2024. március 29., péntek
KORONAVÍRUS SZERBIÁBAN

„A kollektív pszichózis küszöbén”

A legnagyobb egészségházakban is megkezdődik a tesztelés

A SARS–CoV–2-ellenes küzdelem középpontjában immár két napja a tájékoztatás kérdése áll. A kormány először központosította a hivatalos tájékoztatást, majd döntése visszavonását helyezte kilátásba, a rendőrség letartóztatott és fogva tartásba helyezett egy újságírót, amiért a Vajdasági Klinikai Központban uralkodó állapotokat tüntette fel rossz fényben – később „kiengedték".

A Ne davimo Beograd polgári kezdeményezés Ana Lalić meghurcolása okán ma arra ösztönzte a polgárokat, hogy este 8 órakor ezúttal a szabad médiának, a munkájukat felelősségteljesen és professzionálisan végző újságíróknak tapsoljanak (Fotó: Beta)

A Ne davimo Beograd polgári kezdeményezés Ana Lalić meghurcolása okán ma arra ösztönzte a polgárokat, hogy este 8 órakor ezúttal a szabad médiának, a munkájukat felelősségteljesen és professzionálisan végző újságíróknak tapsoljanak (Fotó: Beta)

Ana Brnabić kormányfő azt mondta, hogy Aleksandar Vučić elnök kérésére vonja vissza szerdán hozott azon döntését a kormány, hogy a járvány témájában kizárólag a köztársasági egészségügyi válságstáb arra felhatalmazott tagja nyilatkozhat. A Szerbiai Rádió és Televízióban vendégeskedve Brnabić arról biztosította a közvéleményt, hogy a kormány mindent megtesz az időszerű és a pontos tájékoztatás érdekében, az illetékesek nem titkolnak el egyetlen releváns értesülést sem. A határozatot éppen azért vonják vissza, hogy ne essen csorba a kormány eddigi igyekezetén, noha továbbra is meg van győződve arról, hogy éppen ez védte volna meg a polgárokat az álhírektől – tette hozzá.

A határozat visszavonásának a miniszterelnök szavai szerint az egészségügyi és a gazdasági válságstábok ma kora estére bejelentett ülése előtt kellett megtörténnie. A kormányfő szerint Szerbiában vannak olyan médiumok, amelyek bármikor képesek felfedezni valami rosszat a kormány egészségügyi vagy gazdasági intézkedéseiben. Brnabić azt is megjegyezte, hogy a szerbiai rendkívüli állapot valójában háborús állapot.

A válságstábok az eddigi intézkedések esetleges szigorításának a lehetőségét vitatják meg – erősítette meg a folytatásban Ana Brnabić, mondván, hogy az egész napos teljes kijárási tilalom esetleges elrendelése előtt egyelőre talán kevésbé drasztikus intézkedéseket foganatosíthatnak, mint amilyen például a koronavírus szerbiai gócpontjainak minősülő települések lezárása.

CENZÚRA NAGYKAPUKON KERESZTÜL

Mielőtt a kormányfő bejelentette a tájékoztatás központosításának a hatályon kívül helyezését, a rendelkezés ellen számos médiaszakértő, jogász és egyéb gondolkodó egyén emelte fel a hangját. Željko Bodrožić, a Szerbiai Újságírók Független Egyesületének (NUNS) elnöke a Danasnak nyilatkozva arról beszélt, hogy a kormány rendes körülmények között is hajlamos a médiamanipulációra, valamint a tájékoztatás kisajátítására, így szinte magától értetődött, hogy a rendkívüli állapot ideje alatt ezek a törekvések semmilyen határokat nem ismernek majd. Azokban az országokban, amelyekben a demokrácia nem érte el a megfelelő szinteket, a tájékoztatás bármilyen jellegű korlátozása – történjen az akár a rendkívüli állapot ideje alatt – különösen veszélyes, hiszen gyakorlattá válhat – tette hozzá Bodrožić.

A tájékoztatás központosítása csupán szinonima a cenzúrára – fejtette ki Nenad Janković ügyvéd, kiemelvén, hogy emellett az alkotmánysértés is tetten érhető a határozatban, az ugyanis garantálja a tájékoztatás szabadságát.

Kínai szakértők látogatták meg ma a belgrádi Bežanijska kosa nevű gerantológiai központot, hogy felmérjék a kormány által foganatosított óvintézkedéseket, és azok esetleges kiterjesztését javasolják (Fotó: Beta)

Kínai szakértők látogatták meg ma a belgrádi Bežanijska kosa nevű gerantológiai központot, hogy felmérjék a kormány által foganatosított óvintézkedéseket, és azok esetleges kiterjesztését javasolják (Fotó: Beta)

Olivera Sašek Radulović szociológus a Danasnak nyilatkozva egyetértésének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a kormány teljes cenzúrát próbált bevezetni, méghozzá nem kiskapukon keresztül.

– Tekintettel arra, hogy a legkritikusabb két hét vár ránk, egy ilyen intézkedés kollektív pszichózist válthat ki a társadalomban – fogalmazott Sašek Radulović.

BOSSZANTÓ FIRKÁSZOK

Még meg sem emésztettük a hírt, hogy ezentúl szinte lehetetlen lesz hírhez jutni – főleg helyi szinten –, vagy szakértőket kérdezni a koronavírus-járvány témájában, kiderült, hogy a rendőrség szerdán este letartóztatta Ana Lalić újvidéki újságírót, aki a Nova.rs hírportál egyik munkatársa. Állítólag az az írása miatt, amelyben a Vajdasági Klinikai Központ egyik, neve elhallgatását kérő orvosának a nyilatkozatára hivatkozva beszámolt az intézményben uralkodó állítólagos áldatlan állapotokról – elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy az intézmény egészségügyi dolgozói nem kapnak elegendő védőfelszerelést. Az elmondások szerint a klinikai központ tájékoztatta az ügyészséget és a rendőrséget, hogy „alaptalan, megerősítetlen és pontatlan állításoktól hemzsegő írásával" Ana Lalić felzaklatta a közvéleményt. Az újságíró férjének beszámolója szerint a rendőrök házkutatást végeztek lakásukban, lefoglalták a nő mobiltelefonjait és laptopját. Ana Lalić számára 48 órás fogva tartást rendeltek el. Ma délelőtt a nő ügyvédje megerősítette, hogy védence végül távozhatott a rendőrségi fogdából.

Akármekkora kihívásokkal kénytelenek szembesülni az államok a koronavírus világjárvány okán, lehetővé kell tenniük, hogy az újságírók szabadon végezzék a munkájukat, anélkül, hogy letartóztatástól kellene félniük – közölte Zselyke Csaky, a Freedom House képviselője a Glas Amerike portálnak nyilatkozva.

SKYPE-ÍTÉLKEZÉS

A rendkívüli állapottal összefüggésben elrendelt különböző intézkedéseket megsértő személyek ellen folytatott online bírósági eljárások, illetve tárgyalások kapcsán elhangzó számos észrevételt követően a kormány elfogadta a határozatot, amelynek értelmében a rendkívüli állapot ideje alatt az elsőfokú bírósági eljárásokban az előzetes letartóztatásban lévő gyanúsított audiovizuális felszerelés segítségével vehet részt az eljárásban. Arról, hogy ez mikor indokolt a fertőzés terjedésének megakadályoza céljából, a bírói tanács elnöke, illetve a bíró dönt.

Korábban a Szerbiai Ügyvédi Kamara igazgatóbizottsága kifejtette, hogy a Skype-tárgyalások gyakorlatának az igazságügyi minisztériumnak a bíróságokhoz eljuttatott átirata volt az alapja, ez viszont nem lehet alapja a büntetőeljárás ilyen jellegű lebonyolításának. A büntetőeljárást szabályozó törvény nem irányozza elő a tárgyalások Skype-hoz hasonló programok segítségével való megtartását, így emiatt csorbul a terheltnek a tisztességes bírósági eljáráshoz való joga – közölte az ügyvédi kamara.

A Skype-tárgyalásokra Zoran Pašalić köztársasági jogvédő is reagált, eljuttatván ehhez kapcsolódó szakmai véleményét az igazságügyi minisztériumnak. Elsősorban arra emlékeztetett, hogy az arányosság elvét tiszteletben tartva a rendkívüli és a háborús állapotok ideje alatt az államvezetésnek valóban jogában áll korlátoznia bizonyos, az alkotmányban garantált egyéni és szabadságjogokat, ám a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog nem tartozik ezek közé. Utóbbit soha és semmilyen körülmény között nem lehet korlátozni, vagy felfüggeszteni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az igazságügyi minisztériumnak lehetővé kell tennie a kommunikációt a terhelt és védője között.

BEVETIK AZ EGÉSZSÉGHÁZAKAT

Berislav Vekićnek, az egészségügyi minisztérium államtitkárának elmondása szerint az ország egészségházaiban elkezdtek működni az úgynevezett COVID-rendelők. Ezek reggel 7 és este 10 óra között tartanak nyitva. Az említett létesítményekben azokat vizsgálják meg, akiknél fennáll a fertőzés gyanúja. A vizsgálat lázmérésből és laboratóriumi elemzésből áll, de mellkasi röntgenfelvételt is készítenek. A hétvége folyamán megérkeznek az ország legnagyobb egészségházaiba a koronavírus-tesztek, így ezekben a rendelőkben is megkezdődhet a tesztelés, az egészségégügyi dolgozók már megtanulták, hogy miként kell kenetet venniük – mondta Vekić, majd arról is beszámolt, hogy a Belgrádi Vásár csarnokában jelenleg 53 páciens lábadozik, 40 férfi és 13 nő. A legfiatalabb páciens 19, a legidősebb 71 éves.

REFERENCIATÜKÖR

Mivel a napi járványstatisztika viszonyítási értékek nélkül egyeseknél fokozott aggodalmat kelthet, alább néhány mutatóval igyekszünk segíteni az idevágó tájékozódásban.

Szerbiában évente mintegy 60 000 csecsemő születik és 100 000 ember hal meg. A Köztársasági Statisztikai Intézet (RZS) 2018-as adatai szerint a tekintett esztendőben is negatív volt a szaporulat, lévén 63 975 újszülöttre 101 655 elhunyt jutott. Az újszülöttekre vonatkozóan ez átlagban havi 5331, napi 175 csecsemőt jelent.

Az elhalálozásokra vonatkozó adatok hónapokra lebontva átlagban havi 8471, napokra lebontva pedig 278 halálesetet jelentenek. A mortalitások túlnyomó oka szív- és keringési problémákra vezethető vissza. Ez a tényező az összes elhalálozás 51,8 százalékában (52 663 eset) volt a halál közvetlen vagy közvetett kiváltó oka. Az elhunytak átlagéletkora 75,2 év volt.