Világszám a nappaliban

Csík Mónika

2020. március 28., 15:08 >> 2020. március 28., 16:08

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Csukás István Keménykalap és krumpliorr című ifjúsági regényében, illetve a belőle készült, sokak által ismert és kedvelt filmadaptációban a Vadliba őrs tagjai elhatározzák, hogy cirkuszt szerveznek beteg osztálytársnőjük szórakoztatására, aki odahaza lábadozik. Így születik meg a „Hörömpő cirkusz” ötlete, melyhez egy egész gyereksereg a talpraesett Kisrece, és falánk barátja, Süle vezetésével különböző produkciókat igyekszik kieszelni, hogy az otthon betegeskedő Péterkét – aki a nevével ellentétben nem fiú, hanem lány – felvidíthassák. Mivel a srácok fantáziája és találékonysága is határtalan, pontosabban: gyermeki, nem csoda, hogy a legegyszerűbb mutatvány is „világszám” a szemükben, és olyan izgalommal szervezik, gyakorolják, majd elő is adják a produkciókat, mintha valódi cirkusz porondja lenne a kopottas bérházak közötti kis udvar, ahová Péterke karanténjának ablakából is pompásan odalátni. S nemcsak a gyerekek, hanem az előadásra összesereglett felnőttek is ámulva tapsolnak a „Hörömpő cirkusz” produkcióin, sőt, mivel a tévések is hivatalosak a bemutatóra, az előadás a tévé képernyőjén is szerepelhet.

Csukás István két lényegi dologra hívta fel eme alkotásával a figyelmet: egyrészt arra, hogy milyen lehangoló lehet napokon, sőt heteken át a négy fal között tengődni, ha semmivel nem tudja elfoglalni magát közben az ember, és semmit nem talál, ami felvidíthatná. Ehhez kapcsolódik a másik lényegi dolog, a fantázia és kreativitás áldásos hatása, ezek birtokában ugyanis a legszürkébb hétköznapokból is ünnepnap varázsolható, és a legjelentéktelenebbnek tűnő apróság is „világszámmá” válhat, csak hozzáállás és eltökéltség szükségeltetik hozzá.

(Illusztráció - mirror.co.uk)

Mindezt mi magunk is megtapasztalhatjuk az utóbbi időben, hiszen napról napra arra eszmélünk, hogy folyamatosan szűkül be körülöttünk a közeg, és az életterünk lényegében csak a négy fal, a lakás, a balkon, az udvar, esetleg a kert végéig húzódik. Belterjessé vált a határtalannak tűnő világ. Az ember nehezen és lassan szokik hozzá az új perspektívákhoz, mozgásszabadságának és társas kapcsolatainak korlátozásához, ahhoz, hogy világossá vált: lehetetlen tervezni hetekre előre, hiszen most minden a pillanatról, a máról szól. Amit túl kell élni ahhoz, hogy jövőben gondolkodhassunk. Ez az időszak a visszavonulás, a lassítás ideje. Amikor nem kell sehová rohanni, hiszen sehonnan nem késhetünk el, csak az otthonunk van (házunk a várunk), ahol seregnyi mindent átgondolva és átértékelve húzza meg magát az ember, várva a vész elcsitulását. Az otthon most egyszerre börtön és menedék, és a mi személyes felelősségünk, hogy inkább az utóbbi javára billenjen a mérleg, azaz a bezártságban is meg kell találni a hasznosat, a lényegest, a szórakoztatót, hogy javunkra váljék az elszigeteltség, és ne teherként, rabságként éjük meg azt. Most előkerülhetnek az elhanyagolt hobbik, a fiókok mélyéről a társasjátékok, a kedvenc lemezeink, a félbehagyott kézimunkák, a barkácsdarabok, a könyvespolcról a sorukat váró, szabadság idejére félretett könyvek, a kallódó naplók, feljegyzések, kéziratok, az átalakításra váró, kevésbé divatos ruhaneműk…, most mindezekre sort keríthetünk, még az otthonról végzett munka mellett is, hiszen időt spórolunk meg azzal, hogy nem közlekedünk, nem utazunk annyit, mint korábban, és az esték is egyre hosszabbnak tűnnek, annak ellenére, hogy már beköszöntött a tavasz. Igaz, egyelőre tél szele hóval, faggyal jő, miként a Suttog a fenyves zöld erdő című gyerekdalban, de lassacskán ébred majd a természet, harsányabb lesz kertünkben a zöld, és a fák is virágot bontanak. Addig pedig… addig szürcsöljünk el néhány bögrényi illatos teát, beszélgessünk a szeretteinkkel, foglalkozzunk velük és magunkkal is. Ne hanyagoljuk el sem a testi, sem a lelki-szellemi egészségünket! Fontos a hírek követése, persze, de ne ezzel teljenek a napjaink, hanem hagyjuk, hogy virtuálisan nyíljon meg előttünk a világ. Az internetnek és a művelődési intézményeknek köszönhetően számtalan kulturális tartalom elérhetővé vált, elég csak egy kattintás, és a nappalinkba költözhetnek a legnevesebb múzeumok, színházak, könyvtárak, amelyekben az ingyenesen hozzáférhetővé tett tartalmaknak köszönhetően virtuális tárlatlátogatást tehetünk, jobbnál jobb előadásokra „ülhetünk be”, és online olvashatunk kitűnő könyveket, vagy hallgathatunk hangoskönyveket. Neves koncerttermekbe, sőt operába, balettre is ellátogathatunk egy gombnyomással, és nemcsak komolyzenei, hanem könnyűzenei koncerteket kísérhetünk figyelemmel. Se szeri, se száma az elérhető, színvonalas művelődési tartalmaknak, az ember csak kapkodja a fejét, és jó logisztikai érzék szükségeltetik ahhoz, hogy beosszuk és lajstromozzuk a bennünket érdeklő kulturális csemegéket. Itt egy kortárs tárlat, ott egy letölthető e-könyv, amott egy „karanténkoncert”, emitt egy jó hírű monodráma, az exkluzív cirkuszi produkciókról, mozgásszínházi előadásokról, szavalóestekről, virtuális író-olvasó találkozókról nem is beszélve. 0–24 órában lehetne szörfölni a lehetőségek között, ha az embernek nem akadna egyéb elfoglaltsága is eközben. Persze a napi teendők se hanyagolhatók el, hiszen rendszert visznek a bezártság egyhangúságába, és az elvégzésüket követően édesebb a szórakozás, a pihenés is. Ha már letudtunk minden napi kötelezőt, bebarangoltunk minden érdekesnek tűnő online kulturális teret, még mindig ott vannak a filmek. Nem kizárólag a tévécsatornák kínálatában lévők, hanem azok is, amelyeket a járványhelyzetre való tekintettel ingyenesen elérhetővé tettek. Érdemes például szemezgetni az NFI Filmarchívum szakemberei által összeállított, 90 mozgóképet tartalmazó válogatásból, amelyben irodalmi alkotások filmváltozatai, fontos történelmi, ifjúsági és animációs filmek szerepelnek, melyek felhasználhatók a magyar irodalom, történelem és médiaismeret online oktatásához, továbbá hozzájárulhatnak a tartalmas kikapcsolódáshoz is. Az irodalmi klasszikusok válogatásban a legkiemelkedőbb írók alkotásainak filmes feldolgozásai válnak elérhetővé, a történelmi válogatásban játékfilmek szerepelnek, amelyek történelmi forrásként is fontosak, mert látleletet mutatnak arról, hogy az adott korszak alkotói hogyan gondolkodtak a magyarság létét meghatározó eseményekről, helyzetekről, a válogatásba bekerült dokumentumfilmek pedig a magyar történelem fehér foltjait, traumáit feltérképező művek, nem ritkán a túlélők vallomásaival. A népszerű ifjúsági filmek között megtekinthető például a fentebb emlegetett Keménykalap és krumpliorr is, Bagamérit, az elátkozott fagylaltost megszemélyesítő Markos Józseffel, vagyis Alfonzóval a központi szerepben, akinek neve hallatán mindenkiben felrémlik a rigmusszerű reklámszöveg: itt van, megjött Bagaméri, ki a fagylaltját maga méri! Bagamérinek és a Vadliba őrs tagjainak kalandjai nemcsak a gyerekek, hanem a nosztalgiázó felnőttek számára is megkönnyíthetik a kényszerű bezártságot, igazolva, hogy akár a nappaliszobában is felbukkanhat egy-egy „világszám”.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége