A Művelődési Központ Kultúrával otthon elnevezéssel új, virtuális programot indított be, amelynek keretében március folyamán különféle, érdekes témák kerültek-kerülnek majd feldolgozásra. Az érdeklődők a Központ YouTube csatornáján tekinthetik meg ezeket az előadásokat. Az első, érdekfeszítő felvétel dr. Boris Stojkovski történész, egyetemi tanártól érkezett, Fekete halál – A középkor pandémiája címmel. Szerbia történetében ez a meghatározó esemény IV. Uros István (Stefan Uroš IV Dušan, 1331–1355) király, majd császár uralkodásának idejére esett. A szóban forgó uralkodó a szerb középkori történelem egyik, ha nem legjelentősebb személyiségének számít. Kétségkívül nagy hódító volt, hiszen uralkodása idején a szerb állam határait három tenger mosta. Jelentős nagyságú területeket foglalt el egyik nagyobb ellenségétől, a Bizánci Birodalomtól, ugyanakkor a bizánci hatás ekkoriban volt a legkifejezettebb. Törvényeket hozott és számos korabeli európai uralkodóval tartotta fenn a kapcsolatot. Az ő általa fémjelzett korszakot a kollektív emlékezetben a szerb állam nagy felemelkedéseként és csúcsaként tartják számon. A pestisről beszélve kitért az 1347-től nagyjából 1351-ig tartó világjárványra, amely akkoriban több tízmillió ember életét követelte. Elmesélte, hogy a mongol kereskedők miként kötöttek ki halott és beteg tengerészekkel teli gályájukkal a szicíliai Messina városában, és hogy még azok is meghaltak a velük való találkozás után, akik csak a ruhájukat, vagy az általuk megérintett tárgyakat fogták meg. Az elhalálozás hatalmas méreteket öltött, egyes városokban a 80 százalékot is elérte, és a legtöbb helyen azt hitték, hogy eljött a világvége. Érdekes, hogy akkoriban nagyjából két év kellett ahhoz, hogy a fertőzés Európa forgalmas, kereskedelmi útvonalairól eljusson a legtávolabbi, szibériai vidékekre is. Izland szigetére is nagyjából ennyi idő alatt jutott el Olaszországból a járvány. A középkori pestisjárványok kiindulóhelyeként leginkább az akkori Kínát emlegette, a legnagyobb emberi pusztítást Angliában okozták. A korabeli érdekességeket bemutató előadást a KCNS hivatalos YouTube csatornáján lehet megtekinteni. Ognjen Karanović történész Njegošról, a montenegróiak szerb királyáról beszélt, Milovan Balaban pedig Aleksandar Karađorđevićról – a szerb hős vagy jugoszláv király? kérdésre kereste a választ. Ma délben a csatornára felkerül Lazar Slepčev történész Személyes hatalom az ókori Rómában címet viselő előadása.
