2024. április 20., szombat

Százötven éves a Budavári Sikló

Százötven évvel ezelőtt, 1870 márciusában indult el a Budavári Sikló, korábbi nevén Budai Hegypálya, az évforduló alkalmából emléktáblát avattak a sikló Clark Ádám téri alsó állomásán. Dorosz Dávid főpolgármester-helyettes az ünnepségen arról beszélt, hogy a Budavári Sikló is egy olyan időszakban született, amely a város kiemelkedő, fejlődéssel és haladással teli korszaka volt. A budapestiek számára mindig példaként szolgálhat a százötven évvel ezelőtti kor, amikor a fővárosiaknak a kontinensen az elsők között hozták el a legmagasabb színvonalú technikát. A jelenlegi városvezetők számára is példamutató az a technikai innováció, bátorság és az életminőséget, közlekedést javító elköteleződés, amelyet az akkoriak képviseltek – emelte ki beszédében. Bolla Tibor, a BKV Zrt. vezérigazgatója felidézte, hogy gróf Széchenyi István fia, Széchenyi Ödön kezdeményezte, hogy építsék meg a siklót.

Kezdetekben még közösségi közlekedési célt szolgált és gőzhajtással működött. A Budavári Siklót 1944-ben bombatalálat érte, és akkor bontásra is ítélték. A BKV 1986-ban – korhűen – építette újjá a siklót, amely villamoshajtást kapott. Ma már turistalátványosságként működik, de azért közösségi közlekedési szerepet is betölt. A Budavári Sikló Európában a második volt a franciaországi lyoni után. A budapesti különlegessége, hogy három kocsi egymás felett helyezkedik el, és huszonnégy utast tud egyszerre szállítani. A lépcsőzetesen egymásra épült három elemből álló két kocsi, az északi pályán futó BS1 „Margit” és a délin futó BS2 „Gellért” egy másodperc alatt másfél métert tesz meg a 95 méter hosszú, 50,55 méter szintkülönbséget leküzdő, 30 fokos lejtésszögű pályán.

A siklót 54 kW-os villanymotor hajtja, mind az indítás, mint a leállítás automatikus, a három méter átmérőjű hajtókerékkel működő vonóberendezés a felső állomásra került. A biztonságról úgynevezett rugóerő-tárolós fék gondoskodik, amely a kötél elszakadása esetén megállítja a járművet. A sikló Budapest Duna-parti látképének szerves részeként 1987 óta az UNESCO Világörökség listáján is szerepel.