2024. április 19., péntek

Örömet szerezni az olvasónak

Átadtuk Facebook-oldalunk nyereményjátékának ajándékait

A másik ember örömét látni mindig ajándék. Bizony, nagy volt a jókedv a napokban, amikor lehetőségem nyílt találkozni a Facebook-oldalunkon meghirdetett húsvéti nyereményjátékunk két szerencsés díjazottjával. Az oromhegyesi Czérna Judit és az óbecsei Szedlár Mónika nem titkolt izgalommal várták a találkozást. Játékunk beharangozásakor a célunk az volt, hogy így köszönjük meg olvasóinknak a negyvenezredik kedvelőt a közösségi hálózaton, s hogy az ünnepet így szebbé varázsoljuk. Meglepetésünk egy-egy Alcatel táblagép volt, melyeket a múlt héten adtunk át a szerencséseknek.

Czérna Judit, amikor kezébe vette a fehér dobozt, ujjongva mesélte, hogy életében először nyert. Azt mondta, örömében nem is hitte el a jó hírt. Az egyik ismerőse értesítette üzenetben: „Nyertél." „Mondom, ilyen nincs..., mert azelőtt még sosem történt velem ilyen. Hát nagyon örülök neki" – meséli Judit, akitől megtudtuk, hogy sok éve olvassák lapunkat. Most főleg a koronavírussal kapcsolatos témák érdeklik őket, de a teljes újságot átlapozza a négytagú család. Judit háztartásbeli. Emellett kézműveskedik, természetes alapanyagokból készít virágkompozíciókat, lakásdíszeket. Férje a kanizsai téglagyárban dolgozik géplakatosként. Csenge lányuk most fejezi a nyolcadik osztályt, érettségire készül, a cukrászat foglalkoztatja. Gyula fiuk szakácsként dolgozik a kanizsai gyógyfürdőben.

Nyertesünk jelenleg önkéntes a Vöröskeresztben. Az elmúlt napokban a fertőtlenítőszereket osztották, és az idősebb polgároknak is segítenek a bevásárlásban. Juditék igyekeznek a jelenlegi helyzetet hasznosan, vidáman eltölteni. Arra a kérdésemre, hogy a karanténban mit csinálnak, a mosolygós, nyílt hölgy így válaszol: „Mi feltaláljuk magunkat. Van hatvan csirkénk, kacsa, liba egy hatalmas udvarban, és egy aranyos magyar vizsla kutyánk. Négy éves. Sokat foglalkozunk most vele. Sütünk-főzünk, így éljük meg ezeket a napokat." Megtudtam azt is, hogy az egész falu velük örül most a nyereménynek, hiszen ajándékozottunk közkedvelt, barátságos személy, aki igyekszik mindenhol segíteni, jót tenni másokkal.

Pár szót váltottunk arról is, hogy milyen a hangulat most Oromhegyesen. Elkeseredettek-e az emberek? Szerinte sajnos jelen van a letörtség a falusiak körében. „Szót fogadunk mind. Maszkot, kesztyűt hordunk, betartjuk az előírásokat. Reménykedünk, s próbálunk viccelődni. Hiszen ettől rosszabb helyzetben is voltunk már." Az édesanya azt is elmondta, hogy a Magyar Szótól érkező ajándék a legjobbkor jött, hiszen a meglévő számítógépük igen lassú, s Csengének most hasznos lesz a táblagép a távtanuláshoz.

Másik nyertesünk még kiskorú. Szedlár Mónika tizenöt éves, az óbecsei Samu Mihály Általános Iskola nyolcadikos tanulója. A megszeppent nagylány édesanyjával, Margittal érkezett a találkozóra, s láthatóan izgalommal vették át az ajándékot, ami szintén jó helyre került, hiszen ő is érettségizni fog. A jelenlegi tanuláshoz nagy segítség lesz a gép, amit a diák azóta már be is üzemelt, s jelentette nekem, hogy működik. „Online tanulunk, s van egy közös gépünk, de most így sokkal jobb, mert lesz egy sajátom" – hallhattuk Mónika örömét, aki eddig a hatéves öccsével, Dénessel osztozott a családi számítógépen. Megtudtuk azt is, hogy Margit háztartásbeli, férjével s a gyermekekkel a virágoskertet és az állatokat rendezik. „Mindig van mit csinálni, nem unatkozunk, nagy udvarunk van." Említették a dédnagyszülőket, a 80 éves Sándort és Veronát, akiknek most ők segítenek a bevásárlásban. Külön kiemelték, hogy Magyar Szót mindig kell nekik venni, hiszen évtizedek óta hűséges olvasóink.

Miután feloldódott, Mónika büszkén megosztotta velem, hogy már két ízben szerepeltek eredményesen a Gion Nándor olvasási versenyen. Háromtagú csapatával jutalomként táborban vehettek részt. A fiatal lány tehát irodalomkedvelő, s lapunkat is rendszeresen olvassa. Most ő is leginkább a járvánnyal kapcsolatos témákat követi, továbbá mindazt, ami a tanításról, az iskoláról szól. Beszélgettünk egy kicsit arról is, hogy a tizenévesek, az ő generációja hogyan fogadta a kialakult helyzetet. „Van, akinek ez jó, mert otthonról tanulhat. Viszont a közösség, a társalgás, társaság sokunknak hiányzik." Arra a kérdésemre, hogy tapasztal-e aggodalmat a fiatalság körében, határozott nemmel válaszolt. Az édesanya elmesélte, hogy igyekeznek otthon maradni, csak akkor mozdulnak ki, amikor arra bevásárlások miatt szükség van, ami most sajnos el tud húzódni, mivel a boltokba csak kettesével engedik be őket, így hosszú a várakozási idő.

Jó volt ezúttal is megtapasztalni mások örömét. Nyerteseink most napilapunknak köszönhetően igazán meghatódtak. Reméljük, hogy ajándékunknak hasznát veszik. Gratulálunk, s használják egészséggel!