2024. április 25., csütörtök

Kivégzési rekordévet zárt Szaúd-Arábia

Szaúd-Arábiát sem kíméli a járvány, amely már ott is enyhül. Erre utal legalábbis az a tény, hogy az ország nagy részében lazítanak a kijárási és egyéb korlátozásokon. Sokak örömére. Mások annak is örülnek, hogy a hatóságok már nem alkalmazzák a korbácsolást büntetésként. Merthogy ez a gyakorlat eddig igen elterjedt volt. Helyette lesz majd pénzbírság vagy börtönbüntetés, esetleg a kettő kombinációja.

A halálbüntetés azonban továbbra is megmarad, amelyet súlyos bűncselekményekért róhatnak ki az országban, ahol mindegyik bíró a saját belátása szerint értelmezheti az általános gyakorlatként alkalmazott iszlám törvénykezést, vagyis a saríát. Az utóbbi években nem is fukarkodtak a legszigorúbb ítéletekkel. Szaúd-Arábia emiatt továbbra is azok közé az államok közé tartozik, ahol a legtöbb halálos ítéletet hajtják végre. A halálbüntetés a legtöbb esetben nyilvános lefejezést jelent.

Az országban kivégzés jár gyilkosságért, terrorizmusért, kábítószer-kereskedelemért, nemi erőszakért és fegyveres rablásért is. Az ítéletek végrehajtásának zavartalansága végett fél évtizeddel ezelőtt bővítették a hóhérok állományát is. A kormány 2015-ben nyolc új munkahely betöltésére írt ki pályázatot, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy gyorsítsa a halálos ítéletek végrehajtását.

Arról nem érkezett hír, hogy a gyakornokok beváltak-e, ámde arról igen, hogy egy évvel később, 2016 őszén kivégezték a szaúdi királyi család gyilkossággal vádolt egyik tagját is, amiért előzőleg lelőtte egyik honfitársát. Turki bin Szaúd bin Turki bin Szaúd al-Kabir herceg halálos ítéletét a fővárosban, Rijádban hajtották végre. Bár az országban gyakoriak a kivégzések, az azért mégis ritkaságnak számít, hogy az uralkodóház valamelyik tagjával szemben alkalmazzák ezt a büntetési formát.

Azóta a herceg sok honfitársa életét is kioltották már a hóhérok, akik alighanem tavaly voltak a legaktívabbak. Az Amnesty International (AI) nemzetközi emberjogi szervezet szerint Szaúd-Arábia történetében ugyanis 2019-ben végezték ki a legtöbb elítéltet: összesen 184-et, köztük hat nőt. Az áldozatok több mint fele külföldi volt.

Az esetek többségében az elítélteknek drogügyek vagy gyilkosság miatt kellett az életükkel fizetniük, de az AI szerint a főként szunniták lakta ország hatóságai mind gyakrabban döntenek politikai okból is a kivégzés mellett. Sokszor kisebbségi síitákat küldenek bitófára.

A jogvédő szervezet úgy tudja, hogy tavaly összesen 657 embert végeztek ki hatósági döntés alapján a világon, öt százalékkal kevesebbet, mint az előző évben. Az AI statisztikája azonban hiányos; nem szerepelnek benne az észak-koreai, iráni, kínai és a vietnami kivégzések, mert a nemzeti hatóságok nem közölnek adatokat. Ezekről az országokról így csak becslések állnak rendelkezésre.

Nem végzik ki a kiskorú bűnözőket

Szaúd-Arábiában nem végzik ki ezentúl azokat az elítélteket, akik a terhükre rótt súlyos bűncselekményeket még kiskorúként követték el. A szaúdi uralkodó által vasárnap este kiadott rendelet szerint az ilyen esetekben az elítélteket nem végzik ki, hanem legfeljebb tíz évet kell eltölteniük a kiskorúak számára fenntartott büntetés-végrehajtási intézményekben.

A rendelet által előirányzott változás hozzájárul egy új, korszerűbb büntetőjogi törvénykönyv megalkotásához. További reformok várhatók ilyen téren. (Forrás: MTI/dpa)