A hét szomszédos ország közül egyedül Horvátországgal tudjuk valamennyi határátkelőnket nyitva tartani az ingázóknak, de a későbbiekben új átkelők megnyitására is készülünk – jelentette ki Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter pénteken a Letenye–Muracsány (Goričan) határátkelőn, horvát kollégájával tartott tárgyalását követően.
Gordan Grlić Radman és Szijjártó Péter a találkozón (Fotó: MTI)
A Gordan Grlić Radmannal tartott megbeszéléseiről szólva megemlítette: még március végén egyeztek meg arról, hogy a határsáv 30 kilométeres körzetében élők munkavégzés miatt átléphetik az országhatárt.
A miniszter azt mondta: a két ország kölcsönösen segítette egymást a világjárvány miatt külföldön rekedt állampolgárok hazatérésében: Magyarország 16 horvát, Horvátország pedig 64 magyar hazajutásában nyújtott segítséget. Magyarország a horvátok egészségügyi védekezéséhez 100 ezer maszkot és 5 ezer védőruhát adományozott, illetve segítette az eszéki kórház felkészülését a védekezésre.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: kölcsönösen érdekeltek egymás sikerében, az egészségügyi védekezésben és a gazdaság újraindításában is, hiszen a legnagyobb magyar vállalatok Horvátországban is fontos gazdasági szerepet játszanak. A legnagyobb magyar vállalat, a Mol éppen nemrégiben döntött arról, hogy rekordösszegnek számító 183 milliárd forintért modernizálja az egyik horvát olajfinomítót, az OTP pedig Magyarország legnagyobb bankjaként immáron a negyedik legnagyobb piaci részesedésű bankká vált Horvátországban.
Tavaly a két ország közötti kereskedelmi forgalom rekordot döntve meghaladta a 2,6 milliárd eurót. Ahhoz, hogy a magyar és a horvát vállalatok közötti kapcsolatokat a világjárvány utáni időszakban is zökkenőmentessé tehessék, a magyar Eximbank 180 millió eurós hitelkeretet nyitott a két ország vállalati együttműködésének a finanszírozására – sorolta a külügyi tárca vezetője.
Kiemelte azt is, hogy a kisebbségek esetében példás az együttműködés, a határon túl élő magyarok továbbra is számíthatnak az anyaországra. A drávaszögi gazdaságfejlesztési program keretében eddig már 3 milliárd forintot meghaladó beruházás valósult meg, ezt a programot a jövőben is szeretnék folytatni.
Szijjártó Péter jelezte: jelenleg Horvátország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét, amelyet talán a legtöbb kihívással teli időszakban vett át. Az EU előtt álló sok dilemmát illetően – mint mondta – „egy követ fújunkˮ, hasonlóan gondolkodnak a nyugat-balkáni bővítés fontosságáról, az illegális migrációval szembeni fellépés folytatásáról és a kohéziós források szintjének fenntartásáról is.
Kiemelte, hogy Horvátország „a nemzetközi liberális mainstream nyomása ellenére sem állt be abba a kórusba, amely az elmúlt hetekben, hónapokban folyamatosan támadja és megbélyegzi Magyarországotˮ. Úgy fogalmazott: a nyomásnak nehéz ellenállni, mert akik megteszik, szintén támadások céltábláivá válnak, de Horvátország részéről az elmúlt hetekben „komoly szolidaritást tapasztaltunk”.
Gordan Grlić Radman kül- és Európa-ügyi miniszter felidézte a két ország több évszázadra visszatekintő barátságát és az elmúlt évtizedekben Magyarország kiállását Horvátország mellett a függetlenné válása vagy az európai uniós csatlakozása ügyében. Megköszönte a mostani járvány leküzdése és a néhány héttel ezelőtti zágrábi földrengéssel kapcsolatban nyújtott magyar támogatást is.
A horvát külügyi tárca irányítója – aki 2017-ig országa budapesti nagykövete volt – a példás kisebbségi kapcsolatokról is szót ejtett, emlékeztetve arra, hogy a Magyarországon élő mintegy 50 ezer horvát és a Horvátországban élő magyar kisebbség teljes mértékben azonos jogokat élvez.
