Fontos telefonszámok Vajdaságban

Vajdasági Közegészségügyi Intézet 021/4897-800, 064/8028-894 és 064/8028-895 Zombori Közegészségügyi Intézet 025/412-888 és 062/1956-866 Pancsovai Közegészségügyi Intézet 013/322-965 és 062/886-9721 Mitrovicai Közegészségügyi Intézet 022/610-511, 064/8092-911 és 064/8092-938 Szabadkai Közegészségügyi Intézet 024/571-333 és 064/1009-276 Nagykikindai Közegészségügyi Intézet 0230/421-102, 062/8833-841 és 062/8833-877 Nagybecskereki Közegészségügyi Intézet 023/566-345 és 069/210-1102

Bővebb információkért kattintson ide

A Délvidéki Liga megalakulásának századik évfordulóján I.

A hazának romjaiból való feltámasztása

Mák Ferenc

2020. április 6., 18:19

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Ha elfárad a vész haragja,

S a viszály elvérzik a csatákon,

Lesz még ünnep a világon!

(Vörösmarty)

 

Száz évvel ezelőtt, 1920. február 29-én tartotta meg Szegeden alakuló közgyűlését a Délvidéki Liga. Drámai időkben elszánt emberek vállalták, hogy a vesztes világháború okozta kétségbeesés bénult tanácstalanságban, a véres forradalmak pokla friss emlékeinek terhe alatt megfogalmazzák a magyar nemzet fölemelését szolgáló szándékukat és céljaikat. Alig néhány nappal korábban, 1920. január 15-én Párizsban a békekonferencia Legfelsőbb Tanácsa közölte a magyar küldöttséggel a béke feltételeit, egy nappal később, 1920. január 16-án gróf Apponyi Albert, a magyar békeküldöttség vezetője a népszavazás elrendelését kérte a területi kérdés eldöntéséhez, amire válaszként 1920. február 6-án Jugoszlávia, Csehszlovákia és Románia közös memorandumba foglalták a Magyarországgal szembeni területi követeléseiket, és tiltakoztak a magyar küldöttség követelte népszavazás ellen. 1920. március 1-jén a magyar Nemzetgyűlés Horthy Miklóst Magyarország kormányzójává választotta.

1920. február 28-án délután Szeged városa fényes kultúrünnepre készült, A Délvidéki Liga alakuló gyűlése Szegeden 1920. február 29. című alkalmi kiadvány szerint elszánt emberek lelkesítő üzenete nyomán a magyar közéletben egy ideje friss, egészséges levegő áradt széjjel, amely frissességével gyökeresen átalakította a közszellemet és a közhangulatot. Legyűrve a kétségbeesést, „erős lendülettel” új célok lelkesítették a hazájuk sorsáért aggódó embereket. „Új irányok kerültek felszínre… A hazának romjaiból való feltámasztására irányuló nagy munka megkezdődött, s gyors iramban haladt előre. Minden becsületes szándékú, hazája sorsát szívén viselő jó magyar igyekezett részt venni ebben a honépítő nemes munkában.” Jeles emberek, közéleti hatóságok és intézmények sorakoztak föl, hogy egymással versenyre kelve megteremtsék Magyarország újjászületésének egyik fórumát, a Délvidéki Ligát. A kezdeményezők élén ott állt Steuer György államtitkár, Torontál vármegye egykori főispánja, „a délvidéki közügyeknek egyik régi, edzett harcosa”, Eöttevényi Olivér, volt krassó-szörénymegyei főispán, és Lányi Márton, volt verseci főispán. A mozgalom élére Herczeg Ferenc, kora népszerű írója, „a bánáti svábság nagy szülöttje” állt. Ők, és követőik érkeztek 1920. február 29-én Szegedre, hogy a „Délvidék fővárosában” hivatalosan is megalakítsák mozgalmi egyesületüket. Korabeli beszámolók szerint a vasútállomáson a népes küldöttséget a város lakói és a délvidéki menekültek ezrei köszöntötték.

Az érkezőket Becker Vendel tanítóképezdei igazgató, a délvidéki svábok egyik vezetője üdvözölte, s rövid beszédében elmondta: Steuer Györgynek és Herczeg Ferencnek – e két jeles férfiúnak – a délvidéki közéleti mozgalmakba való bevonása záloga a kezdeményezés sikerének, biztosítéka „a közvágyak valóra válásának”, mert bennük megtestesül a nemzet fölemelkedését szolgáló minden nemes gondolat és hasznos eszme. Majd hozzátette: ne feledjük, „az a nemzet oldotta meg a nemzetiségi kérdést, amely a nemzetiségek szeretetét biztosítja a maga számára”. Szegeden, mindössze néhány kilométerre a demarkációs vonaltól Steuer György hangsúlyozta: szándékuk, hogy a népek és nemzetek sorsát érintő közös kérdésekben létrehozzák a megértés, az együttérzés fórumát, és biztosítsák az együttműködést „a nemzetek közös törekvéseit átfogó gazdasági és kulturális érdekek ápolásában és előmozdításában”. A teremtő, alkotó hazafiság az, mely közös célokat tűz az emberek elé. „A kardot kiverték a kezünkből, de az ekét a kezünkből ki nem vehetik, hazaszeretetünket a szívünkből ki nem téphetik.”

Herczeg Ferenc a közgyűlés résztvevőit üdvözlő beszédében elmondta, fontos elhatározásnak tekinti, hogy a Délvidéki Liga Szegeden tartja zászlóbontását, mert Szeged – ha közigazgatásilag nem is, de a valóságban – fővárosa volt mindenkor a Bánátnak. Ifjúkora tanulóéveit felidézve jegyezte meg: „A bánáti svábság magyarul beszélni, és magyarul érezni itt tanult meg Szegeden. Szegedről száz láthatatlan csatornán át szivárgott a kultúra a bánáti rónára. Azt merném mondani, ami Bánátban magyar volt, Szegedről jött. Szeged ma érzi csak, mit veszített a Bánáttal, viszont a Bánát is ma érzi, mit veszített Szegeddel. Szeged virágzása attól függ, hogy a magyar gondolat virágzik-e a Bánátban.” Rámutatott: a magyarság körében keserűséget, közönyt, kiábrándultságot, sőt cinizmust látunk, de ezt senki ne vegye túlságosan tragikusnak. „A mi nemzetünk igen nagyot esett, nagyobbat, mint ezeréves kultúrnemzet bármikor. […] A nemzet meg fog gyógyulni, a nemzet talpra fog állni, a nemzet megint az lesz, ami volt.” Steuer György hozzátette: a Liga a kultúra szolgálatában áll. A magyar kultúra mellett azonban ápolnunk kell a nemzetiségek kultúráját is. „A nemzeti kisebbségek is gazdasági, kulturális és erkölcsi erejükkel a nagy magyar folyam erejét teszik hatalmassá, melynek hullámai a magyar állam büszke hajóját ringatják.” A nemzeti kisebbségek kultúrtörekvései a magyar államegységet meg nem bonthatják, sokkal inkább erősítik azt.

Eöttevényi Olivér beszédében rámutatott, sorainkban mindenki megtapasztalhatta a háború és a forradalom pusztító hatásait, legyen szó magyar emberről, vagy az ország bármelyik nemzetiségi közösségéhez tartozóról, ezért immár elengedhetetlen, hogy a nem magyar testvéreinket, velünk egyforma, hűséges honfitársainkként becsüljük meg. „Ha végigtekintünk Magyarországon – fejtette ki véleményét a felszólaló –, azt láthatjuk, hogy a múltban mulasztások történtek, mert nem öleltük a szívünkre más fajbeli honfitársainkat. Politikánkban hibák voltak, mert ezek a fajok nem kapcsolódtak bele eléggé a magyar államba. Innen van azután az, hogy ellenségeink igyekeznek ezeket tőlünk elszakítani.” Beszédét azzal zárta: „Aki magyar földön élhet és halhat, annak sejtelme sincs arról, hogy mit vesztett az, aki családot, állást, biztos megélhetést, szóval mindent elvesztett azáltal, hogy ezt a szerencsétlen országot eldarabolták ellenségeink.”


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége