Megtörtént, amire mélyen legbelül már számítottunk, mégsem akartuk elhinni: a koronavírus-járvány terjedése miatt elhalasztják a 2020-as tokiói ötkarikás játékokat. A döntést Abe Sindzó japán miniszterelnök és Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke hozta meg kedden. Mindketten egyetértettek abban, hogy a tomboló pandémia miatt idén nem rendezhetik meg az olimpiát, de azt legkésőbb 2021 nyaráig meg kell tartani. A történelmi döntés azt jelenti, hogy jövőre először rendeznek nyári ötkarikás játékokat páratlan évben. A halasztást a nemzetközi sportszövetségek üdvözölték, a sportolók között azonban nem mindenki örömködött.
A világ legeredményesebb ötkarikás szervezetének, az Egyesült Államok Olimpiai Bizottságának ügyvezetője, Sarah Hirshland a sportolóknak üzent. A nyílt levelében azt írta, a versenyzők kemény munkájának és életüknek a csúcspontja lett volna az idei nyár, de most az a helyes, ha visszalépnek egyet, és majd mindenki várhatja, mikor lehet ismét biztonságban összegyűlni az olimpián. Hasonló véleményen volt Andy Andson, a Brit Olimpiai Bizottság ügyvezetője is, aki szerint itt az ideje, hogy ne a tokiói olimpiára, hanem mindenki egészségére gondoljunk. A német, a spanyol és az orosz sportminiszter szerint a NOB ezzel a döntéssel minden sportoló számára egyenlő feltételeket biztosított, és a világjárvány lecsengése után mindenki teljes erőbedobással készülhet.
A legjelentősebb sportlapok már a részletekre is kitértek. A japán Jomiuri Simbun arról elmélkedett, hogy a halasztás hatással lehet az olimpia szerkezetére, helyszíneire is. A francia L’Équipe szerkesztősége arra hívta fel a figyelmet, hogy 2020 ősze helyett 2021 nyarát preferálták a pótlásra: előbbi olcsóbb lenne, utóbbi a sportnaptár komplexitása miatt az egyszerűbb megoldás. Az orosz Szport Ekszpressz szerint a szervezők a döntéssel tönkretették a jövő évi naptárat, mert 2021 nyara így is tele lenne fajsúlyos eseményekkel, most azonban teljes a bizonytalanság. A brit The Guardian véleménye szerint a legnagyobb országok bojkottálása hozta meg a NOB józan eszét, az egyesült államokbeli The New York Times pedig arra utalt, hogy az újratervezés legnehezebb tételei a közvetítői jogok lehetnek, ugyanis a NOB bevételeinek háromnegyede ebből származik.
Ami számunkra talán a legérdekesebb lehet, az a spanyol El País meglátása: az új dátum több sportoló pályafutásának végét jelenti. Jól példázza ezt a magyar olimpiai ezüstérmes cselgáncsozó, Ungvár Miklós kirohanása, aki a döntés után azonnal arra gondolt, vége a pályafutásának. A Nemzeti Sportnak a jövőre 40 éves versenyző már azt mondta, egyelőre mindenkitől csak időt kér, hogy átgondolja a dolgokat. Sastin Marianna a Magyar Birkózószövetség Facebook-oldalán csalódottságának adott hangot, mert szerinte jobb lett volna, ha az azonnali halasztás helyett a NOB tartja magát a négyhetes várakozási időhöz, ahogyan korábban nyilatkozták. Szöllősi-Zácsik Szandra, a magyar női kézilabda-válogatott játékosa nem örült a döntésnek, de a válogatott céljai továbbra sem változtak, s elsőként a valamikori selejtező tornán kell kiharcolni a részvételt. Märcz Tamás, a férfi vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya szerint a halasztás racionális, de át kell ütemezni a felkészülési időszakot.
Ahogyan azt már a 2020-as labdarúgó-Európa-bajnokság esetében kijelentették, úgy itt a Tokyo 2020 brand sem változik, mert egyszerűen túl sok pénzbe kerülne mindent megváltoztatni. A NOB szerint a megszerezhető kvóták 57 százaléka már elkelt, ám senki sem tudja, hogy a maradék 43 százalékért mikor küzdenek meg a sportolók. Külön kérdés még az is, hogy mi lesz a doppingolás miatt eltiltott sportolók sorsa, akik idén nem vehettek volna részt az ötkarikás játékokon, jövőre azonban már lejár az eltiltásuk. Ezzel kapcsolatban Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport (MACS) vezetője úgy nyilatkozott, hogy a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) kódexének a rendelkezései alapján az a sportoló, akinek letelt a büntetése, el fog tudni indulni a 2021-re halasztott tokiói nyári olimpián. „A WADA kódexe nem olimpiában vagy olimpiai ciklusban határozza meg a büntetésnek a mértékét, hanem hónapokban vagy években, és még véletlenül sem tér ki arra, hogy ez érintse-e az olimpiát, vagy sem. Tehát ha szigorúan a jogi részét nézem, akkor igen a válasz: akinek letelt a doppingbüntetése, az el fog tudni indulni.”
