Földrengés rázta meg vasárnap reggel Zágrábot, ahol többen megsérültek, illetve számos épület megrongálódott. A sajtójelentések szerint a horvát fővárosban mintegy tíz másodpercen keresztül rengett a föld, az emberek az utcákra menekültek, elment az áram, több épület homlokzata is megsérült, a zágrábi katedrális egyik 108 méteres tornyának egy része letört, és leesett a kereszt is, tetemes károkat okozva a környező épületekben, ugyanakkor a földrengés következtében jelentős károk keletkeztek a horvát parlament épületén is.
A helyiek közül többen is arról számoltak be, hogy a rengésekkel polcok, csillárok és különféle tárgyak estek le a lakásokban, a város több részén pedig az áram és a vízellátás is megszűnt. Voltak, akik a lakásukban rekedtek, köztük Zoran Milanović államfő is, akit evakuálni kellett.
A zágrábi mentőszolgálat illetékesei már a reggeli órákban közölték, hogy vannak sérültek, a legtöbben azonban csak könnyebb sérüléseket szenvedtek, majd hozzátették, egy gyermekre egy épület tetejének része esett rá, ám az ő állapota is stabil, később viszont egy összedőlt épületből egy 15 éves gyereket kellett kimenteniük, akinek a kora délutáni órákban válságos volt az állapota.
A belügyminisztérium még a reggeli órákban azt kérte az emberektől, hogy menjenek az utcára, viszont igyekezzenek betartani a szükséges távolságot egymástól, hogy megelőzzék az esetleges koronavírus-fertőzéseket. Davor Božinović belügyminiszter úgy fogalmazott, hogy bár ebben a nehéz helyzetben rendkívül fontos az együttlét, a szolidaritás, a legközelebbiek, köztük a barátok és a család támogatása, mégis kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a szükséges távolság betartására, mert ha nem így tesznek, azzal saját maguk és a családtagjaik egészségét is kockáztatják.
Milan Bandić, Zágráb polgármestere később arra kérte az embereket, hogy akik vasbeton szerkezetű házban élnek, térjenek vissza otthonukba, majd hozzátette, azon épületek lakói számára pedig, amelyek nem biztonságosak, megfelelő ellátást biztosítanak. A Vöröskereszt önkéntesei sátrakat állítottak fel Zágráb egyik belvárosi terén, ahol folyamatosan meleg ételt kínáltak a rászorulóknak.
Andrej Plenković horvát kormányfő a károk mielőbbi felmérését és helyreállítását rendelte el. A miniszterelnök néhány miniszterrel maga is körbejárta a súlyosabban érintett területeket, ahol a tűzoltóság munkatársainak a katonaság is segített a károk elhárításában.
Davor Božinović belügyminiszter bejelentette, hogy a Zágráb központjában lakókat, akik nem mehetnek vissza megrongálódott otthonaikba, az egyik egyetemi kollégiumban helyezik el. Kifejtette, a statikai mérnökök folyamatosan dolgoznak a terepen, hogy felmérjék, mely épületek biztonságosak, és melyeknél van szükség helyreállításra, majd hozzátette, az első becslések szerint kb. ezerre tehető azoknak a száma, akik nem mehetnek vissza otthonaikba, ezért sürgősen megoldást kell találni a lakhatásukra. Úgy fogalmazott, az általuk kijelölt egyetemi kollégiumban összesen 1800 férőhely van, így amennyiben nem lesznek újabb rengések, várhatóan nem lesz szükség arra, hogy újabb épületeket biztosítsanak az érintettek számára.
A nap folyamán folyamatosan érkeztek az együtt érző és támogatásról biztosító üzenetek az ország vezetőihez. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke üzenetében támogatásáról biztosította Horvátországot, és leszögezte, az Európa Unió készen áll arra, hogy segítsen Horvátországnak a nehéz helyzetben.
Úgy fogalmazott, gondolatban maga is a horvát néppel van a pusztító földrengés után, majd leszögezte, Andrej Plenković miniszterelnököt is biztosította arról, hogy az Európai Unió velük van, és mindenben kész segíteni nekik. Ugyanígy tett Ursula von der Leyen, az Európa Bizottság elnöke is, aki telefonbeszélgetést folytatott Andrej Plenković miniszterelnökkel, amelynek során ugyancsak biztosította őt arról, hogy az Európai Unió Horvátország mellett áll a kialakult igen nehéz helyzetben. Mások mellett Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke is szolidaritásáról biztosította Andrej Plenković horvát kormányfőt, és felajánlotta neki Magyarország segítségét. „Fontosnak tartom, hogy ezekben az embert próbáló időkben Közép-Európa nemzetei minden lehetséges módon kifejezésre juttassák egymás iránti szolidaritásukat. A magyar emberek nevében szeretném ezúton kifejezni együttérzésemet, és felajánlani Magyarország segítségét” – írta levelében.
A Richter-féle skála szerinti 5,6-os földrengés vasárnap reggel 6 óra 24 perckor keletkezett a horvát főváros, Zágráb térségében, mintegy 9 kilométeres mélységben. Nem sokkal később, 7 óra 1 perckor újabb földrengés volt Zágráb térségében, amelynek magnitúdója 5,1 volt a Richter-féle skálán.
Horvátországban az egyik legsúlyosabb, 7,6-os erősségű földrengés 350 éve, 1667. április 6-án volt Dubrovnikban, és majdnem az egész várost elpusztította. Akkor a lakosság fele, mintegy 3000 ember életét vesztette. Egy 6,3-as erősségű földrengés 1880-ban is érintette Zágrábot. Az ezt követő egy évben 185 utórengést jegyeztek fel a fővárosban, aminek következtében a lakosság egy része Bécsbe, Grazba, Mariborba, Celjére, Ljubljanába és Triesztbe települt át.
Az éjszaka újabb utórengések voltak Zágráb környékén, de kisebb intenzitásuak voltak mint tegnap, a legeresőbb rengés a Richter-skála szerinti 3,1-es erősségű volt.
