Végre április van: díszkertünkben elkezdtek virágzani az első cserjék és fák, a tavasz egyik legfeltűnőbb szépsége pedig a magnólia – más néven liliomfa –, amelynek először a nagy szirmú virágai jelennek meg az ágakon, és csak ezt követően hajtanak ki a levelek. A magassága miatt ugyan faként tekintünk rá, de valójában cserje, mert törzse a föld fölött nem sokkal elágazik.
A magnóliát sokan keverik a tulipánfával, amelynek latin neve Liriodendron tulipifera, míg a liliomfát latinul Magnolia liliiflorának nevezzük. Sokféle magnólia létezik, ezek színükben, virágzási idejükben és méretükben is különbözhetnek egymástól: a fehér virágú Magnolia grandiflora például egy örökzöld változat, a Magnolia stellata pedig fehér csillagvirágaival tér el a szokásostól. A hatalmas virágok ámulatba ejtő látványt nyújtanak a kopár hónapok után, és bár a növény csak rövid ideig virágzik, mégis érdemes legalább egy magnóliának helyet szorítani a kertben – még elnyílás után is gyönyörű látványt nyújt a fa alatti sziromszőnyeg. Arról, hogy hova és hogyan kell elültetni, valamint miként kell gondozni, Kiss Róbert óbecsei kertészt kérdeztük.
– Kisebb kertekbe inkább 2-3 méter magas magnóliafát érdemes ültetni, ilyen pl. a Magnolia stellata, míg a nagyobb kertekbe az akár 6–8 méter magasra megnövő fajtákat (pl. Magnolia liliiflora) is telepíthetjük. A magnólia gondozása egyszerű, viszont ha nem a megfelelő helyre, illetve talajba ültetjük, a növény elpusztul. Napos vagy félárnyékos, szélvédett helyre kell ültetni, és lehetőség szerint ne érje a reggeli napsütés.
A magnólia a laza szerkezetű, tápanyagban gazdag, savanyú talajon fejlődik a legjobban, nem megfelelő talajon a levelei megsárgulnak, a fejlődés és a növekedés leáll, és a virágzás is elmarad. Az ültetőgödör mérete kétszerese-háromszorosa legyen a földlabda méretének. A gödör talaját néhányszor át kell forgatni, így a fa gyökerei könnyebben utat tudnak törni maguknak. Tegyünk a gödör aljára savanyú földet és néhány marék istállótrágyát, takarjuk be 10–20 cm vastag termőfölddel, hogy a gyökérzet ne érintkezzen közvetlenül a trágyával, majd helyezzük bele a növényt, öntözzük meg alaposan, állítsuk be egyenes törzzsel, majd talajszintig töltsük fel földdel. Óvatosan tömörítsük a talajt és ismét alaposan öntözzük meg. Ha fenyőkéreggel takarjuk a talajt, nyáron segít a nedvesség megtartásában, télen pedig véd a fagyoktól – mondja Kiss Róbert.
A magnólia vízigényes növény, ezért a száraz időszakokban és a forró nyári napokon bőségesen meg kell öntözni. A felnevelése egyszerű feladat, az öntözés mellett csupán néhány dologra kell odafigyelni.
– Virágzás után távolítsuk el róla a felesleges vagy beteg ágakat. Tavasszal sekély beásással keverjünk a talajához érett komposztot vagy istállótrágyát, illetve savanyú földet. Nem szorul alakító metszésre, csak a ritkításra kell odafigyelni. A magnólia ellenálló növény, ritkán támadja meg őket betegség vagy kártevő, de ha tetű vagy egyéb kártevő támadja meg, túl nagy kárt nem szenved.
A levélsárgulás meszes talajt vagy öntözővizet jelez, ilyenkor óvatosan forgassunk a talajba komposztot és savanyító rododendrontrágyát, öntözésre pedig eső- vagy kútvizet használjunk. A foltos és megbarnult, esetleg szürkés bevonatot kapott levél gombabetegségre utal. A károsodott, lehullott leveleket minden esetben távolítsuk el a fa alól. Ha levele barnul és elszárad, lehetséges, hogy túl szeles helyre lett ültetve. A fiatal növényeket érdemes télen takarással védeni a fagyoktól, erre a célra az őszi avar, de akár szalma vagy mulcs is megfelel – osztotta meg velünk tapasztalatait Kiss Róbert.
