2024. március 29., péntek

Gazdaságélénkítés, vagy mentőöv?

A vállalkozók számára mától elérhető a közfelhívás – A mezőgazdaságot érintő intézkedéscsomag csütörtökön várható

A kormány pénteken pontosította és elfogadta azokat a rendelkezéseket, amelyek alapján meghatározta, kik jogosultak állami támogatásra az 5,1 milliárd euró (608,3 milliárd dinár) értékű gazdaságélénkítő intézkedések keretében. A koronavírus-járvány okozta nehézségek enyhítése érdekében meghozott állami támogatásokra az érintettek igényléseiket mától nyújthatják be. Délutánig már 15 ezer igény érkezett a pénzügyminisztériumhoz.

Az intézkedéscsomag célja, hogy minél kevesebb vállalkozás kapujára kerüljön lakat (Fotó: Ótos András)

Az intézkedéscsomag célja, hogy minél kevesebb vállalkozás kapujára kerüljön lakat (Fotó: Ótos András)

Siniša Mali pénzügyminiszter a gazdaságélénkítő intézkedések ismertetésekor hangsúlyozta, mint már korábban jelezték, a magánszektort szeretnék támogatni azzal, hogy (2021. január 4-éig) elhalasztják a fizetésekre számolt adók és járulékok kifizetésének kötelezettségét (amit kamatmentesen 24 havi részletben törlesztenek majd a munkaadók), illetve megszüntetik az adományokra számolt adót. Vagyis az első intézkedés az adópolitika módosítását érinti. Ebbe az intézkedéscsomagba tartozik a nyereségadó kifizetésének elnapolása is, és minden vállalat és vállalkozás igénybe veheti ezeket a kedvezményeket, amennyiben március 15-étől nem bocsátotta el alkalmazottainak legalább 10 százalékát (ebbe nem számolják bele azokat, akiknek a szerződése meghatározott időre szólt). Mali rámutatott, támogatást igényelhet ugyanakkor a vállalat akkor is, ha visszaveszi az elbocsátott munkásokat.

A pénzügyminiszter kiemelte, habár felmerült az utalványok kiosztásának lehetősége, az állam továbbra sem állt el attól az ígéretétől, miszerint minden felnőttkorú személynek (aki a válság végéig betölti a 18. életévét) 100 eurós támogatást fizet ki (dinár ellenértékében).

A 30.000 DINÁR AUTOMATIKUS

Tisztázták a minimális munkabérek kifizetésének feltételeit is. Az átalaányadóra kötelezett vállalkozók, a mikro-, kis- és középvállalkozások vehetik ezt az intézkedést igénybe, sőt azok is, akik egy alkalmazottal működnek. Az állam háromhavi minimálbért fizet majd ki ezeknek a vállalkozásoknak, és mint arra Mali rámutatott, akik tudnak fizetést adni, azok ezzel pótolhatják a havi bért, míg azoknak, akik nem tudnak az alkalmazottaknak járandóságot fizetni, ez lesz a fizetésük májusra, júniusra és júliusra. Erre a célra külön, csak erre a kifizetésre szolgáló számlát kell nyitni abban a bankban, ahol egyébként is él a számlája (ha több banknál fenntart a vállalkozó számlát, április 25-éig jeleznie kell az Adóhivatalban, hogy melyik banknál kívánja megnyitni az ideiglenes számlát), amiről a vállalkozó átutalja majd az alkalmazottnak a pénzt.

Az érintettek erre a támogatásra az adóbevalláson keresztül jeletkezhetnek – hívta fel figyelmet mai közleményében a pénzügyminisztérium. Utasításai szerint a fizetésekre számolt adók és a járulékok elnapolása esetében az adóbevallásban (amit havonta töltenek ki a vállalkozók és a vállalatok) az adókötelezettség dátumát 2021. január 4-ével kell megjelölni. Az adókötelezettség elnapolásával egy időben a megközelítőleg 30 ezer dináros (minimálbérként fetüntetett összeg) vissza nem térítendő támogatásra való jelentkezés is automatikussá válik.

A nagyvállalkozók ugyanakkor a járandóságok 50 százalékának állami támogatására jogosulnak.

MILLIÓK A LIKVIDITÁS MEGŐRZÉSÉRE

A Fejlesztési Alapból 200 millió eurót (vagyis 24 milliárd dinárt) különítenek el a vállalkozások likviditásának fenntartására. Kedvező feltételek mellett igényelhetnek hitelt a vállalkozók, a mikro-, a kis- és a középvállalkozók, illetve olyan gazdasági szubjektumok, amelyek többségi magántulajdonban, vagy szövetségi tulajdonban vannak, és termelő vagy szolgáltatást nyújtó tevékenységgel foglalkoznak, illetve kereskedelemmel vagy mezőgazdasággal foglalkoznak.

A dináralapú hitelre 12 havi türelmi időszakot hagynak jóvá, és törlesztése 36 hónap, 1 százalék éves kamatlábbal. A szövetkezetek legfeljebb 200 ezer dinárt, a mikrovállalkozások 10 milliós hitelt igényelhetnek, a kisvállalkozások 40, a középvállakozások pedig120 millió dinárt.

A mezőgazdasági termelőket érintő részletes intézkedéscsomagot csütörtökre ígérte a kormány.

A LEÉPÍTÉSEK MÉG CSAK MOST VÁRHATÓK

Habár hivatalos adatok arról nincsenek, hogy hányan maradtak munka nélkül az elmúlt egy hónap alatt, amióta tart a rendkívüli állapot a koronavírus-járvány miatt, a Poslovi Infostud felmérései szerint az alkalmazottak 12 százaléka veszítette el a munkáját, de minden harmadik munkavállalót kényszerített a munkaadója arra, hogy vegye ki az évi szabadságát, menjen el betegszabadságra, vagy vegyen ki fizetett, esetleg fizetetlen szabadságot.

Az állásajánlatokkal foglalkozó honlap felmérésében 4329 személy és 580 vállalat vett részt. Kiderült, a munka nélkül maradtak 46 százaléka esetében a vállalat, ahol dolgoztak ideiglenesen, bezárt, 37 százalékuk esetében pedig a munka csökkenése miatt voltak leépítések, 15 százalékuk a kiadások csökkentése miatt vált munkaerő-felesleggé és 3 százalékban a vállalatot végleg felszámolták.

A megkérdezettek 40 százaléka tart attól, hogy a jövőben munka nélkül marad, 26 százalékuk arról számolt be, hogy csökkent a havi járandósága, 38 százalékuk esetében azonban a jövőben várható a fizetés csökkentése.

A járvány legsúlyosabban az idegenforgalmat, a vendéglátóipart, az élelmiszer-kereskedelmet és a személyszállítást érintette. A megkérdezett vállalatok 80 százaléka már elkezdte, vagy a jövőben kezdi meg a kiadások csökkentését, és ezek között van a beszállítók, de a munkások utáni kiadások csökkentése is.