A halgazdaságok rendszerint a tavaszi értékesítéssel teljesítik az évi összbevételük egyharmadát. A katolikus és az ortodox húsvéti böjt, valamint a Szent György-napi (Đurđevdan) ünnepkör alkalmával ugyanis nagy mennyiségű élő hal kerül eladásra. Az idén a koronvírus-járvány megfékezése érdekében bevezetett rendkívüli állapot azonban megtizedelte a halgazdaságok értékesítését – mondta lapunknak Sípos Sándor, a DTD Ribarstvo közvállalat hódegyházi halgazdaságának telepvezetője.
– Az előbbi évek keresletére alapozva, az idén a hódegyházi gazdaságban 100 tonna élő hal eladására készültünk a tavaszi időszakban. Ebből csupán 10 tonnányit sikerül eladni. A DTD Ribarstvo közvállalat saját elárusítóhálózattal rendelkezik, így az értékesítés legnagyobb része ezen az üzletláncon keresztül történik. A halasboltjaink túlnyomórészt piactereken működnek, ám ezek bezárásával az üzleteink többsége is lakat alá került. Jelenleg így csak viszonteladókon keresztül tudunk értékesíteni – mondta a telepvezető.
A helyzet miatt a halgazdaságokban temérdek mennyiségű kész termékként nyilvántartott hal gyűlt össze. A gazdaságok általában hároméves ciklusban gondolkodnak, ennyi kell ugyanis a ponty piaci méretű fejlődéséhez.
– A jelenleg 3-3,5 kilós halakat kénytelenek vagyunk visszaforgatni a termelésbe, annak ellenére, hogy a végtermék tovább nevelése nem gazdaságos. A négyéves hal táposítása és ellátása ugyanis sokkal költségesebb, mint amennyiért értékesíteni lehetne. Az előállítási költségek tehát jelentősen növekedni fognak, a fennmaradt mennyiség miatt viszont az eladási ár várhatóan csökkenni fog. A nyomott ár miatt így őszre sem tudnak majd bevételhez jutni a halgazdaságok – fejtette ki beszélgetőtársunk.
Sípos Sándor szerint a hazai halgazdaságok az eddigiekben sem részesültek megfelelő állami támogatottságban, a környező országokhoz képest ugyanis jelentősen kevesebb szubvenciót biztosított a szerb kormány a hal értékesítésére. Pillanatnyilag kilónként 10 dináros támogatást számolnak fel országunkban.
– A csekély összegű szubvenció mellett a legnagyobb problémát a magas vízdíjak jelentik. A régióban ugyanis messzemenőleg nálunk a legdrágábbak a vízdíjak. Példaként: a horvátországi díjazás tízszeresét számolják fel országunkban. Már az indokolatlanul magas vízdíjak csökkentésével is kompenzálni lehetne a rendkívüli állapot miatt keletkezett anyagi károkat, de a behozatal korlátozása is segíthetné a halgazdaságok fennmaradását. Ekkora mennyiségű felhalmozott hal mellé ugyanis nem lenne célszerű a jövőben külföldről importálni a mesterségesen alacsony áron tartott terméket – magyarázta Sípos.
A szakértők szerint a tavaszi értékesítés kiesése teljes csődbe juttathatja a hazai halgazdaságokat. Az ágazat csupán jelentős állami támogatással lesz képes életben maradni – figyelmeztetnek a szakemberek.
