lehet őt motiválni – javasolja Pap Ágota.
A pszichológus elmondta, hogy a szabadkaiak körében leginkább a kismamák keresik fel tanácsért, akik a kórházakban foganatosított szigorítások miatt igen nehéz helyzetbe kerültek.
– Az utóbbi időben online konferencia-beszélgetéseket tartok kismamákkal, mert a kórházakban a szülést követően azonnal elveszik a babákat az édesanyáktól, és csak akkor láthatják őket viszont, ha hazaindulnak onnan. Egy újszülöttnek nagyon fontos az előtej, most pedig nem tudják megszoptatni a csecsemőket. A kismamáknak ez egy elég nehéz időszak, a járvány miatt pedig látogatót sem fogadhatnak, így rengeteg kérdés merül fel bennük. Várandós-gondozáshoz sem mehetnek a saját orvosaikhoz, mert csak a kifejezetten sürgős eseteket fogadják a kórházban. Rajtuk kívül nehéz helyzetben vannak még azok a családok, ahol az egyik szülő a munkája folytán külföldön rekedt. A másik szülő, akivel a gyermek maradt, inkább gyakorlati problémákkal küszködik, ha nincs kire hagynia a kicsit – magyarázta a pszichológus.
