2024. április 24., szerda

Védekezés svéd módra

Svédországban élő zentai család tapasztalatai a koronavírus-járvány idején

A világ legtöbb országa a polgárok szabad mozgásának enyhébb vagy szigorúbb korlátozásával igyekszik megfékezni a koronavírus járványt, Svédországban viszont nem veszik ennyire szigorúan a korlátozásokat. A gimnáziumokat és a felsőoktatási intézményeket ugyan bezárták, valamint a felnőttképzést is felfüggesztették, helyettük távoktatás folyik, ám mindössze ennyiről szólnak az intézkedések, amelyeket bevezettek a járvány terjedése ellen – mesélte lapunknak a zentai Fodor Ákos, aki családjával már több mint hat éve él a skandináv országban.

– Amennyiben megbetegedsz, akkor három hétig otthon maradhatsz orvosi igazolás nélkül, ezt az időszakot a cég kifizeti. Ha egy adott cégnek nincs elég munkája, akkor a munkásoknak elég, ha 40 százalékban alkalmazza őket, és ebben az arányban fizeti ki a fizetéseket is, ugyanakkor az állam a jövedelmek 50 százalékát kifizeti a munkavállalóknak, így lényegében a dolgozók 90 százalékos fizetést kapnak – magyarázta Ákos, hozzáfűzve, hogy a vállalat, ahol munkaviszonyban van, teljes gőzzel dolgozik, egyedül azokat a munkaterületeket zárták le, ahol idősek is voltak.

A távoltatás interneten, a Google Classroomon és más hasonló alkalmazásokon keresztül folyik.

– Az egymás közötti kapcsolat az iskolai Gmailen keresztül zajlik, és ha valamit nem értünk, akkor a tanárnő mindenben segít – mesélte Ákos, aki hozzáfűzte, hogy egyedül a tudásellenőrzést nem tudják, miképpen oldják majd meg, addig azonban még jó néhány hetük hátravan. Ákos maga is jár egy képzésre, és bár a csoportban való tanulás saját bevallása szerint jobban megfelelt számára, igyekszik alkalmazkodni az új feltételekhez, hiszen – ahogyan fogalmazott – el kell fogadni, hogy most ezt dobta nekik a gép.

Az ellátást illetően beszélgetőtársunk elmondta, nincs különösebb fennakadás az áruellátásban sem. A járvány kitörésekor ugyan az üzletekből, bevásárlócsarnokokból elfogyott a liszt, a cukor, az étolaj és az élesztő, de gyorsan feltöltötték a polcokat, azóta egyikből sem tapasztalható hiány.

– Ami a megbetegedettek számát illeti, annak kapcsán a svédek sokak szerint titkolóznak, az adatok azonban nyilvánosak, ami teljesen természetes, hiszen a svédekre egyébként sem jellemző a titkolózás – jegyezte meg Ákos, aki elmondta, hogy az interneten a svédországi régiókra az összes statisztikai adat megtalálható a betegség terjedésével kapcsolatban.

– Itt mindenki nyugodt, mi is azok vagyunk, a gyerekek tanulnak, mi pedig ugyanúgy dolgozunk, mint ahogyan a járvány kitörése előtt is tettük – hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy interneten, illetve műholdas televízión keresztül a hazai eseményekről is igyekeznek tájékozódni, és azt tapasztalják, hogy a két ország egészen más védekezési módot alkalmaz. Svédországban ugyanis (legalábbis egyelőre – a szerző megjegyzése) az úgynevezett nyájimmunitás elvét alkalmazzák. Ez olyan immunitás, amely akkor jön létre, amikor a népesség egy bizonyos részének beoltása védettséget biztosít a beoltatlanok számára is. A nyájimmunitás elmélete szerint az emberről emberre terjedő betegségek számára nehezebb fenntartani a fertőzésláncot, ha a népesség jelentős része immunis. Minél nagyobb egy populációban az immunis egyének száma, annál kisebb a valószínűsége, hogy egy egészséges ember egy fertőzöttel kerüljön kapcsolatba, ugyanis a vakcina hatékonysága attól függ, milyen immunreakció fejlődik ki a páciensben. Az oltás egyfajta tűzgát a betegség útjában, ami lelassítja vagy megelőzi a továbbterjedését.

– Itt úgy gondolják, hogy a fiatalok túlnyomó része elkapja a betegséget, és utána ilyen módon az idősebbek is védve lesznek, vagyis a betegségen átesett fiatalok védik az öregeket – magyarázta beszélgetőtársunk, aki a beszélgetés végén megjegyezte, abban bíznak, hogy mielőbb túl lesznek ezen az egész helyzeten, és utána minden mehet tovább a normális kerékvágásban.