Hatszorosára gyorsult a jégolvadás Grönlandon és az Antarktiszon az 1990-es évekhez képest a globális felmelegedés hatására. A két nagy kiterjedésű jégmező az intenzív olvadás következtében 6,4 billió tonna jeget veszített el 1992 és 2017 között, amivel a tengerek vízszintje átalgban 17,8 milliméterrel emelkedett.
„Ma a jégtakarók számlájára írható a vízszintemelkedés harmada, míg az 1990-es években az arány elenyészőnek tekinthető, ötszázalékos volt” – mondta Andrew Shepherd, a Leedsi Egyetem professzora, a jégmezők tömegéről folyó összehasonlító kutatási tanulmány (Ice Sheet Mass Balance Intercomparison Exercise – Imbie) vezetője.
A kutatók majd három évtized műholdas megfigyelési adatait tekintették át. Ezeken nyomon követték a jégmezők tömegének, mozgásának és gravitációjának változásait. Az Imbie antarktiszi értékelését a Nature tudományos lap 2018-ban, a grönlandit pedig friss számában közölte.
Az olvadás az ENSZ szaktestületének (IPCC) számítógépes modellezései alapján 2100-ra 53 centiméteres globális vízszintemelkedést prognozált, az Imbie szakértőinek tanulmánya azonban arra enged következtetni, hogy a jégolvadás jóval lesújtóbb forgatókönyvet sugall, további 17 centiméteres szintnövekedést valószínűsítve a század végére.
„Ha ez valóra válik, 2100-ra 400 millió embernek kell az évenkénti parti áradásokkal szembenéznie” – mutatott rá Sheperd.
