Minden vállalkozót, kis- és mikorvállalatot, az állam háromhavi minimálbér kifizetésével támogat majd, csakúgy mint azokat, akik ezekben a vállalatokban és vállalkozásokban dolgoznak. A támogatás kifizetése várhatóan májusban kezdődik meg – jelentette be Siniša Mali pénzügyminiszter. Szavai szerint a gazdasági intézkedési csomagnak, amely a koronavírus-járvány okozta negatív hatásokat igyekszik csökkenteni, a munkahelyek megőrzése és a gazdasági tevékenységek folytatása a célja. Közölte továbbá azt is, hogy a felnőttkorú polgárok a járvány elmúltával fejenként 100 eurós támogatást kapnak.
Siniša Mali a támogatási csomag ismertetésekor kiemelte, az állam 5,1 milliárd eurót, vagyis 608 milliárd dinárt pumpál majd a gazdaságba, az állami költségvetés mintegy felét, vagyis a GDP csaknem 11 százalékát, hogy enyhítse a járvány okozta nehézségeket.
– A program kidolgozásán mintegy 10 napot dolgoztunk, nem szerettünk volna elhamarkodottan reagálni, szerettük volna látni a válság mértékét és azt is, hogy a környező országok milyen lépéseket tesznek. Ma olyan intézkedéscsomagot mutatunk be, amelynek két célja van: a munkahelyekért való küzdelem és azoknak a vállalatoknak, mindenekelőtt a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak a megsegítése, amelyeket a legnagyobb mértékben érint a válság – hangsúlyozta. Rámutatott, az intézkedéscsomag kidolgozásánál figyelembe vették a magánszektor, vagyis a vállalkozók javaslatait. Emlékeztetett arra is, hogy a gazdasági intézkedések mellett az egészségügyi dolgozók fizetését április 1-jétől 10 százalékkal növelik, a nyugdíjasoknak pedig hamarosan 4000 dináros egyszeri támogatást fizetnek ki az állami költségvetésből.
ELNAPOLT ADÓKÖTELEZETTSÉG
A járvány gazdaságra gyakorolt negatív hatásának enyhítésére megfogalmazott gazdasági csomag kilenc intézkedést tartalmaz.
– Ebből a kilenc intézkedésből három adópolitikai, kettő közvetlen segítséget jelent majd a magánszektor számára, kettő a gazdaság likviditását megőrző intézkedés, a többi pedig magába foglalja az osztalék moratóriumot az év végéig és a fiskális ösztönzőket, azaz közvetlen támogatást minden felnőtt polgár számára – foglalta össze a miniszter. Hozzátette, hogy azok a gazdasági egységek, amelyek a rendkívüli állapot idején több mint 10 százalékkal csökkentették az alkalmazottaik számát (ebben az esetben nem veszik figyelembe a meghatározott időre alkalmazottakat, vagyis azokat, akiknek a szerződése időközben lejárt, illetve akiknek a munkaviszonya március 15-én, a rendkívüli állapot előtt lezárult), nem számíthatnak támogatásra.
Mali szerint az adópolitikai intézkedések révén az adókötelezettségek elnapolására nyílik lehetőség, az állam lehetővé teszi, hogy az idei adókötelezettséget leghamarabb 2021-től részletekben törlesszék a vállalkozók. Az adó és a legalább három hónapra (a járvány idejére) vonatkozó járulékok elhalasztásáról van szó, illetve a 2020. év második negyedére vonatkozó jövedelemadó befizetésének elhalasztásáról. Az intézkedéscsomag szerint az adományokat felmentik az adókötelesség alól. Ennek a segítségcsomagnak az összértéke 160 milliárd dinár. Mali szerint ez hozzásegíti majd a vállalkozókat és a vállalatokat ahhoz, hogy fizetőképesek maradjanak.
Minden munkaadónak, aki úgy dönt, hogy igénybe veszi ezt a támogatási intézkedést, vagyis az adókötelezettségek elnapolását, leghamarabb 2021-től kell eleget tennie a kötelezettségeinek. Az adókötelezettségek részletekben való törlesztésére 24 hónap áll a rendelkezésükre.
HÁROM HÓNAPOS MINIMÁLBÉR
– Minden vállalkozó, kisvállalat, illetve azok is, akik átalányadót fizetnek, valamint a munkavállalóik, háromhavi minimálbérre jogosulnak. Ennek címén az állam valamivel több mint 90.000 dinárt fizet be a munkaadók számlájára (fejenként). A kormány javaslatára azon munkások esetében, akiknek a munkahelyét befagyasztották, a fizetések 50 százalékát az állam vállalja magára – mondta Mali, hozzátéve, hogy a háromhavi minimálbér fizetésével megvárják, hogy a rendkívüli állapot bevezetése után elteljen két hónap, vagyis az első kifizetésekre május közepétől lehet számítani.
A magánszektor likviditásának támogatására 2,2 milliárd eurót szánnak. A miniszter szerint az állami költségvetésben van erre elegendő pénz. Bizonyos összegeket más forrásokból és a külföldi tőkepiacról teremtenek elő.
– A közszférában nem csökkentjük a fizetéseket, nem mondunk fel senkinek, és a nyugdíjak csökkentésére sem kerül sor. Van elég pénz minden kötelezettség kifizetésére – hangsúlyozta Mali, hozzátéve: – A nagyvállalatok corporate vállalati kötvények bevezetésére számíthatnak. A törvényes rendelkezéseink egy kicsit bonyolultak, ezért összehangolásra van szükség, hogy a nagyvállalatok is támogatáshoz juthassanak, beruházhassanak és fejlődhessenek. Azt szeretnénk, ha a gazdaságunk minél rövidebb idő alatt lábra állna és folytathatnánk az eddigi fejlődési ütemet.
Marko Čadež, a Szerbiai Gazdasági Kamara elnöke rámutatott, megközelítőleg 600 vállalat kényszerült arra, hogy valamilyen módon csökkentse a munkát, illetve teljesen leálljon, ám senki közülük nem mondott fel egy munkásnak sem. Mindenekelőtt a textil- és a fémiparban dolgozókról van szó, ezekben az ágazatokban ugyanis leállt a kereslet és az export is.
MI LESZ A MEZŐGAZDASÁGGAL?
Miroslav Aleksić, a Néppárt alelnöke és paralementi képviselő tegnapi sajtótájékoztatóján a gazdasági intézkedési csomag kapcsán feltette a kérdést, hogy az állam miért nem gondolt a mezőgazdaságra. Szerinte ennek az ágazatnak is sürgős támogatásra van szüksége, hiszen a rendkívüli állapotban a válság ebben az ágazatban dolgozókat is érinti. Szavai szerint ez az egyedüli ágazat, amely a járvány idején is működik, vagyis a mezőgazdaságnak köszönhetően van mit enni.
– Több mint másfél millió ember él a mezőgazdaságból és a rendkívüli állapot bevezetésével az államvezetés csak megnehezítette a termelők helyzetét, de semmit nem tett, hogy segítsen rajtuk – mondta Aleksić. Kiemelte, a nagy üzletláncokat arra kellene kötelezni, hogy a piacok bezárása után a zöldárut hazai termelőktől vásárolják fel, és ne behozatali árut kináljanak a vevőknek. Rámutatott arra is, hogy a vendéglátóipar leállásával a jószágállomány felvásárlásának csökkenésére is az árutartalékokból kellene reagálnia az államnak, ugyanakkor az üzemanyagot is biztosítani kellene a mezőgazdasági munkák elvégzéséhez. Szavai szerint az ország kötelessége, hogy leállítsa a tej felvásárlási árának csökkenését, illetve a hiteltörlesztések esetében is támogatásra van szükségük a termelőknek.
