2024. március 19., kedd
HATÁRON INNEN ÉS TÚL

A Fertő-tó

A Fertő-tó Magyarország és Ausztria között terül el, Soprontól 10 kilométerre. Magyarország második legnagyobb tava. A tó nagysága 337 km², 87 km² a magyar rész, hosszúsága 36 km, szélessége 12 km, mélysége változó 1,4–1,8 m, a csapadéktól függően. Rákos és Vulka patakok táplálják.

1865-ben teljesen kiszáradt a tó – a fertőrákosiak száraz lábbal keltek át a Boldogasszony búcsúra a Virágosmajor kápolnába. 1926 tavaszán viszont olyan magas volt a vízállás, hogy nem látszott ki a nád.

A tó vize enyhén sós. Nyáron 30 fokos is, ami kedvez a fürdőzőknek, a gyakori szél pedig a vitorlázóknak. A tó partját gazdag növényzet, nád, káka övezi, 300 madárfaj él itt, a környéken pedig minőségi szőlő terem.

1989 óta kezdetét vette a sétahajózás a tavon. A sekély vízállás miatt csak egyenes fenekű hajók közlekedhetnek, ha kinn állunk a fedélzeten, láthatjuk, hogy kavarja fel a hajó az iszapot. Két hajótársaság, a Fertőrákosi Hajózási Kft. és a Drescher hajótársaság szervezi a sétahajózást. A hajó a Felsőrákosi kikötőből indul át az osztrák partra, kb. 1 órás kellemes hajózás alatt gyönyörködhetünk a part növényvilágában és az érdekes cölöpházakban, melyek családi nyaralók, de kibérelni is lehet őket.

A Fertő-tó vidéke már a kőkorszakban lakott volt. A római korból több írásos emlék maradt fenn. A Fertőrákos melletti nemzeti parkban egy római kori Mithrász-szentélyre bukkantak, mely egyedülálló Európában. A római katonák emelték fel a szentélyt a II–III. században a perzsa Mithrász Napisten tiszteletére. Két fiatal fedezte fel a szentélyt 1866-ban,  restaurációját 1991-ben végezték el. A nagyon jó állapotban levő szentélyben egy dombormű Mithrász istent ábrázolja, három oltárkő látható, két kőoroszlán és számos falfelirat. Mithrász tisztelői barlangokban gyűltek össze, téglalap alakú, boltíves szentélyeket építettek. Commudus császár (Marcus Aurelius fia) államilag támogatta a Mithrász-kultuszt és vallást,  mely bizonyos „beavatási” szertartással kezdődött, különböző fokozatokból állt, a szentélyek falain jelképes bikaölő jelenetek láthatók. Felsőrákosról turistáknak szánt kisvonaton vagy kerékpáron lehet megközelíteni a szentélyt.

Felsőrákoson meglátogatható még a valamikori Püspöki palota barokk épülete, mely ma múzeumként működik, termei szép freskókkal díszítettek, a piactéren áll a valamikori pellengér oszlop.

Hajózás közben láthatjuk a Mörbisch-i Víziszínpadot, mely egy építészeti remekmű. Európa egyik legnagyobb és legszebb vízi színpadát 1957-ben hozták létre, a közönség a szárazföldön ül, míg maga a színpad a vízen, egy mesterséges szigeten terül el. A nézőtér 6000 férőhelyes. Májustól augusztusig operetteket, musicaleket mutatnak itt be.

Hajóutunk végén az osztrák Ruszt (németül Rust) városkába érkezünk. Ruszt a gólyák és a bor városa. A gólyák a part melletti védett területen élnek, állandóan kerepelve, olyan jól érzik itt magukat, hogy egyesek ősszel sem költöznek el.

A pár utcából álló város nagyon hangulatos, patinás, stukkódíszítésű polgárházak sorakoznak a Fő tér körül, itt áll az erődszerű XII. századból származó Halász-templom (Fischerkirche). Mindenhol borospincék és virágokra bukkanunk. A királyi udvar 1524-ben engedélyezte, hogy a ruszti borászok R betűt üthessenek hordóikra márkajelzésként, a borosüvegek parafadugóin ma is áll ez a jelzés. Kellemes beülni egy bormérőbe, és egy finom pohár borral „lemosni az út porát”!

A Fertő-tó felkeresése szép nyári program. Mindenkinek ajánlom! Félő, hogy a békés, nyugodt vidék hamarosan változni fog. A magyar állam 2020-ra nagy beruházásokat tervez a tó körül, hotelekkel és nagy parkolókkal.