2024. március 19., kedd

Az állam időben reagált

Živanović: Ha a járvány 9 hétnél tovább tart, a gazdaság jelentős károkat szenved el, és a felépülés is lelassul

Az ország gazdasági helyzetének alakulása mindenekelőtt attól függ, hogy a koronavírus-járvány meddig tart. Ennek alapján Branko Živanović, a Belgrádi Banki Akadémia gazdasági és pénzügyi tanszékének vezetője az eKapija portálnak adott interjújában rámutatott, három forgatókönyv várható, mindegyik esetben a gazdaság az állam támogatására szorul.

Živanović a járvány okozta helyzet elemzésében rámutatott, nehéz előrejelezni a gazdaság alakulását. Amennyiben a járvány okozta válság 6–9 héten belül véget ér, a gazdasági görbe ugyan egy éles esést mutat majd, de a hatodik, illetve kilencedik hét után a visszaesés megáll, és a gazdaság meredek emelkedésére lehet számítani, ami után a gazdaság felépülése is gyors ütemű lesz. Itt kulcsfontosságú szerepet játszik majd a GDP, de egyébként az ország gazdaságának szerkezetét a visszaesés nem rengeti meg jelentősebben.

A gazdasági szakértő rámutatott ugyanakkor, hogy ha a járvány 9 hétnél tovább is elhúzódik, akkor már a gazdasági visszaesés is lelassul, ennek következtében pedig a felépülés is, így akár az év végéig is elhúzódhat ez a folyamat. Ezért az áru- és a pénzügyi folyamatok a minimumra esnek vissza, ami jelentősen leterheli majd az állami költségvetést, inflációval lehet számolni, vagyis a gazdasági szerkezetet jelentős károk érik.

Ettől azonban még súlyosabb forgatókönyvre is lehet számítani, mégpedig abban az esetben, ha a járvány egy évnél tovább tart. Ez már globális mértékű gondokat von maga után, és nehéz is átlátni, hogy milyen nehézségekkel járna. Živanović kiemelte ugyanakkor, hogy erre kell a legkevésbé számítanunk.

– Én az első forgatókönyvet prognozálom, illetve abban reménykedem, de nem zárom ki a második forgatókönyv kezdetét sem – hangsúlyozta a gazdasági szakember. Hozzátette ugyanakkor, hogy a kormány időben reagált a gazdaságot érintő nehézségekre. Több szempontból is jónak ítélte azokat, egyrészt azért, mert nem tér el a környező országokban bevezetett intézkedésektől, és a reális piac alakulására alapoznak. A korábbi évekhez képest először kerültek a kormány figyelmének fókuszába a mikro-, kis- és középvállalkozások, amelyek a gazdaságunk csomópontját képezik. Az intézkedéseknek szociális elemei is vannak, hiszen mint be is jelentették, a kormány fontosnak tartja a munkahelyek megőrzését, a termelési folyamat megtartását, a vállalatok és a vállalkozók likviditását. Živanović kiemelte, az állam ezekkel az intézkedésekkel reális biztonságot garantál, amennyiben megőrzik a munkahelyeket. A moratóriummal pedig könnyítéseket adott, hiszen a vállalkozások és vállalatok egy meghatározott időre leállíthatták a bankok iránti törlesztési kötelezettségeiket.

– Ha figyelmbe vesszük a bankok néhány héttel ezelőtti helyzetét, amikor a polgárok és a cégek bankok iránti kötelezettsége 2 milliárd eurót tett ki, akkor láthatjuk, hogy ez az intézkedés mennyiben segített a munkaadóknak – hangsúlyozta a gazdasági szakértő, rámutatva, ugyanilyen segítség az adókötelezettségek elnapolásának lehetősége is, vagyis a gazdaság számára felszabadítottak egy bizonyos összeget, amit a munkások bérének kifizetésére fordíthatnak.

Szerinte a munkások fizetésének támogatása is jó intézkedés, számításai szerint az állami költségvetés kiadásaival nem kell inflációval számolni.

Kitért arra is, hogy a bankok áldozták fel az első körben magukat, ezzel veszélybe került a bankrendszer, hiszen az ő likviditásuk és a tőkemegfelelésük került veszélybe. Így a válság után a szerbiai bankszektor gondjaival is foglalkoznia kell az államnak. Mindenekelőtt azok iránt a bankok iránt kell liberálisan viszonyulnia, amelyek veszteségesek.

– A bankok tőkeköveteléseinek összhangban kell lenniük a helyzettel, lehetőséget kell biztosítani számukra, hogy a következő évben visszatérjenek a szükséges tőkemegfelelési szintre, és lehetővé kell tenni, hogy még esetleg a Szerbiai Nemzeti Banknál is, a szabályozási követelményeknél liberálisabban hiteleket vehessenek fel – mondja a portálnak Živanović.

Rámutatott arra is, hogy az úgynevezett „helikopterpénz" ugyan egy konzervatív monetáris dogma, de van jó oldala is, amit nem szabad elutasítani. Ugyan csak katalizáló hatása van, és nem oldja meg a felhalmozódott társadalmi kérdéseket, mégis figyelmet érdemel. Szavai szerint az ilyen stratégiát a megfelelő időben kell bevetni, amikor a válság fő hatása elmúlik, és amikor a gazdaság gyógyulásnak indul, mert akkor az ilyen intézkedés katalizátora lehet a keresletnek és eredményt hozhat.