1972 márciusában feketehimlő-járvány tört ki az akkori Jugoszláviában. A kór Koszovóban ütötte fel a fejét, és Szandzsákon át terjedt el Belgrádig. A járványt a lakosság tömeges oltásával fékezték meg, melynek során 16 millióan kapták meg a fekete himlő elleni védőoltást. A tömeges védőoltást városunkban is megszervezték. Az akkori eseményeket a Magyar Szó korabeli számai alapján elevenítjük fel.
A járványról a Magyar Szó először a március 21-ei számában számolt be olvasóinak. A napilap szerint az első fekete himlős betegek a koszovói Danjane és Ratkovac faluban jelentek meg. A napilap szerint a kórt egy mekkai zarándok hurcolta be az országba. A március 25-ei számban már arról adnak hírt, hogy a járvány megakadályozása érdekében Szabadkán megtiltották a kórházi betegek látogatását, valamint meghatározott sorrendben megkezdték a védőoltások beadását. A hír szerint a vámhivatal, a rendőrség, az egészségügyi intézetek és a közlekedési vállalatok dolgozóit már be is oltották. A 27-ei számban a szabadkai egészségvédelmi intézet dolgozóiról jelent meg egy rövidebb írás, amelyből megtudhatjuk, hogy az intézet munkatársai szombaton éjfélig dolgoztak, azért mert a szállodákban csak azokat fogadták be az éjjeli szállásokra, akik felvették előtte a védőoltást. Vasárnap három orvoscsoport teljesített szolgálatot az intézetben. Ezen a napon elsősorban a vasutasok, a belügyi titkárság és a vámhatóság alkalmazottai jelentek meg, valamint azok a polgárok, akik a szabad napot használták ki a védőoltás felvételére. Március 29-én Stanislav Sigulinski, a községi képviselő-testület alelnöke sajtótájékoztatón bejelentette, hogy Szabadkán megkezdődött a lakosság általános védőoltása.
A járványhelyzettel együtt az álhírek is megjelentek a városban. Március 31-én a következő esetről olvashatunk napilapunkban:
„Tegnap délelőtt Szabadkán a Večernje novosti cikke, amely közölte, hogy két személyt vesztegzár alá helyeztek, igen nagy riadalmat keltett. Az emberek megrohamozták az Egészségvédelmi Intézetet a védőoltásért. Valamivel kilenc óra után már annyian várakoztak az intézet folyosóin, hogy az egyik terem ajtaját benyomták, és az intézet dolgozói kénytelenek voltak a rendőrség segítségét kérni.”
Pedig a Večernje novosti cikkével ellentétben valójában egyetlen feketehimlő-gyanús esetet sem regisztráltak városunkban.
Szabadkán a tömeges védőoltást április 3-án tartották meg, a sétaerdei sportcsarnokban. Reggel 7 órától a város északi részének lakosságát, tehát a Kisradanovác, Kertváros, a Vasutas-lakótelep, Sétaerdő, Központ I., Központ II., Zorka, Újfalu és Kisbajmok polgárait oltották be. 14 órától azok voltak soron, akik munkaviszonyban voltak, de még nem kapták meg az oltást. 15 órától a város déli részének polgárai kerültek sorra, vagyis Újváros, Központ III., Kér, Gát, Bajnát és Sándor lakossága. Közben 7 órától a környező települések, Bajmok, Hajdújárás, Palics, Tavankút, Királyhalom, Csantavér, Nagyfény, Újzsednik, Kelebia, Györgyén, Kisbosznia és Békova lakóit is folyamatosan fogadták. Őket a városi közlekedési vállalat rendkívüli buszjáratai szállították a sportcsarnokhoz.
Végül a szabadkai tömeges védőoltásról a Magyar Szó a következőkről számolhatott be:
„A lakosság tömeges oltását hétfőn és kedden elvégezték Szabadkán. A munkát meggyorsította, hogy alkalmazták az amerikai oltópisztolyokat. Mint értesültünk, ezt megelőzően a községben már 77 000 ember megkapta a védőoltást, hétfőn több mint 35 000-ren, kedden délig pedig még 14 318-an jelentkeztek oltásra. A délutáni órákban még mintegy 20 000 személy jelentkezésére vártak. Tehát a szabadkai község lakóinak túlnyomó többsége be van oltva” – állt az április 5-ei lapszámban.
A feketehimlő-járványban országszerte 175-en betegedtek meg, és 35-en haltak meg.
