A mindennapjaink ugyan most nem elsősorban a közlekedésről szólnak, hiszen mindenki arra figyelmeztet bennünket, hogy hacsak tehetjük, maradjunk otthon, akkor viszont, amikor normális kerékvágásban folyik az életünk, korántsem mindegy, hogyan és mivel közlekedünk, ahogyan az sem, miként tartjuk karban közlekedési eszközeinket.
A kerékpár-diagnosztikán túl olyan apróbb javításokat is elvégeztek, mint egy csöngő megszerelése (Gruik Zsuzsa felvétele)
A közelmúltban önkéntes környezetvédők ingyenes kerékpár-diagnosztikát tartottak a zentai piacon. Domány Szilveszter, a Locator Város- és Környezetvédő Egyesületbe hamarosan beleolvadó Fenntarthatósággal a jövőért! csoport ötletgazdája és segítői azokat a kerékpárosokat várták, akiknek valami problémájuk akadt a biciklijükkel, vagy csak egy kis beszélgetésre vágytak a témáról. Az eseményen az önkéntesek átnézték az érdeklődők kerékpárjait, felmérték azok állapotát, és apróbb javításokat is végeztek. A kerékpárjavító akció alkalmából Domány Szilvesztert kérdeztük a kerékpározás előnyeiről, a zentai kerékpárosok számára kiépített infrastruktúráról és a biciklisek közlekedési kultúrájáról.
Zentán mennyire népszerű a biciklis közlekedés?
– Én úgy látom, hogy egészen népszerű, hiszen Zenta kisváros, kerékpárral könnyű eljutni egyik helyről a másikra. Emellett viszonylag jó a biciklis infrastruktúra is, például szerintem Szabadkánál jobban állunk, ami a bicikliutakat illeti, de persze még lehetne rajta javítani. Azon nem tudom, mennyit tudunk segíteni, hogy az autósok a bicikliútra parkolnak, de kerékpárutak mindenképpen lehetnének még. Az Árpád utca egy forgalmas tranzitút, nagyon jó volna, ha ott is lenne egy út a bicikliseknek. Sokféle módon lehetne fejleszteni az infrastruktúrát, például fedett kerékpártárolók kiépítésével is. Néhány éve készült el a Tornyosi úton a kerékpárút, amely már régóta várt a befejezésre. Ez valamit jelent. A városházán a döntéshozók nyitottak erre, és próbálkoznak a biciklis infrastruktúra fejlesztésével.
Hogyan látod, megéri a kerékpárt választani?
– A biciklizésnek erős pozitív oldala az egészségmegőrzés és az immunrendszer erősítése. Testmozgásra mindenkinek szüksége van. Emellett környezetvédelmi szempontból is sokkal jobb biciklivel járni, mert így nincs akkora ökolábnyomunk, mint ha autóval közlekednénk. Ráadásul parkolóhelyet sem kell keresni, bárhol meg tudunk állni. Viszonylag gyorsan eljuthatunk vele A-ból B-be, és éppen a parkolás miatt nem gondolom, hogy aki autóval megy, az olyan sok időt nyer.
A környező települések mennyire közelíthetők meg biciklivel?
– Ebből a szempontból Szerbia elég rossz helyzetben van, a kerékpárosoknak szinte minden esetben az autóúton kell közlekedniük. Ez alól kivétel a Törökkanizsáról a tiszaszigeti határátkelőhöz vezető bicikliút, amely egy nagy európai uniós pályázatnak köszönhetően valósult meg. Nem tudok másik bicikliútról, ami települések között ilyen jól ki van építve. Amit sokakkal együtt nagyon hiányolok, az a Felsőhegy és Zenta közötti jó kerékpárút. Remélem, hogy a jövőben erre is gondolnak majd a döntéshozóink.
Csóka, Ada és Adorján sincsenek messze, mégis életveszélyes biciklivel arra járni.
– Ez így van. Adára például a régi síneken lehetne bringautat csinálni. Sok uniós országban tették azt, hogy a régi, már használaton kívüli síneket átépítették bicikliúttá, mert ez sokkal kevesebb energia- és pénzbefektetéssel jár, mint egy teljesen a nulláról felépített bringaút.
Betartják a biciklisek a közlekedési szabályokat, figyelnek a biztonságra?
– Ez hagy némi kívánnivalót maga után, nemcsak Zentán, hanem általánosságban. A bicajozáshoz nem kell levizsgázni a KRESZ-ből, viszont szerintem nagyon fontos lenne, hogy a kerékpárosok is ismerjék a közlekedési szabályokat. Nincs mindenhol bringaút, az autósokkal kell együtt közlekedni, ezt pedig akkor lehet biztonságosan csinálni, ha mindenki ismeri a szabályokat. A láthatósági mellény sem a szabályok miatt fontos, hanem azért, mert ez az autósoknak hatalmas segítség, sokkal láthatóbbá teszi a kerékpárost. Ez az ő saját érdeke, hogy legalább városon kívül viselje a láthatósági mellényt. Aki ezt nem teszi meg, az este gyakorlatilag nem is látszik az úton. A lámpa nem elég. A piros lámpával az a baj, hogy az utak mellett pirosan világítanak a fényvisszaverő útjelzők is. Ezért a piros lámpa akkor ér valamit, ha villog, mert így lesz egyértelműen felismerhető a kerékpáros. Ha nem villog, csak világít, ráadásul gyengén, akkor az autós nem veszi észre időben, hogy egy biciklis teker 20-30 méterrel előtte.
Aki kerékpárt vásárolna, az mire figyeljen?
– Nagyon fontos, hogy a testalkatának megfelelő biciklit vegyen. Kényelmes legyen, megfelelő távolságban legyen a kormány, ilyesmire kell figyelni. Az eladónak tudnia kell, hogy kinek mekkora biciklit érdemes kipróbálnia. A kerékpárnál is fontos a méret, mégis úgy látom, hogy sokan figyelmen kívül hagyják, holott arra például odafigyelnek, hogy mekkora kabátot vesznek. A másik fontos dolog, hogy ne olcsó biciklit vegyünk. Olcsó húsnak híg a leve, nem megfelelőek benne az alkatrészek, pár hónap után már lehet vinni a szerelőhöz. Akkor inkább vegyünk használt kerékpárt. A külföldi behozatalnál mindig fennáll a lehetősége annak, hogy esetleg lopott, de ez nem feltétlenül van így. Az interneten egyébként a szám alapján meg lehet nézni, hogy az adott kerékpár lopott-e, keresi-e valaki. Alapvetően az is fontos szempont, hogy mire akarjuk használni a biciklit, városi közlekedésre vagy hosszabb távokra. Egy országúti kerékpárral egy nap alatt akár száz kilométerre is el lehet menni az aszfaltúton, de egy városi bringával nem mennék ilyen messzire. Nem azért, mert nem bírná, hanem mert nem erre való.
Milyen programokkal szólítjátok meg a bicikliseket?
– A visszajelzések, illetve a kialakult helyzet fényében döntjük el, hogy mikor szervezünk újabb kerékpárszerelő akciót. Volt szó arról, hogy szórólapokkal hívnánk fel a figyelmet a láthatóság fontosságára, ezt azonban végül lefújtam, mert nem szeretem a szórólapokat elfogadni sem, így nem is szívesen osztogatnám. De egy posztert még készíthetünk. Környezetvédelemmel kapcsolatos akcióink mindenképpen lesznek, például szemétszedés. Ami kifejezetten a bicikliseknek szól, az a kerékpáros túranapunk lesz, amely oda-vissza körülbelül 40 kilométeres távot jelent. Ez egyelőre még csak terv, hogy mi valósul meg belőle, az majd a járványügyi fejlemények fényében kiderül.
