A technológiai innovációk korában sok mindenre tippelhettünk volna, hogy a jövőben mi szab irányt a további fejlődésnek, de arra nyilván kevesen gondoltak, hogy pont egy vírus lesz az. A valójában ismeretlen eredetű koronavírus új kihívásokat jelent lokális és globális szinten, illetve a lokális és a globális közötti kapcsolatok, viszonyok szempontjából is.
Időnként úgy tűnik, az, amit fejlődésnek hívunk, egy lineáris folyamat. A krízishelyzetek – ezt mutatják a korábbi történelmi tapasztalatok is – bizonyos területeken felgyorsíthatják a fejlődést. Emellett a korábban „szentnek” hitt irányvonalakat is átrendezheti.
A korábban tapasztalt és a jövőre is jellemzően ható munkaerőhiány nyomán bizonyos szektorokban a robotizált ügyfélszolgálati megoldásokra helyeződik majd a hangsúly. Ezt most még az a tény is gerjeszti, hogy egyébként sem ajánlatos az emberek közötti személyes kontaktus. A tájékoztatást és friss információkat igénylő ügyfelek kiszolgálásához már speciális robotok kellenek. A digitalizált ügyfélszolgálati rendszerek fejlesztésében nagyobb ugrás várható a közeljövőben.
ÁTRENDEZI A VILÁGOT A VÍRUS
A nyílt társadalom elmélete, miszerint nincsenek határok, nincsenek nemzetek, most a gyakorlatban megbukni látszik. A nemzetek és államok most ismét egyfajta identitásközösségben védik magukat. De arra is van példa, hogy ugyanilyen közösségekben nem védik magukat. Hogy melyik a helyes út, azt a jövő dönti el. Akarva-akaratlanul most több országban is eddig példátlan „emberkísérletnek” nevezhető folyamat zajlik. Megfigyelhető, hogy azok az államok, melyek megőrizték határaikat és szuverenitásukat, láthatóan jobban együtt tudnak működni vészhelyzetben. Sok mindent lemeztelenített az előállt helyzet, de ezt még mindig nem látja mindenki elég világosan.
Ha pedig túljutunk a válságon, az emberek jellemzően el is felejtik azt, ami most tisztán látszik. A világ létezésmódjának és a társadalom szervezésének azonban mindenképpen egyfajta olyan új mintázatai formálódnak, melyek viszont a múltban is többször felbukkantak, majd feledésbe merültek – a maguk pozitívumaival és negatívumaival együtt.
MEGOLAJOZZA A FOLYAMATOKAT
Világviszonylatban több tízmillió ember maradhat munka nélkül a koronavírus-járvány miatt – közölte a napokban becslését a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet. Sokan lesznek olyanok is, akik ugyan megtartják a munkahelyüket, de csökken a fizetésük. Ez is milliókat érinthet majd világszerte. A leginkább veszélyeztetettebbek az egyébként is legszegényebbek, az idénymunkások és a szakképzetlen munkások. Az IT-szektor cégeit és a nagy online kereskedelmi láncokat viszont a koronavírus miatt kialakult válság nem érinti. Ők akár még profitálhatnak is a helyzetből.
Már szinte unalmas lenne azon rágódni, hogy miközben a kőolaj világpiaci ára harmadára csökkent, nálunk az üzemanyag ára jó, ha 10 százalékkal mérséklődtek. Ennek számos oka van. Nem tudjuk, hogy örüljünk-e annak, hogy ennyivel is olcsóbb lett, vagy inkább „sírjunk”, mert mindez olyan folyamatoknak az eredménye, melyek nem sok jót hoznak senkinek.
Az olajsokkot valójában az olajtermelés hatalmas növekedése idézte elő. Szaúd-Arábia és Oroszország folytatja az olajháborút: az olcsón kitermelhető kőolajat egy már telített piacra pumpálja, ahol soha nem volt nagyobb a globális olajkészlet. A válság nagyon súlyosan érintette a teljes energiapiacot, mert lehetetlenné tette az emberek mozgását, ami súlyos csapást jelent a keresleti terén. Az utóbbi időben ugyanis a globális kereslet 2,8 millió hordóval csökkent naponta. A vírus miatt a világon már mintegy 3 milliárd ember mozgását korlátozták. A második negyedévben az olajpiacon a visszaesés várhatóan még nagyobb lesz.
Az Oroszország és Szaúd-Arábia közötti olajháború valójában arról szól, hogy ezek a gigantikus kitermelők meg akarják őrizni részesedésüket a világpiacon. Oroszország viszont meg akarja őrizni részesedését az európai gázpiacon, még akkor is, ha ez egy ideig veszteséggel jár. Szaúd-Arábia pedig mindig is fontos stabilizátora volt a világ olajárainak, hiszen az ország hatalmas, és ami ennél fontosabb, olcsón kitermelhető készletekkel rendelkezik. Az amerikai olajtermelés pedig most komoly veszteségeket szenved, hiszen a drágábban kitermelhető amerikai olaj nem tud versenyezni ezekkel az árakkal. Birodalmak felemelkedése és bukása zajlik éppen a szemünk előtt, és nem kell azt hinni, hogy ez a korszakváltás gyorsan megy majd végbe. A pozíciókért folytatott harc évtizedekig, akár egy évszázadig eltarthat. Csak abban bízhatunk, hogy maga a pandémia nem tart túl sokáig.
