A világon a koronavírus-járvány okozta negatív gazdasági következmények miatt 225 millió embert bocsátottak el a munkahelyéről, és emiatt hazai gazdasági szakértők is a munkanélküliség robanásszerű ugrásától tartanak Szerbiában is. Az állam vezetősége azonban derűlátó a helyzetet illetően, abban reménykedik, hogy a gazdaságserkentő intézkedésekkel el lehet kerülni a tömeges elbocsátásokat, és a munkanélküliek aránya sem lesz magasabb Szerbiában, mint az Európai Unió országaiban.
Mint arra a Blic napilap rámutat, a szakértők szerint a gazdaságélénkítő intézekedécsomagot jól átgondolták, különösen sokat várnak a háromhavi minimálbér kifizetésétől, illetve a fizetésre számolt adók és járulékok kifizetésének elhalasztásától. Ljubodrag Savić, a belgrádi Közgazdasági Kar professzora a Politika napilapnak adott interjújában azonban arra figyelmeztet, hogy ha a vállalatok és vállalkozók három hónap után sem tudják folytatni üzleti tevékenységeiket, akkor ez az állami támogatás sem jelent sokat. Mint fogalmaz, a szerbiai gazdasági tevékenységek sokban függnek a globális gazdasági mozgásoktól, ezek azonban rendkívül negatív képet festenek.
ÁLLAMI TÁMOGATÁS FULLADÁS ELLEN
– Ha a munkanélküliségi mutatókat a járvány első egy-két hónapjában mérjük, lehet, hogy alacsonyabb értékeket kapunk, hiszen az új gazdasági intézkedések mesterségesen megállítják a munkanélküliség növekedését. A cégek igénybe veszik ezeket az intézkedéseket, hiszen levegőhöz szeretnének jutni, mielőtt változásokat eszközölnének ki az üzleti tevékenységeikben. A kérdés az, hogy mi fog történni az adott három hónap elmúltával. Nem osztozom kollégáim derűlátásában, és a GDP emelkedésére is még várnunk kell, ez lesz okozója a munkanélküliség növekedésének is – emelte ki Savić. Elmondta ugyanakkor azt is, hogy a megközelítőleg 400 ezer ember többsége, aki visszatért Szerbiába a járvány idején, külföldön egyszerű munkákból élt. Mivel Európa is nehéz idők elé néz, többen nem tudnak majd visszatérni a munkahelyükre, így többen fogják felkeresni a munkaközvetítő fiókintézeteket. Vagyis várhatóan éppen azokkal fog megnőni a munkanélküliek száma, akik külföldi munkákból tartották el a családjukat.
Savić felhívta a figyelmet, hogy bár sokan nem veszik komolyan a járvány gazdasági következményeit, több kis- és középvállalkozás végleg meg fog szűnni, hiszen a tartalékaik kicsik, a jelenlegi helyzetet nem tudják túlélni. Megszűnésük egy láncreakciót indít el, további vállalatokat, beszerzőket hoznak majd nehéz helyzetbe, vagy megszűnés szélére, hiszen a megrendelés csökkenését, a szolgáltatások kiesését okozzák.
ÚJABB HITEL HELYETT INKÁBB LEÉPÍTÉS
Pénzügyi szempontból az állami gazdasági intézekdések közül talán az egyik legjelentősebb a likviditás fenntartását szolgáló hitel. A mikro-, kis- és középvállalkozások a Fejlesztési Alapnál hitelezhetnek, hogy fejleszthessenek és törlesszék kötelezetségeiket az üzleti partnereiknek, az alkalmazottaknak, illetve az államnak. Erre a célra 24 milliárd dinár (200 millió euró) áll majd rendelkezésre – írja a Danas napilap. Három éven keresztül törleszthetnek a vállalkozók, 12 havi türelmi idővel és 1 százalékos kamat mellett. A gazdasági társaságok legfeljebb egymillió dinárt, a szövetkezetek 200 ezret, a mikrovállalatok 10 milliót, a kisvállalatok 40 milliót, a középvállalatok pedig 120 millió dinárt hitelezhetnek. Ám a napilap rámutat, hogy egy másik kormányrendelkezés szerint rendelkezésre áll még 1,5 milliárd euró értékben banki hitel is, esetében a hitel 80 százalékáért az állam vállal granaciát, ám csupán az össz hitelösszeg egyharmadára. Ezek a hitelek is 3 évre szólnak, 12 hónap türelmi idővel, de 3,5 százalékos kamattal.
A pénzügyminisztérium világos üzenete, hogy a Fejlesztési Alapból csak azok hitelezhetnek, akik március 15-e óta nem bocsátották el az alkalmazottaik 10 százalékát sem, ám fontos kikötés az is, hogy a hitel lejártáig (vagyis 3 évig) sem csökkenthetik a munkásaik számát.
Nebojša Atanacković, a Szerbiai Munkaadók Uniójának képviseletében rámutatott, hogy bár kedvező hitelről van szó, mégis adósságot jelent a vállalkozók számára, miközben bizonytalan az is, hogy jövőre felépülnek-e, és nő-e a forgalmuk. Vagyis a hitelt is csak az erősebb cégek tudják elviselni.
Dragoljub Rajić, az Üzleti Támogatási Hálózat képviseletében pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatok többsége már így is adósságban van, és egy újabb adósság helyett inkább a kiadások csökkentése mellett döntenek majd.
