2024. március 28., csütörtök

Mindenről a nagyhatalmak tehetnek?

Rövid életű volt az Önrendelkezés vezette koszovói kormány

Bizalmatlanságot szavazott egy 12 órán át tartott ülést követően Albin Kurti még újnak nevezhető kormányának a koszovói parlament. A szélsőjobboldali Önrendelkezés elnökének kabinetje mindössze 51 napon állt a polgárok szolgálatában. Ez, pristinai elemzők értékelése szerint, elsősorban a politikus csökönyös magatartásának a következménye, ugyanis nem lett volna szabad diplomáciai harcot folytatnia a legnagyobb szövetségesekkel, az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval, belpolitikai téren pedig az elnökkel és az ellenzékkel. A 117 jelen lévő képviselő közül 82 a bizalmatlanság megszavazását választotta, 32 volt ellene és 1 tartózkodott a voksolás alkalmával. Kurti kormánya ellen szavazott eddigi koalíciós partnere, az Isa Mustafa nevével fémjelzett Koszovói Demokratikus Szövetség (LDK) is, de a Szerb Lista tagjai is amondók voltak: boruljon a kormány. Magának a bizalmatlansági szavazásnak az ötlete is a koalíciós partnertől származott, mely elégedetlen volt az Önrendelkezés politikájával és egyes személyi kérdésekkel a kabinetben. Miközben a parlamenti vita folyt, Pristinában lakásaik ablakaiból tiltakoztak a polgárok amiatt, hogy a vezetőség politikai harcokkal és nem a koronavírus-járvány megfékezésével foglalkozik.

A koszovói kormány bukását értékelve Suzana Vasiljević, a köztársasági elnök médiatanácsosa elmondta, Aleksandar Vučić államfő figyelemmel kísérte a pristinai történéseket, és állandó kapcsolatban van a kormány Koszovóval foglalkozó képviselőivel. Mint mondta, megítélése szerint az USA és az EU ellentéte, külpolitikai harca miatt következett be a kormányválság a déli tartományban, a nagyhatalmak összehangolatlan politikájának az eredménye ez. Szerbia egyelőre azzal foglalkozik, hogy visszaszorítsa a COVID–19-et, hogy minél kevesebb polgár életét oltsa ki a vírus, csak a sikeres harcot követően foglalkozik majd az államvezetőség politikai kérdésekkel – tette hozzá.

Doris Pack balkáni kérdésekkel is foglalkozó korábbi német képviselő kijelentette: elsősorban Donald Trump politikája és az amerikai különmegbízott, Richard Grenell álláspontjai miatt történt meg a kormány bukása Koszovóban.