Látványos fordulatot hozott az elnökjelöltségért folyó verseny az amerikai Demokrata Pártban. Az átrendeződés a múlt heti szuperkedden kezdődött meg, amikor is egyetlen napon tizennégy államban – köztük a két legnépesebben (Kaliforniában és Texasban) –, illetve egy tengerentúli területen, Amerikai Szamoán tartottak voksolást.
Joe Biden a legutóbbi eredmények alapján az elnökjelölti státus megszerzésének főesélyese (Fotó: AP via Beta)
Bár sokan arra számítottak, hogy a 78 éves Bernie Sanders szenátor meggyőző sikert ér el, és megszilárdítja vezető helyét a versenyben, mégsem így történt. Négy tagállamban ugyan ő végzett az élen az elnökjelölt-aspiránsok szavazatszerző küzdelmében, ám további tízben az a Joe Biden, aki korábban igen gyengén szerepelt, s már-már esélytelennek tűnt. Amerikai Szamoán – szintén meglepetésre – a multimilliárdos Michael Bloomberg nyert, de ez épp elég is volt ahhoz, hogy belássa: neki nem osztanak nyerő lapokat, s inkább nem folytatja.
Példáját mások is követték a Demokrata Pártban, így lényegében már csak ketten maradtak, akik esélyesek arra, hogy a következő előválasztási fordulókon megszerezzék az elnökjelöltséghez szükséges szavazatok többségét.
A hét első napján még úgy tűnt, akár elhúzódó küzdelemre kell számítani, hiszen sok tagállamban lesz előválasztás, amelyeknek az a célja, hogy a Demokrata Párt megtalálja a leginkább megfelelő személyt, aki majd novemberben elindulhat az Egyesült Államok elnöki tisztségéért. Az erőpróbán a republikánus párti államfővel, az addigra 74 éves Donald Trumppal kell megmérkőznie az első helyért.
Még nem tudni, ki lesz az ország új vezetője, ám az biztos, hogy a két nagy rivális politikai erő, vagyis a Republikánus Párt és a Demokrata Párt kiválasztottja között dől el a küzdelem. Az előbbiből Trump indul (kiváló eséllyel) az elnökségért (vagyis az újraválasztásáért), az utóbbiból pedig a 77 éves Biden. Ez a héten, kedden derült ki, miután a demokraták (ezen a napon) további hat szövetségi államban is lebonyolították az előválasztást. A babérokat ezúttal is Biden aratta le, s így akkora előnyre tett szert, amit Sanders már aligha tud behozni.
Biden a Demokrata Pártban a mérsékeltek táborát képviseli, a magát demokratikus szocialistának tartó Sanders pedig a radikális szárnyhoz tartozik. A párt elnökjelölti pozíciójáért folyó csata tehát lényegében a házon belül kialakult, és egymással szembenálló két nagy rivális tömb között dőlt el.
Biden elsősorban a női, az elővárosokban élő és az afroamerikai szavazóknak köszönheti szuperkeddi hirtelen felemelkedését. Akkori sikere alighanem új erőt adott neki, amire szüksége is volt, hiszen korábban nagyon gyengén szerepelt. Ennek Trump örülhetett a legjobban, mivel kezdettől fogva őt tartja a legveszélyesebb lehetséges kihívójának. Az európai szemmel szociáldemokrata, amerikai léptékkel szélsőbaloldali Sanderst, akit nemrég többszörös őrültnek nevezett, sokkal könnyebben legyőzhető ellenjelöltnek gondolja.
Bár Sanders továbbra is versenyben marad, a legutóbbi eredmények bebizonyították: a Demokrata Pártban immár Biden az (egyetlen) esélyes az elnökjelölti státus megszerzésére. Emiatt már egyre több támadás éri a republikánus oldalról. A jobboldali párt iránt elkötelezett és elfogult, rendkívül népszerű jobboldali Fox News tévécsatorna máris tényként kezeli Biden állítólagos mentális problémáit, feltételezett szenilitását és szellemi leépülését, amit némely „szakértők” a politikus bizonyos botlásaiból következtettek ki. Nekik gyakran úgy tűnik, mintha olykor összeakadna Biden nyelve, máskor meg nem tudja, hol is van éppen.
Az egészből annyi valóban igaz, hogy az eddigi vitákban és egyéb nyilvános föllépésein gyengén szerepelt, ami miatt mondandója nem váltott ki különösebb figyelmet. Meglehetősen vérszegény kampányát pedig arra építette, hogy Trump négy éve után vissza kell térni a Barack Obama elnöksége idején (2009–2017) követett kormányzati stílushoz. Biden korábban Obama alelnöke volt, s ezt mindenütt előszeretettel hangoztatja.
A programja ennél jóval kevesebb figyelmet kapott, pedig elég alapos, és jó útmutató arra, hogy honfitársai mire számíthatnak leginkább, ha az ország elnökévé választják.
Fontos célkitűzése a középosztály megerősítése, az adók emelése, az oktatás helyzetének javítása és a klímavédelem erősítése. Ennek megfelelően emelné a személyi jövedelmek felső adósávját, és a vállalatok külföldön megvalósított nyerségét is jobban megsarcolná, az óránkénti minimálbért pedig 15 dollárban határozná meg. Tíz év alatt 1700 milliárd dollárt költene klímavédelemre. Oktatásra és egészségügyre pedig egyaránt 750 milliárdot. Emellett az egészségügyet részben ingyenessé tenné azok számára, akik a magánbiztosításból kimaradnak.
Föltéve, ha megválasztják. A Demokrata Párt szavazóin aligha múlik. A szuperkedd óta elért eredmények ugyanakkor arra utalnak, hogy a párt is (többé-kevésbé) egységesen fölsorakozott mögötte. Sőt a média nagy része is. Olyannyira, hogy a hat államban megrendezett eheti (keddi) választások előtt már biztos győztesként tudósítottak Bidenről.
Némelyek még azt is megjegyezték: immár arra kell számítani, hogy novemberben két idős ember próbálja majd megkaparintani az elnöki széket.
