2024. március 28., csütörtök
KALANDTÚRA

A Jasna Góra-i pálos kolostor, Częstochowa, Lengyelország

Európa Mária-kegyhelyei

Częstochowa kolostorát, a lengyel identitás bölcsőjét, 40 napon át sikeresen védte Augustyn Kordecki perjel, 170 katona, 70 szerzetes, 20 nemes és egy Mária-ikon a világ akkori egyik legerősebb hadseregével szemben. Az Özönvíz hadművelet keretében 3000 protestáns svéd katona és zsoldos ostromolta 365 évvel ezelőtt a dél-lengyelországi kolostort. A győzelmet mindenki Mária csodatévő erejének tulajdonította. A következő évben, 1656. április 1-jén II. János Kázmér király felajánlotta országát Máriának. Ettől kezdve a katolikus Lengyelország felett a Szentséges Szűz gyakorolja a legfőbb hatalmat. Lengyelország királynője lett később Karol Wojtyła példaképe, Lech Wałęsa és a Szolidaritás patrónája, a kommunizmus legyőzője, a lengyel nemzet kultuszmotívuma.

A Jasna Góra-i kolostor a legnagyobb lengyel zarándokhely. Lourdes és Fatima után a harmadik legfontosabb Mária kegyhely a világon. A kolostor ma a lengyel katolikus egyház vallási központja, a nemzeti egység jelképe, a függetlenség szimbóluma, a lengyel–magyar barátság alapja. A kolostor 1382 óta a magyar vonatkozású pálos remete rend irányítása alatt áll, a mai napig itt van a szerzetesrend központja is. Oltárán áll a Fekete Madonna ikon, a világ egyik legismertebb Mária-ábrázolása. A keresztény hagyomány szerint Lukács evangélista festette annak az asztalnak a lapjára, amelynél a Szent Család étkezett és imádkozott. A képet aztán Szent Ilona Jeruzsálemben találta meg, majd évszázadokra Konstantinápolyba került. A legújabb kutatások szerint viszont Bizáncban készült a nyolcadik század környékén. Egy biztos: 1382-ben érkezett Częstochowába – a magyar pálosokkal egy időben. Egy népszerű lengyel legenda szerint, amikor Nagy Lajos király lovassága Częstochowa környékén haladt az ikonnal, a lovak hirtelen megmakacsolták magukat. A sereg tábort vert, a király pedig álmában azt az utasítást kapta, hogy hagyja a képet Jasna Górán.

A 122x82 x3,5 centiméteres cédrusfatáblán Mária karján tartja a gyermekét. A nép felé néz, arcán három vágásból származó seb van. A kis Jézus kezében könyv van, a másikkal mintha áldást adna. Ruhájukat a magyar királyok jellegzetes virága, a liliom borítja. Mária sebei 1430. húsvétján keletkeztek. Egy vandál sereg feldúlta a kolostort, és ellopta a Mária-ikont is. A lopott tárgyakat egy zsákban a kocsira dobták, de a lovak nem akartak elindulni. Ekkor a rablók szétdobálták a zsákmányt, minek következtében a festmény három darabra tört. Egyikük kardjával két hosszú vágást ejtett Mária arcán, és elkezdte a harmadikat is, de összeesett és kínhalált halt. Számos restaurátor próbálta eltüntetni a hegeket, de sikertelenül. Úgy látszik, Mária nem akarja. A festményt hígított viasszal itatták át, így szinte lehetetlen észrevétlenül módosítani rajta. A béke beköszöntével XI. Kelemen pápa kétszázezer hívő előtt 1717-ben megkoronázta a Fekete Madonnát. A koronát X. Piusz regnálása idején ellopták, ezért újat adományozott. A mai korona Szent II. János Pál pápa ajándéka 2005-ből. A XVII. századtól a képet időnként gyémántokkal, gyöngyökkel, rubinnal és türkizzel díszített ruhákba öltöztetik.

Évszázadok óta minden évben gyalogos zarándokok tízezrei tartanak Częstochowa felé, hogy hálát adjanak Szűz Máriának, aki védelmezi, és ha kell helyre állítja Lengyelország függetlenségét. A legnagyobb zarándokcsoport minden évben Varsóból indul, és kilenc nap alatt teszi meg a 230 kilométeres távolságot. Tavaly 200 csoport érkezett Jasna Górára. Ahogy Szent II. János Pál pápa mondta ezen a zarándokhelyen: „A lengyelek a történelem során hozzászoktak ahhoz, hogy ide zarándokoljanak, mert itt van a Nemzet Szíve, hiszen itt dobog Mária szíve. Itt mindig szabadok voltunk.”

Madonna, Fekete Mária

Fogd meg jól a kezünket.

Madonna, Fekete Mária

Védd hazánk, és Egyházunk!