Nehéz időket hoz gazdasági szempontból is a koronavírus-járvány. Ilyenkor kiderül, hogy melyik cég, vállalkozás az igazán sérülékeny. Vannak tervek és ígéretek az állami mentőövekre, ez azonban nem jelenti azt, hogy minden cég túl fogja élni ezt a nehéz időszakot. A folyamat elengedhetetlenül azt hozza, hogy egyes cégek még erősebbek lesznek, a gyengék pedig tönkremennek, megszűnnek.
A közgazdászok is vitatkoznak arról, hogy a recesszió rövid lesz-e, vagy eltart majd jó ideig. Arról is eltérőek a vélemények, hogy milyen intézkedések lehetnek hatékonyak. Február közepe óta a világ tőzsdéin tapasztalt esések miatt mintegy 23 ezer milliárdnyi piaci kapitalizációként nyilvántartott tőke egyszerűen semmivé vált. A vállalatok a világ minden táján érzik a csapást, ha máshol nem, akkor részvényárfolyamukban biztosan.
A vállalatok sérülékenysége sok más tényező mellett az üzleti modellekből is adódik. Egy turistairoda, éttermet, vagy mozit üzemeltető cég nem számíthat arra, hogy utólag majd mégis valamilyen módon pótolni tudja a jövedelem-kiesést. Ha a mobilgyártó cég viszont most nem adja el a telefonját, még bízhat abban, hogy a jövőben ez mégis megtörténik.
A folyamatok hosszú távon is komoly hatásokat generálnak. Ausztriában két nap alatt mintegy 50 ezer ember vált munkanélkülivé a koronavírus gazdasági hatásai következtében. Ebből 20 ezer az idegenforgalomban és vendéglátóiparban dolgozott még nemrég. Németországban is hasonló a helyzet, és a tovagyűrűző hatásokat itt Szerbiában is megérezzük.
ISMÉT MEGNŐHET A MUNKANÉLKÜLIEK ARÁNYA
Az itthon nyilvántartott munkanélküliek száma nem csupán azért nőhet meg a közeljövőben, mert a hazai cégek közül is esetleg tönkremegy néhány, vagy kénytelen lesz leépítésekhez folyamodni, mert csak úgy tudja majd túlélni a helyzetet. Azok az állampolgárok, akik külföldön maradnak, vagy maradtak máris munka nélkül, szintén a hazai állástalanok seregét bővíthetik, ha úgy döntenek, hogy jobb híján itthon maradnak és bekerülnek a nyilvántartásba.
Szerbiában a nők esetében fokozatosan nő a nyugdíjkorhatár és emlegették, hogy a jövőben akár még a férfiakét is megnövelhetik. Tudjuk, milyen demográfiai folyamatok zajlanak, nemcsak nálunk, hanem az egész térségben.
A VISSZÁJÁRA FORDÍTVA MÉG JÓ LEHET
A járványhelyzet remélhetőleg mihamarabb bekövetkező lecsengését követően úgyis csak abból gazdálkodhatunk, amink lesz majd éppen. A lakosság egy része, akik még nem érték el a nyugdíjkorhatárt, de nem lesz munkájuk, szociális segélyre, munkanélküli-ellátmányra és egyéb hasonló juttatásra szorul majd. Ebben a várhatóan hamarosan bekövetkező nehéz helyzetben talán érdemes lenne azon elgondolkodni, hogy nem a nyugdíjkorhatárt kellene növelni, hanem éppen ellenkezőleg, ha csak ideiglenesen is, de lecsökkenteni. Ha például a 60 év felettiek – de a határ lehetne 62, illetve 63 évnél – egy rendkívüli lehetőséget kapnának a nyugdíjba vonulásra, azzal átlagban lényegében felfrissítenénk, felfiatalítanánk a foglalkoztatottak állományát. A másik oldalon csökkenthetnénk a munkanélküli segélyből, szociális juttatásokból élők számát. Ha már a pénzt majd úgyis egyazon forrásból kell előteremteni, talán ezzel még bizonyos adminisztratív dolgok le is egyszerűsödnének.
A mesterséges intelligencia forradalmát úgy tűnik, hogy jelentősen felgyorsítja a vírus megjelenése. A szemünk előtt szinte pillanatok alatt megy végbe az otthoni munka térnyerése. Másrészt az oktatási infrastruktúra magasabb szintű kiépülése szintén pillanatok alatt valósulhat meg. A távmunka és a távtanulás (kényszerű) elterjedése a mostani valóság. A robotok felhasználását is felgyorsíthatja mindez. Kínában a napokban kezdte meg a működését az első szinte teljes egészében robotokra támaszkodó idősotthon.
Egyes iparágak hosszabb távon is lendületet kaphatnak. Sokan kénytelenek most otthon dolgozni, de vásárolni és szórakozni is. Az online vállalatoknak hosszabb távon is plusz bevételi forrást jelenthet és minden bizonnyal jelent is mindez.
Annak figyelembe vételével, hogy a nemzetgazdasági szintű bruttó hozzáadottérték-tartalmat előállító szektorok mennyire sebezhetőek a járványhatásoktól, a hazai gazdaságszerkezet talán még ellenállóbbnak is tűnik a térség többi gazdaságánál. A járvány remélhetőleg már a nyáron le fog futni, vagy még annál is korábban. A gazdasági hatása azonban sokkal mélyebb lesz. Legkevesebb egy-két év kell a gazdaság kilábalásához. A jelenlegi kihívásokra a fiskális válaszok lehetnek a leghatásosabbak, de a monetáris politikának is támogatóan kell fellépnie. Mivel nem vagyunk (még) EU tagállam, talán most éppen ebből eredően a kormánynak és a jegybanknak is nagyobb tere van az élénkítésre. A most már viszonylagosan alacsony államadóssággal és a stabil dinárunkkal együtt az ország valójában tényleg felkészültebbnek tekinthető a térség más, gazdaságilag erősebb országaihoz képest is.
