Többek között a világ sportéletét is teljesen a padlóra küldte a koronavírus, a járvány miatt szinte mindenhol megállt az élet, csak néhány dél-amerikai és afrikai országban zajlanak labdarúgó-mérkőzések, illetve Ausztráliában, ahol a múlt hétvégén rajtolt el az A-League névre hallgató profi élvonal.
Az ötvenöt európai focibajnokságból ötvennégy már leállt, csupán Fehéroroszország dacol az egésszel, ott is most vette kezdetét az új idény. Szerbia és Magyarország is az utolsók között lépte meg az elkerülhetetlent, és döntött úgy, hogy a vírust a zárt kapuk sem állítják meg. Az biztos, hogy a helyzet teljesen egyedi, világháború, polgárháború és forradalom miatt volt már példa félbeszakadt vagy el sem induló bajnokságra, járvány azonban még sohasem idézett elő ilyen helyzetet. A magyar labdarúgó NB I.-ben is csak a két világháború, majd az 1956-os forradalom okozott káoszt.
1914 és 1916 között nem rendeztek hivatalos bajnokságot, helyette volt hadiliga, az amatőr ligabajnokság, majd hadikupa, de a magyar szövetségnek csupán 1916 őszére sikerült annyira összekalapálnia a mezőnyt, hogy végre a hadibajnokság is kétfordulós legyen. 1919 őszén sor került az az első békebajnokságra – ezekben az években egyértelműen az MTK volt az egyeduralkodó.
A háború végeztével a békebajnokságokra való áttérés sem zajlott zökkenőmentesen, hiszen meg kellett óvni a kiesett vagy nem mérkőzött békebeli egyesületek első osztályú jogait is, emellett azon egyesületek jogigényeit is érvényesíteni kellett, amelyek a háborús bajnokságokban vívták ki az első osztályban való szereplés jogát.
A következő csonka bajnokságra a II. világháború utolsó éveiben került sor. Már az 1943/44-es idényben is akadtak kisebb gondok, amikor a front közeledése miatt több meccset is el kellett halasztani. De a teljes amortizációt az 1944/45-ös idény hozta el. Akadtak olyan csapatok, mint a Salgótarján, a Diósgyőr vagy a Szeged, amelyek négy mérkőzést játszottak, de az Újpest vagy a Csepel csupán egy összecsapásig jutott. Helyette 1944 őszén tizenkét budapesti csapat részvételével hadibajnokságot tartottak, ahol a Ferencváros–Újpest rangadó hét perccel a lefújás előtt 1:1-es állásnál légitámadás miatt félbeszakadt.
A háború után úgy rendezték a sorokat, hogy összevonták az első és a másodosztály 28 csapatát. Két 14 fős csoportból az első 5 került a legjobb tízbe, a 6–10. helyezettek a második tízbe, a 11–14. helyen végzett csapatok az NB másodosztályba kerültek. A legjobb tíz közül végül az Újpest 31 ponttal lett aranyérmes, a Vasas 24, a Csepel 20 pontot gyűjtött.
1956 októberében a forradalom miatt szakadt félbe a bajnokság: noha az utolsó fordulót még október 23-a előtt le kellett volna játszani, csakhogy a csapatok külföldi túrái és a Vasas Közép-európai Kupa-kötelezettsége miatt több meccs elmaradt, és ezek pótlására nem maradt lehetőség. Bajnokot nem avattak, és kiesők sem voltak. A tabellát a Honvéd vezette, a bajnoki címért nagy versenyt folytató Vörös Lobogónak azonban még 4 lejátszatlan mérkőzése volt, azaz a vesztett pontok tekintetében jobban állt.
A következő évben, 1957-ben tavaszi egyidényes bajnoksággal indult újra az élvonal, akkor a Baróti Lajos irányította Vasas egy ponttal megelőzte a Bukovi Márton vezette MTK-t.
Hogy mi lesz a most félbeszakadt bajnokság sorsa? Nem tudni. Az optimisták bíznak abban, hogy be lehet esetleg fejezni az idényt június 30-áig, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy a szezonban már nem változik meg a helyzet. Az UEFA elnöke, Aleksander Čeferin cáfolta, hogy egy félbeszakadt szezon után a jelenleg élen állók lesznek a bajnokok. Ismerve a magyarországi „csak azért is” hozzáállást, azért nem fogadnánk nagy tételben arra, hogy a Fradi nem kapja meg az aranyérmet.
