Ha azt mondjuk „Az ország nyuszija” és „A tojásdíszítés királynője”, akkor Kecskemét legmosolygósabb arca jelenik meg előttünk. A látszatra törékeny hölgy, akire úgy illik vigyázni, mint egy hímes tojásra, hamar megmutatja: hihetetlen életerő mozgatja; a hímes tojásokat ő maga helyezi bizalommal a kezünkbe és a lelkünkbe.
Amikor megbeszéltük az interjút, akkor ünnep előtti meghitt, személyes beszélgetést terveztünk a művésznő otthonában berendezett kiállítóteremben. Majd a koronavírus miatti egyre komolyabb egészségügyi helyzet úgy hozta, hogy Zsigóné Katiék kertjét tűztük ki helyszínül, 2 méteres távolságtartással, egy népi iparművésszel ugyanis elképzelhetetlen távinterjút készíteni. Annál is inkább, mert Kati olyan pozitív és sugárzó személyiség, akihez az ember szeret közel kerülni, akinek a közelségéből meríteni és táplálkozni kíván. A kerti élvezetet az ünnepek előtti havazás hiúsította meg, de bennünket kemény fából faragtak, töretlen az optimizmusunk és a tenni akarásunk, ezért a technika modern vívmányaihoz folyamodtunk és vidáman cseteltünk egy jót.
Mindjárt az elején hadd kérdezem: Te honnan meríted ezt a mérhetetlen nagy életerőt, boldogságot? A család, az alkotás, a művészetek hozzák?
– Úgy érzem – már évtizedek óta –, hogy pont ott vagyok, ahol lenni szeretnék. A szerelmetes férjecském mellett, az alkotás folyamatában és együtt a drága kis unokámmal. Mindegyik időtöltés érdemleges és boldogsággal tölt el.
Zsigóné Kati népi iparművész a művészetek 8 ágát műveli, mellette hagyományápolóként tanítással, kiállításain tárlatvezetéssel foglalkozik, és tekintettel arra, hogy cseppet sem elutasító az újságírókkal szemben, számos lapban, televíziós műsorban, portréfilmben mutatta meg magát és gyönyörű alkotásait.
Szerteágazó művészi tehetséged mely ágakat öleli át?
– Képeket, üveget, bútort, falat, tányérokat, vázákat, mennyezetet festek. Tetőket, blúzokat, mellényeket alkotok. A hímes tojásokat – kb. 300 fajtát – több mint 20 díszítési móddal készítem. Van közötte papagáj-, tyúk-, kacsa-, liba-, emu nandu-, strucctojás, de bármilyen tojást ki tudok cifrázni.
A 8 fajta művészeti ágból melyik volt az első, és melyik ágban szeretsz a leginkább kiteljesedni? Hogyan kezdődött a vonzódásod a hagyományokhoz, a népművészethez?
– Az általam készített 8 fajta művészeti ágból a falat kezdtem elsőként pingálni, de a tojásdíszítést szeretem legjobban. A házunkat szépítgettem és szerettem volna egy életre virágokkal körülvenni magam. Ehhez, pedig falat kellett volna pingáltatnom. A férjecském azt mondta: „Pingáld ki te magad! Te nagyon ügyes vagy”. Először igencsak meglepődtem ettől az ötletétől. Később elkezdtem gondolkodni a mintán, amit egy nagy lapra fel is festettem. Majd zsűriztettem.
Így indultam és a Teremtőtől kapott tehetséggel meg a kitartásommal 1995-ben népi iparművész lettem.
Azóta több kitüntetést vehetett át: Kecskemét Város Mestere díjjal jutalmazták, majd kategóriagyőztes lett a Magyar népművészet és közművelődés kategóriában. Azután megyei Príma Díjat kapott, valamint munkásságát nemzeti értéknek nyilvánították. Dubaiban a világ 5 legjobb tojásdíszítője közé választották, Európában pedig ő az első, a legjobb. Legutóbb 2019-ben a kétévente odaítélt Harmónia díjjal jutalmazták munkáit. A tojásdíszítés királynője elismerést dr. Salacz László országgyűlési képviselőtől vehette át. Az elismeréshez egy álomszép, grandiózus 40 cm-es szobor is társult. A szöveg a talapzaton jól összefoglalja, miért érdemelte ki a kitüntetést: „Zsigóné Kati: A szeretet, a jóság, a harmónia nagykövete”. A kecskeméti népi iparművész tehát kiemelkedő munkássága mellett emberi értékeivel is belopta magát sokak szívébe.
Büszkén vallhatod, hogy olyan művész vagy, akinek az alkotásai már életében nemzeti értéket képviselnek. Mosollyal és alázattal bővíted nemzeti kincseink tárházát. Melyik alkotásodra vagy a legbüszkébb?
– Az egyik a Magyar Nemzet Tojása. 79 motívum van rajta, melyek a magyarság történelmét, a hungarikumokat közvetítik. A vérszerződés motívumánál természetesen még a szereplők bajszát is megfestettem. Ehhez különleges ecsetre volt szükségem, a világ legvékonyabb ecsetére, amit hazánkban nem lehetett kapni. Barátnőm szerezte be nekem Franciaországból. A Magyar Nemzet Tojását nemzeti egységünk megteremtőjének, Szent István király halálának 980. évfordulójára készítettem. 16 darab tiszta arany patkó ékesíti. Világszínvonalú azért is, mert 11 technikával készült. Felosztása 6 kritériumnak felel meg. Rendkívül nagy, összetartó erővel bír. Kis országunknak erre különösen szüksége van.
Másik kiemelkedő, felbecsülhetetlen értékű, egyedi alkotásom; a Beszélő Tojás. 348, őseink által használt motívum van rajta. Hiányt pótol a magyar népművészetben, mert ennyi jelet soha senki nem rakott még fel egy tojásra.
Nagyon sok ember szeretné és kérdezgetik a közösségi oldalamon is: a Nemzet tulajdonában vannak-e alkotásaim? Sajnos nem, de mind a kettőre remélem, mihamarabb felfigyel egy illetékes, és tesz annak érdekében, hogy a Hazámé legyen!
Szemet gyönyörködtető munkáid milyen értéket képviselnek? Hány darabot tartasz számon?– Hímestojás-kiállításomon, – de egyébként is sok kész alkotásom van – nagy a választék. Nem számoltam még meg őket. Azt tudom viszont, hogy 7 olyan alkotásom van, ami világszínvonalú, egyedi darab. Ebből a már említett két darab felbecsülhetetlen értékű.
Tavasz, megújulás, tojásfestés és magyar népi motívumok. Szép hivatást választottál csupa örömteli, ünnepi hangulatban. Melyik a kedvenc motívumod? Hányféle tojást festettél eddig, és milyen technikákkal készülnek?
– Nagyon nehéz választani a sok ezerből. Van egy általam rajzolt mintakincs gyűjteményem. A világ minden tájáról jönnek a hímestojás-kiállításomat megnézni. A látogatók először egy páva motívummal találkoznak nálam. Akik közel állnak hozzám, azokat a kézzel készült motívummal tojással szoktam megajándékozni. Szeretem pöttyözni a tojást, mert igen kifejező. Az urubusz a folytonos élet jelképe… A jelekről egy igen vastag könyvet tudnék írni. A tojásdíszítésben nem az elkészítés volt az első, ami vonzott, hanem a jelek. Az őseink által rajzolt jeleket azonnal elkezdtem kutatni, jártam a könyvtárakat. A jelek által elődeink gondolataikban olvasni – számomra – rendkívül izgalmas. Öröm nekem ezt a tudást továbbadni kicsiknek és nagyoknak. Hiszem, hogy az őseink által ránk hagyott kultúrát ma kell tanítanunk ahhoz, hogy a jövő nemzedéke is megtarthassa. Vigyáznunk kell, hogy ne váljunk gyökértelenné, mert akkor nemzetünk elbukik.
Tehát hiszel a jelekben.
– A férjemmel van egy saját jelünk, ami csak a miénk. Mi választottuk magunknak a több ezer jelből ezt az egyet. Ennek a jelnek a lényege a mi közös kívánságunk, hogy olyan szép rendben menjen az életünk, mint ahogyan a fény és a sötétség váltja egymást, tehát a természet rendje szerint. 43 éve így élünk. Nekünk bejött. Egyértelmű, hogy hiszek benne. Elődeink is hittek, ezért vették magukat körbe tojásokkal, jelekkel.
Mesélnél az utazásaidról?
– A világ szinte minden pontjára meghívtak már. Brüsszelbe kivitték az alkotásaimat. A kiállításnak nagy sikere volt. Herenden egy nagyon rangos kiállítás vendége voltam, felemelő érzés volt a herendi porcelánok mellett látni az alkotásaimat. Két hosszú, komoly időre szóló felkérést kaptam: Dubajba és Sydneybe. Mindkettőnek a lényege az üzlet volt, de Dubajban még főiskolai tanítást is kellett volna vállalnom. Európát képviseltem a csipkézett, egyedi hímes tojásokkal, amit a sejkek nagyon értékeltek. Meglepetéssel érkeztem az arabokhoz, az egyik tojásra a címerüket véstem, örültek neki és azonnal meg is vették.
Az igazság az, hogy én mennék és a „világot sarkostól fordítanám föl”, de a férjecském otthonülő fajta. Én meg ott érzem jól magam, ahol az Ő két drága, szép szeme van.
Jártál-e a szomszédos Vajdaságban? Ismered az ottani hagyományőrzők munkáit, technikáit? Délvidéken a méhviaszos írókázás, a márványos minta dívik.
– Szeretem a tulipánmotívumot, melyet a vajdaságiak is alkalmaznak. Viaszolni sokat szoktam. Tehát hinnünk kell abban, hogy a tojás mint a természet ajándéka, a rajta lévő őseink által rajzolt jel és az ember együttes produktumából csakis egy csoda születhet: maga a hímes tojás! Sajnos, még nem jártam Vajdaságban. Remélem, egyszer eljutok. Közel van, oda még a férjemet is el tudom csalni.
Megnyitottad a házadat a tanulni vágyók, az érdeklődők előtt. Csoportok, családok keresnek fel, visszatérő is akad? Milyen fogadtatásra találtál?
– Visszatérők nem igen vannak. Viszont sok olyan vendégem jön, akiknek a már itt-jártak ajánlották a kiállításom megtekintését és a részvételt a programjaimon. Látogatóim a világ minden tájáról érkeznek, és bizony előfordul, hogy a nálam ért élmények hatására könnyes szemmel, meghatódva távoznak. Ilyenkor érzem a sikert, és azt, hogy én, egykor a szegények között is a legszegényebb lány, talán nem hiába születtem meg. A hímestojás-kiállításomat megcsodálók örömét látván én is boldog leszek. Elkap az alkotói vágy, és ebben az állapotomban tudok újabb maradandó, értékes alkotásokat létre hozni.
Évek óta azt hallom, a nők menekülnek a locsolkodóktól, te pedig tárt kapukkal és kitárt szívvel fogadod a locsolókat. Hogyan zajlik ez nálatok?
– Valóban így várom őket, és az ország-világ összes férfijét meg szoktam hívni hozzám locsolkodni. Előfordult, hogy 200-300-an jöttek el. De nem kölnivel, engem vízzel locsolnak, amit a kézfejemre öntenek, hogy egész évben üde és szép maradjak, mint egy virágszál. Most következne az, hogy az Újvidéken és környéken élőket is meghívjam. Ám a jelenlegi állapotokra tekintettel, – életemben először elmarad az általam készített hímesekkel való megajándékozás csodálatos érzése. Virtuálisan viszont küldök mindenkinek egy hímes tojást. Jövőre ígérem személyesen is átadom azoknak, akik húsvét hétfőn meglocsolnak! Nekem a második legszebb ünnepem a húsvét. Az első a házassági évfordulóm. (A Zsigó házaspár 2017. május 6-án, a 40. házassági évfordulójukon megújította fogadalmát. Kati ismét menyasszony lehetett.)
Van-e utánpótlás, ki viszi tovább a művészetedet, mindazt amit felépítettél?
– Nincs. Reményt egyetlen személyben látok, az unokámban, aki most 7 éves.
Most, hogy sorra elmaradnak a programok, biztosra veszem, hogy nem tétlenkedsz. Vélhetően hiányoznak az előadások, az élő kapcsolat a közönséggel, hiszen a húsvéti ünnepek eseményei számodra az egyik legjelentősebb időszak, de most első a biztonság. Köztudott, hogy már megjelent 3 könyved. Netalán készül a következő?
– Valóban nagyon hiányoznak a felsorolt dolgok. Ilyen sok felkérésem soha nem volt még, mint az idén. Sok tévés szereplésre, fesztiválra hívtak, és előadásaim is lettek volna. Ezek természetesen elmaradnak. Szerencsére a kiállításom látogatói jelezték, hogy jövetelük nem marad el, csak más időpontban kerül majd rá sor. Az otthonomból telefonon folyamatosan élő interjúkat adok rádióknak, újságoknak. Jó érzés, hogy ebben a nehéz helyzetben is kikérik a véleményem, a segítségem… Könyveimről annyit, hogy a kereskedelemben már elfogytak. Nálam lehet még rendelni. Az egyik kitűnő német fordításban is megjelent. Ez szerepelt a rangos frankfurti könyvvásáron is. Újabb könyvet jelenleg nem szándékozom írni, mert teljesen leköt életem főműve.
Van még olyan terved, vágyad, amit érlelgetsz magadban, ami megvalósításra vár?
– Több nagy lélegzetű téma van a fejemben, ám a megvalósításhoz, az én koromban már, a Teremtő is kell. Most életem főművén dolgozom. Ennek elkészítése kb. 3 évet vesz igénybe. Két év már eltelt belőle, mostanra a minta felrakása vár a tojásra. Nagyon aprólékos lesz, ezért remélem, a szemem bírni fogja. Azután meg hiányzik egy hatalmas strucctojás is. Körülbelül 44x49 cm-est szeretnék. Már arra is gondoltam, hogy külföldről kellene ilyet beszerezni. Kérem, aki tud, segítsen!
Gyakran van nálatok tojásrántotta? Sok tojást összetörtél?
– Több ezer darab tojás vár díszítésre és már ennyit meg is csináltam. Mégsem használunk több tojást, mint bármelyik más család. Törni nem szoktam, a törött tojások megszámlálásához biztos elég volna az egyik kezem. Sőt történt, hogy utólag vettem észre, meg volt repedve a libatojás. Én akkor is kicsipkéztem. Előfordult, hogy férjem összetörte véletlenül, de nem haragszom érte.
Szeretnél-e üzenni valamit a világnak?
– Most a járvány kapcsán mi, emberek lehetőséget kaptunk arra, hogy jobbak legyünk. Hiszem, hogy figyelmeztetés ez a világ összes lakosának. Mindenki maga tegyen a szebb, jobb, egészségesebb jövőért, mert az eddigi úton nem járhatunk tovább!
Valami elkezdődött, a levegő talán máris egészségesebb.
A sok gonoszságot, igazságtalanságot, az önző én-képet el kell hagyni, főleg családon belül. A rengeteg értelmetlen erőszak, már a gyermekek ellen is; a gyilkosság, a terrorizmus, az emberi kapzsiság főleg a világ vezetőinek részéről is, még az állatoknál is rosszabbá teszi az embert.
Hasznos a világháló, ám ez a túlzott használat teljesen tönkreteszi az embereket. A kommunikáció megszűnéséhez vezet. Számtalanszor látom, hogy a pici gyerek beszél a szüleihez, de választ nem kap, hiába könyörög. Ők elvetemülten, szüntelenül a telefonjukat nyomkodják. Az időseket se hagyjuk magukra! Jó lenne, ha őket a gyermekeik ápolnák.
Szűz Mária élete példamutató volt. Ezért mi nők jó ötleteinkkel, szeretetünkkel, kedvességünkkel, odaadó viselkedésünkkel tartsuk össze családunkat. A szülők példamutató közös tevékenységgel, emlékezetes élménnyel töltsék fel gyermekeik életét. Most alkalom van például az együttes tojásfestésre, és sok más hasonló tevékenységre, melyet a család minden tagja közösen végez. Lehet közben beszélgetni, énekelni, nagyokat nevetni. (Hívjanak, segítséget adok hozzá: 0036/30/214-98-01)
Rövid életünk elsődleges célja, az építkező és tartalmas időtöltés, ami összetartó erővel bír. Egy biztos: figyelmeztetve lettünk, hogy ne vagdalódzunk a másik hibáival, hanem mindenki nézzen magába, lassítson és váljon jobbá. Te is, én is. Ehhez, pedig: hála és alázat kell, akkor szebb lesz a világ, ezáltal a mi életünk is. Vallom, az egyenes út visz messzire. Az erények, mint a jó indulat, az egymáson való segítés, a másikra való figyelés, hűség, pontosság, a becsület, az ígéretek betartása... Magam is ezeket gyakorlom és boldog vagyok 43 éve – szögezte le Zsigóné Kati.
Én 20 éve őrzök egy zöld színű karcolt technikával készült, névre szóló hímes tojást Kati aláírásával. A helyi rádió műsorában nyertem és azóta előkelő helyet foglal el a húsvétfámon. Tervezem pótolni egy újabb alkotással.
Kati, köszönöm a szép gondolatokat. Terveid megvalósításához kívánok jó egészséget és boldogságot szeretteid körében és egyelőre: maradjunk otthon, hogy majd hamarosan pótolni tudjuk az elmaradt nagy ölelést. Áldott húsvéti ünnepeket!
